Tiszaladány neve egybeforrt a kosárfonással. A Tokaj melletti faluban egészen a legutóbbi időkig nem is igen volt olyan család, ahol ne foglalkoztak volna a fűzfavesszőzéssel. Mára azonban egyetlen ember maradt, aki továbbra is készít kosarakat, szekérkasokat.

A napokban lesz húsz esztendeje, hogy oltárra emelték Salkaházi Sárát, aki életét adta az üldözöttekért. Most újabb magyar vértanú, a zsidó származású Ervin Gábor katolikus pap boldoggá avatási folyamata indul el.

Évtizedek óta tart Mindszenty József boldoggá avatási eljárása. Erre az egyesek szerint túl hosszúra nyúló folyamatra kinek is lehetne jobb rálátása, mint Somorjai Ádám történésznek, bencés szerzetesnek, ismert Mindszenty-kutatónak, a boldoggá avatási folyamat egykori relátorának.

Itt, a hegyen valahogyan már az aszály túloldalára keveredtünk. Itt már minden termés elpusztult. Már nem ég a napmelegtől a kopár szik sarja. A tikkadt szöcskenyájak már régen kitikkadtak. Már csak lázas látomások vannak, de azok erősen sugároznak, el tudnak működtetni egy lelki atomerőművet.

Áll egy alak a hegyoldalon, sárga ég alatt, szél fúj, lobog a haja, ruhája, de a kard nem mozdul a kezében, és az ember mégis érzi, itt most harc van.

A kisváros nevét nem érdemes följegyezni. Már csak azért sem, mert ha az ember egyszer megnevezi az efféle helyeket, azzal azt sugallja, hogy máshol nem történhetnének meg azok a dolgok, amiket elbeszél. Pedig dehogynem.

Fényesen sütött a hold, valósággal bevilágította Róma utcáit, házait, tereit. A folyót is, amely csillogó ezüstcsíkként rótta a saját, évezredek óta kitaposott ösvényét, helyenként meg-megiramodva, aztán megtorpanva, hogy halk csobbanással újralóduljon, közben pedig mindvégig morogjon, le, egészen a nem is olyan távoli tengerig. Róma aludt. Néma volt, mint Itália bármelyik kisvárosa.

Nem akarta ezt a képességet. Inkább terhes volt a számára. Béla húszéves árufeltöltő volt egy LIDL-üzletben, és nem tűnt ki semmivel.

Ámos Imre születésének 120. évfordulóját 2027-ben emlékév ünnepli. Az Angyal szállt el… című tárlat bevezető programja a jubileumi évnek, amelynek fő eseménye a Művészetmalomban 2027 novemberétől látogatható Ámos Imre életmű-kiállítás lesz.

Dinamikus, áradó koloritokkal festett, többszörösen rétegzett olajképei magukkal ragadnak, misztikus világokat nyitnak, hogy általuk az idő és a tér felvetette létkérdésekkel szembesülhessünk, és önmagunk belső világára ismerhessünk.

Döntő mértékben alkotásai képviselik és rangsorolják a művészt. A szó szoros értelmében képet kapunk művészeti irányultságáról, de arról a szellemi-történelmi közegről is szólnak, amelyben alkotójuk élt és dolgozott. Kirajzolódnak közelebbi és távolabbi művészeti kapcsolatai, kapcsolódásai.

Aligha mondható, hogy sorra nyílnának új kiállítóterek a fővárosban. A kilencvenedik életévét betöltött Kemény György életmű-kiállítása most mégis új helyszínt, a Budapest Új Városháza Galériát nyitotta meg. A hazai pop-art legendájának munkássága elválaszthatatlan Budapesttől, plakátjai évtizedeken át lépten-nyomon feltűntek a városban. A GYURIII! című tárlat ezekből válogat.

Színgazdag absztrakt festmények kozmikus dimenziókba repítenek, hogy a tér és az idő felvetette egzisztenciális kérdésekkel szembesítsenek. Kőrösi Papp Kálmán gazdag életművéből mutat be válogatást az óbudai Országút Galéria tárlata. A 2005 és 2026 között született munkák legfontosabb rendezőelve a földi létezést egyetemessé tágító filozófia.

Tematikus fesztiválokkal, világhírű szólistákkal, sokszínű koncertprogramot ígér az idei őszi-téli és a jövő évi szezonban a Concerto Budapest. Fókuszban a kétszáz éve elhunyt Ludwig van Beethoven áll: művei végigkísérik az évadot, minden korosztályhoz szólva.

