Pályája kezdete óta indigó- és grafitképeket készít: az egymásra rajzolt képek egészen sajátos és jól felismerhető esztétikáját hozza létre, amelyen keresztül korunk kép- és információáradatára is reflektál. Korábban személyes élettörténetének fontos motívumait járta körül, most univerzális narratívából indult ki.

Amikor megjelenik a szlovén punk, 1977-ben a Pankrti banda énekese a Državni ljubimci (Állami kegyencek) bakelit borítóján az „öreg” emelet magas kőszobrát öleli és csókolja a lábát… És, nincs „csirkedarálós” per, mint Szegeden.

Tóth Erzsébet költő és Farkas Endre György kanadai műfordító kapta idén a Balassi Bálint-emlékkardot. A rangos elismerést jelentő szablya immár huszonkilencedik alkalommal talált gazdákra.

Ülök a nyóckeri xyu „undorgrund” művészklubban, a neve Mersz , nem romkocsma, csak egy „hátratolt helyőrség”, utána már csak a kínai piac következik. Hatvanhat éves vagyok, szerb állampolgár és szomorú. Nyomorúságos megélhetési gondok gyötörnek. Része vagyok a „történetnek”.

Csoóri Sándornak sok arca él bennünk. Az összehúzott szemű, derűsen-ironikusan figyelő. Az önfeledten nevető. A jeremiásian komor. Ezek mindig ott rejteznek egymásban, átjátszanak egymásba – egy lebilincselő ember arcai.

2023. december 21-én a Horvát Köztársaság kormánya a 2024-es évet Marko Marulić-emlékévnek nyilvánította a költő halálának 500. évfordulója alkalmából.

Pósa Zoltán Önreflexiók (1948–1973), vaskori tekercsek a remény országából című regénye készülő életműösszegző sorozatának nyitánya. A József Attila-díjas írót legújabb kötetének kulisszatitkairól kérdeztem.

New Function címmel a Miskolci Galéria tárlata a Magyar Nemzeti Bank kortárs képzőművészeti gyűjteményéből válogatva reflektál arra a folyamatra, amelynek során az új és régi ipari eljárások, eszközök, illetve anyagok beépülnek a művészetbe, kiegészítve a klasszikus hagyományokat.

Textilmintázatba terített emlékszövedékek tornyosulnak festett és rajzolt kompozícióin. A fiatal művész képek formájában ontja magából a lélekfolyamatok történéseit, melyekből egyetemes alapigazságokat képes kiemelni. Gyermekként még semmi különöset nem látott abban, hogy folyamatosan rajzolt, alkotási vágya azóta csak fokozódott.

Lüktető, színgazdag, akrillal vászonra festett alkotások üdítően hatnak a téli szürkeségben. A Ciprus és Hold című kiállítás Szegedi Csaba műveiből válogat. A képeken az átlényegített táj, emberi érzések, álmok és vágyak keverednek egymással, hogy olyan harmonikus világba vezessenek, amelyben a színek, a formák és a gesztusok egybeolvadó egységének parádés összjátéka valósul meg.

Poros és „megúszós” a Ludwig Múzeum Nói kvóta című kiállítása, amelyet ráadásul kétrészesre nyújtottak, így márciusig még van alkalmunk másodszor is felbosszantani magunkat a koncepción és a rendezésen is.

A reneszánsz legnagyobb polihisztorai: Dürer alapvetően okkult nézeteket vallott, Leonardo pedig racionális tudós és feltaláló volt és csak „másodlagosan” az egyik legnagyobb európai festőművész. Állást foglalni nem, csupán érveket kívánok felsorakoztatni a két géniusz mellett, az olvasó pedig az Országút FB-oldalán interaktív módon „voksolhat”.

Pánikhelyzetből adódó feszültségében szólni képtelen főszereplőt követ Schwechtje Mihály nagyjátékfilmje olyan emberi környezetben, amely elveszítette a bajbajutottak iránti fogékonyságát. Szétforgácsolódott jelenünk érzékletes bemutatása.

Miután a rendszerváltozás utáni magyar mozihistória legsikeresebb magyar filmje lett a Futni mentem, nem egész három hónappal premierje után a Netflixre is befut. A vígjáték mindeközben elnyerte a Szemle Tanács Különdíját a 44. Magyar Filmszemlén.

Mit tesz egy kisgyermekkel, ha az édesapja hazugságban neveli? Az Inkubátor program támogatásával készült Minden rendben világpremierje az elsőfilmesek versenyében a 75. Berlinálén lesz. A rendező Sós Bálint Dániellel első nagyjátékfilmjéről beszélgettünk.

Hogyan mutatnád be a Földet, az embereket annak, aki még sosem járt itt? Mit helyeznél el egy időkapszulában, amit ezer év múlva nyitnak ki? Kalandozásra hívja a közönséget a LISTEN. –Zenei utazás a világ körül című tárlat a Magyar Zene Házában.

Orgonán játszik, átiratokat és saját műveket komponál, koncerteket és fesztivált szervez, kutat és a doktori dolgozatát írja, emellett Liszt-összkiadásra készül. Mészáros Zsolt Mátét gyermekkorában ragadta magával a hangszerek királynőjének varázsa.

Nagyot csalódnak, akik ideig-óráig tartó örömtől, gazdagságtól, hatalomtól várják a boldogságot. A birtoklásvágy foglyainak gyakran már e világon sem jut idejük élni. Igazán boldog az lesz, aki nem önmagában, s nem önmagáért él.

Jelentéktelennek érzi magát az ember a fenséges isteni erő megtapasztalásakor. De lehetünk bármilyen esendők, Jézus mégis számít ránk, emberhalásznak hív. Várja bizalomból fakadó válaszunkat: biztonságos életünket odahagyva Veled járjuk, Uram a bizalom, a hit, a remény útját.

Gyertyaszentelő, Jézus bemutatásának napja a fény ünnepe, a vágyakozás beteljesülésének ünnepe. Az agg Simeon tudott várni a Gyermekre, akit az Úr világosságul küldött a pogányok megvilágosítására. Az elesettek szolgálatán keresztül mindannyiunk számára fölragyog az élet világossága.

Rólunk és értünk is szólnak az evangélium igéi: a mennyei Atya gondját viseli az embernek. Vajon beengedjük-e Jézust az életünkbe, el tudjuk-e kötelezni magunkat Jézus ügye mellett? Mint a tanítványok, ott mernénk-e hagyni megélhetésünket, ha Jézus: felszólít: jöjj és kövess!

Az egész világegyházra kiterjedő egyházi pályafutása után szokatlanul gazdag tapasztalatokkal rendelkezik Christoph Schönborn bíboros, Domonkos-rendi teológiaprofesszor, Joseph Ratzinger egykori munkatársa, aki nyolcvanéves korában búcsúzik a bécsi érseki tisztségtől.

A „világnyomorról” és az irdatlan vagyoni különbségekről tett közzé jelentést az egyik legnagyobb jótékonysági szervezet a Davosi Világgazdasági Fórumra időzítve.

Legújabb számunkban Bartus Ferenc Remake című kiállításáról, az ipari műemlékek hasznosításáról, Jókai szülőföldjéről, Immanuel Kant filozófiájáról olvashatnak, Szemerei János evangélikus püspökkel, Konkoly Dániel költővel, Lakatos Mónika énekesnővel, Fülöp Tímea kurátorral beszélgetünk.

Elvégzett tevékenységük jutalmaként szokták kapni az államférfiak a rangos elismerést, nem célul kitűzni, de Mar-a-Lago királya az ilyen finomságokra nem ad.

Kevesen ismerhetik a helyieken kívül a mezőkövesdiek mondását: „Inkább korogjon, csak ragyogjon.” A szegény matyók is ragaszkodtak a népi viselethez, hímzett pártákhoz, s mindent megtettek annak érdekében, hogy legyen vasárnap felvehető ünnepi öltözetük, mert ebben élték meg az identitásukat.

Magyarországon a szegénységben élők helyzete egyre reménytelenebb. Az isten háta mögötti tanyákon egyedül maradt emberek megfeszített küzdelmet folytatnak a holnapért. Hitelből vesznek tüzelőt, lemondanak a napi ebédről, orvoshoz a tanyagondnok viszi őket. Nyársapát határában sincs ez másként.

Eddigi írásaimban arról szóltam, miért és miként kell őriznünk a nyelvet, nyelvjárásainkat. Ideje, hogy megfordítsuk mindezt, és arról beszéljünk, hogyan őriz a nyelv minket.