Robert De Niro kiaknázatlan szerepben csak szegényes alakítást tud nyújtani, a kétszeres Oscar-díjas színész nem tudja megmenteni A Suttogó című Netflix-filmet. A világszerte népszerű krimi adaptációja csalódást keltő, bár akadnak benne izgalmas jelenetek.

Tizenöt éve az ÖrkényKerttel nyitja meg az Örkény Színház az őszi szezont, amely idén Örkény István Nézzünk bizakodva a jövőbe! című egyperceséből kölcsönzött I’m going magyarni mottó köré épül. A premierek többsége kortárs magyar darab ősbemutatója lesz.

Kiállítások, koncertek, irodalmi estek, színházi előadások, filmvetítések, templomi és városi séták, beszélgetések művészetről, vallásról, hitről – az Ars Sacra Fesztivál, a szakrális művészetek ünnepe. Az eseménysorozatot immár két évtizede rendezik meg országszerte.

Filmrendezőként nem a klasszikus utat járta be Pálfai Károly. Volt fotóriporter napilapnál és a sport világában, aztán elindult a kommunikáció és a márkaépítés, a rendezvényszervezés felé, de mind jobban hiányozni kezdett az alkotói kreativitás.

Csírájában akarta elfojtani az euroszkeptikus izlandi jobboldal az uniós integrációnak a lehetőségét is, amikor nem szavazatra biztatott a kormánya által még 2013-ban felfüggesztett, majd 2015-től leállított uniós csatlakozási tárgyalások újranyitásáról szóló népszavazáson.

Minden hívő közösségnek szüksége van olyan megszentelt, elkülönített helyre, ahol tagjai találkozhatnak a végtelen Istennel. Zakeushoz hasonlóan a keresztények egy asztalhoz ülhetnek Jézussal, s nemcsak erőt meríthetnek a szavaiból, vele étkezhetnek, hanem Ő magát kínálja nekik örök eledelül.

Huszonöt évvel ezelőtt, 2001. szeptember 11-én az Al-Kaida iszlamista terrorszervezet tizenkilenc tagja eltérített négy repülőgépet Amerikában. Következményei azóta is kísértenek.

Legújabb számunkban a három évtizede megjelent püspökkari szociális körlevélről, a Magyar Malmok Napjáról és a volt állami gondozottakat segítő Tűzcsiholó Egyesületről olvashatnak, Német László belgrádi bíboros érsekkel, Bíró Botond festőművésszel, Lakatos György fagottművésszel beszélgetünk, Nádas Péterre emlékezünk.

Tizennégy esztendeje egyetlen tollvonással szűnt meg a műemlékvédelem központi állami intézménye, amelynek újraélesztésére talán most van remény. Lővei Pál művészettörténésszel a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjával beszélgetünk.

A határon túli magyarok szavazati joga kezdettől a viták keresztüzében állt. Józan, tudományos értékelése annál is nélkülözhetetlenebb.

Nekünk Mohács kell – írta Ady Endre, bő száz éve. Elemezték a versét sokan: erre gondolt, arra gondolt… Valójában mind tudjuk, hogy mire gondolt, elemzések nélkül is.

Legújabb számunkban Kőrösi Papp Kálmán tárlatáról, Nuridsány Zoltán festőművész életművéről, Eckhardt Tibor amerikai útjairól, a mohácsi csata történelmi értelmezéseiről és Adam Smith tudománytörténeti jelentőségéről olvashatnak, Kissjudit Anna opera-énekesnővel és Persányi Norina íróval beszélgetünk.

Az utóbbi másfél évtized nem használta ki a rendelkezésre álló hálózatok adta lehetőségeket. A tanulság: az energiapolitika valódi célja nem egyetlen beszállító lecserélése, hanem a választás szabadságának megteremtése.

Negyedszázaddal ezelőtt, II. Pál pápa magyarországi látogatásának napjaiban a visegrádi országok jószolgálati küldöttségének magyar tagjaként Chilében jártam. Ezek voltak a Gorbacsov reformjait visszafordítani próbáló, végül elbukott Janajev-puccs drámai napjai 1991. augusztus 19. és 21. között.

Eckhardt Tibor, a Kisgazdapárt 1932–1940 közötti vezére, 1941-től pedig az amerikai magyar emigráció egyik vezéralakja első két, 1928-as és 1930-as egyesült államokbeli útjára revíziós célból vállalkozott. A látottak hatására a korábbi fajvédő politikus világnézete átalakult.