Magyar kutatóműhelyben kifejlesztett rádiótelemetriai nyomkövetéses módszerrel igyekeznek felderíteni hazai és szlovákiai méhészek és természetvédők a veszedelmes idegenhonos inváziós rovarfajta, az ázsiai sárgalábú lódarázs fészkeit, hogy megállíthassák aggasztó ütemű terjedését.

Az újgügye nyelven pézsének, papírzsepinek is nevezett alkalmatosság elődje a zsebkendő vagy keszkenő volt. Az utóbbi szóról már Czuczor és Fogarasi megállapították, hogy kéz-kenő lehetett az eredeti alakja, ma ehhez az elmélethez sorakozik fel az Új etimológiai szótár is.

A geográfiai háttér alapos ismerete nélkül a török korról alkotott képünk nem lehet teljes. A szereplőket, az eseményeket, a folyamatokat, sőt ezek összekapcsolódását is láthatjuk, csak éppen a hitelességüket nyújtó természeti és társadalmi környezet egysége, vagyis a táj és a földrajzi viszonyrendszer hiányzik mögülük.

Magyar filozófus ritkán szerez nemzetközi hírnevet, főleg ha hívőként a vallással foglalkozik. Mezei Balázs, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora ilyen. A szerkesztésében megjelent legújabb angol nyelvű kötetét ismertetve  vázoljuk gondolkodását.

Különleges kincseket rejt a történeti épületekről és környezetükről, legapróbb részleteikről, múltjukról, jelenükről, sorsuk alakulásáról a Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ fotótárának építészeti gyűjteménye.

Aligha kell a Szent Jobbról a magyar olvasónak bármit mondani. Ruffy Péter Magyar ereklyék, magyar jelképek című könyvében a magyarság  alapvető értékei között elsőként a Szent Jobbról ír. Féltve őrizzük, tiszteljük. Fordulatokban és drámai időszakokban bővelkedő történelmünkben sorsa hányatott, rejtélyekkel teli.

Szabadtéri fotókiállítás nyílt Balassagyarmaton a Civitas Fortissima 2025. évi megemlékezései keretében a Városháza előtt. Galbács Tamás képei a vasúti szakmához s e közlekedési eszközhöz való, korokon átívelő ragaszkodás mellett azt is bizonyítják, hogy él még a nógrádi vasút, s meg is kell maradnia.

Időről időre felröppennek hírek – különösen a közösségi médiában – a medvék magyarországi megjelenéséről, néha túlzóak és szenzációhajhászóak. Ezért is kértük Gombkötő Pétert, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának gerinces zoológiai szakreferensét, öntsünk tiszta vizet a pohárba medveügyben.

Egy éve az Országút oldalain hajdani mentorára, Entz Géza (1913–1993) művészettörténész professzorra emlékezett tanítványa, munkatársa. Példaképéről írt, akitől a napi gyakorlatot is megtanulhatta. S most tőle, az építész Harsányiné Vladár Ágnestől búcsúzunk.

Klaus Iohannis, Románia elnöke, aki soha nem az aktivitásáról volt híres, most végre tényleg csinált valamit: lemondott.

Már az Európai Unió nagy alapító államaiban is szigorítanák az illegális bevándorlás szabályozását. A német előre hozott választások fő esélyese, a CDU útiokmányok nélkül senkit nem engedne be, az olasz kormány albániai táborokban várakoztatná a menedékjogért folyamodni próbálókat.

Trencsén városában megállva a magyarországi utazó mindenekelőtt Csák Máté várát szokta megnézni, amelynek öregtornya már méreteivel is jelzi, mekkora volt a felvidéki kiskirály hatalma. A várszikla római időkből származó felirata pedig egy korábbi, még nagyobb hatalom emléke.

Egyre több fiatalt vonzanak a mentális egészségüket veszélyeztető számítógépes játékok, ezért nagy öröm látni, hogy növekszik a Rubik-kocka népszerűsége, amely a játékosok szellemi és állóképességét is próbára teszi. „Pörgős” lefolyásával a számítógépes játékok rendkívüli gyorsaságát is utánozza, miközben közösséget épít.

Közép-amerikai „banánköztársaságok”, karibi szigetállamok vagy Chile lakói tudnának mesélni arról, mit is jelent az „Amerika az amerikaiaké” elv a gyakorlatban.