Nemrég páratlan értékű régészeti lelet került elő a horvátországi Újlakon. A honfoglalás kori bronztükör hátoldalának peremén körbefutó harmincegy jelből álló magyar nyelvű rovásfelirat a Tihanyi alapítólevélnél is korábbi, ami arra is bizonyíték, hogy elődeinknek saját írásbeliségük volt.

Idén kétszázötven éve annak, hogy Adam Smith skót erkölcsfilozófus megjelentette a Vizsgálódás a nemzetek jólétének természetéről és okairól című művét, amely ma is a közgazdaságtan alapművének számít.

Vajon miért nevezzük a fiatal lányt sült halnak? A balek minden esetben egy ragadozó madár által levadászható áldozat? A csaló mindig szédül? Mindenki, aki komisz, az katona, és minden stramm ember kihúzza magát? És a krumplis tészta evése közben a gránátosok indulóját hallgatjuk?

Életének kilencvenhatodik évében elhunyt Berend T. Iván nemzetközileg elismert történész, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, a Kaliforniai Egyetem nyugalmazott professzora. A reformszocialista gondolkodó munkássága előtt tiszteleg a korszak kutatója.

Bakos Vince biomérnök pályáját kutatóként és egyetemi oktatóként kezdte, részt vett az ország legnagyobb szennyvíztisztító létesítménye, a csepeli Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep üzemeltetésében, az utóbbi években pedig egy nemzetközi cégnél víz- és szennyvíztisztítási technológiák tervezésének algoritmizálásával foglalkozik.

A dűlőutak menti mezsgye a természet utolsó védvonala és egy ősi, morális határkő. Lopakodó, centinkénti beszántása sokkal több egyszerű ökológiai pusztításnál; az emberi kapzsiság anatómiája, ahol egy marék terményért a saját jövőnket éljük fel.

Valóban eljött az idő a műemlékvédelem megszüntetett intézményének újbóli felállítására? Fölcsillanó remény vagy valóság? Egy szakma szép álma vagy valódi társadalmi igény? Milyen szerepe lehetne a műemlékvédelemnek? Erről is beszélgetünk Sarkadi Márton építésszel.

Donald Trump újbóli hatalomra jutása óta az amerikai kormányzat a demokrata adminisztráció által korábban felkarolt megújulóenergia-hasznosítás helyett a kőolaj- és földgázkitermelésre, valamint a cseppfolyósított földgáz (LNG) exportjára helyezi a hangsúlyt.

Mi jut eszünkbe, ha Somogy székhelyének nevét halljuk? Valószínű, hogy nem a szecesszió, inkább a Balaton közelsége, Somogyország és Koppány vezér, vagy éppen a zenélő 67-es út, mintsem a XX. század elején vidéken is virágzó építészeti stílus.

Ha a Szászország-Anhaltban győztes AfD kormányalakítását a helyi CDU-képviselők kívülről támogatják, az a szélsőjobboldali párttal szembeni „tűzfalat” előíró Friedrich Merz kancellár komoly tekintélyvesztését eredményezheti. A toryk volt vezetője a kétségbeesés helyett a konzervatív felfogás megújulását szorgalmazza.

A nyár egyik kedvence a norvég labdarúgó-válogatott lelkes, viking evezős szurkolótábora volt. Augusztus végén azonban a világ már más miatt figyelt az északi országra. Nyolcvankilenc éves korában elhunyt V. Harald király, aki harmincöt évig uralkodott.

Mamutcsont és ezüstpénz, ókori oltár- és sírkövek, fémtárgyak és kerámiák, kőhorgony és tölgyfa partfalgerendák, német hadihajó roncsai és páncéltörő gránátok kerültek elő a csaknem teljesen kiszáradt folyók medréből. Szolnoknál az apadó Tiszában az 1562-ben épített török kori híd cölöpjei váltak ismét láthatóvá.

Erdély határain jóval túl is ismerik a szentegyházi Gyermekfilharmóniát, jártak már Torontóban és Stockholmban is és számtalan magyarlakta vidéken. A Haáz Sándor által vezetett, száznegyven tagú ének- és zenekar, vagy ahogyan magukat nevezik, a Fili – egyebek mellett – Magyar Örökség-díjas (2003) és Prima Primissima közönségdíjas (2024).

Drámai meghallgatás zajlott le július 29-én a washingtoni Szenátus Belbiztonsági és Kormányzati Bizottságában: a korábbi járványügyi főigazgató arra hivatkozva, hogy önmagára terhelő vallomást nem köteles tenni, több mint száz föltett kérdésre megtagadta a válaszadást. A Covid-vita fokozódik, de nemigen tisztáz.