„Ma a részleges észszerű magyarázatok korában élünk. Nem hiszünk sem a transzcendencia, sem az ideológia által egyesített Európában. De a múlt annyit azért jelez, hogy a fordulat lehetséges: hátha eljöhet, létezhet olyan világ, amelyben szerepe van az erénynek…”

Csillagjáró címmel nyílt kiállítás Keresztes Dóra régebbi és legújabb munkáiból a Műcsarnokban, amellyel párhuzamosan debütált a Magyar Zene Háza Hangdómjában a Pannónia antológia című filmélmény, Keresztes Dóra animációjával.

„Sosem haltam meg korábban. Csinos akarok lenni, amikor megtörténik” – mondja a haldokló anya a Búcsú June-tól című mozidarabban. Jó, ha egy film személyes, s Kate Winslet debütáló rendezése nem is lehetne személyesebb, kár, hogy az előny itt hátránnyá válik.

A híres filmszínésznő Párizsban, a lenyűgöző hangú bárd Moszkvában; áthatolhatatlan kerítések közöttük. Éppen negyvenöt éve halt meg Vlagyimir Viszockij. Házassága Marina Vladyval bebizonyította a szabadság s az emberi szellem minden akadályt ledöntő erejét.

Kicsit drága, még drágább, de mit lehet tenni... Avagy a csípőprotézishez vezető út hialuroninjekciókkal van kikövezve.

Korán fekszünk, kilenc körül, nagyszüleim a fatáblás duplaágyba, fejük felett vásári olajnyomat függ, Jézus intőn emeli felénk az ujját. Az én kiságyamról már leszerelték a rácsot, puha libatollas dunnával takarózok, szeretek benne elmerülni, télen-nyáron.

Kiss Benedek Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító, a Kilencek legendás költőcsoportjának tagja, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja január 2-án, életének 83. évében elhunyt.

Új aspektus felől közelíti meg az életművet a Műcsarnok három termében rendezett Szárnykészítő című Kő Pál-kiállítás: a művész kisplasztikáin keresztül jelöli ki az életmű fontos csomópontjait.

Az Európai Iskola rövid életű, de a magyar művészet történetének történelmi és művészeti szempontból meghatározó jelentőségű művészcsoportja 1945 és 1948 között működött Budapesten.

Intuitívan merít letűnt korok formakincséből, archaikus motívumaiból, amelyek tudatában megragadva, az alkotás közben új kontextusban kerülnek a vászonra. Nem Verebics Kati az egyetlen kortárs alkotó, aki úgy vélekedik, hogy a Nyugat-imádatban felnőtt mai embernek az archaikus kultúrákra volna a legnagyobb igénye.

Nagy érzékenységgel dokumentált lakótelepek és lakóik, s szűkebb környezetük tűnik fel Hernád Géza legújabb fotográfiasorozatán. A tárlat anyagának képei tisztelettel fordulnak az oly sokak számára ismerős lakókörnyezet felé, ahol az elterjedt vélekedésekkel szemben korántsem szürke tucatemberek élnek.

„Hol a bölcsek szerint ma az égen / lélektelen tűzgolyó forog, / Héliosz szállt aranyos szekéren néma méltósággal egykor ott – Friedrich Schiller: Görögország istenei” (fordította Rónay György)

Az ezredforduló környékén született Z generációról ritkán készül olyan mély, átgondolt és emberi tabló, mint az Amikor megtörik a fény című film. És az alkotóknak ehhez elegendő volt mindössze egyetlen nap históriáját, eseményeit bemutatni.

Amikor Roger Vadim filmíró, filmrendező asszisztálásával Brigitte Bardot-ként Isten megteremté, a huszonkétéves teremtmény, aki akkorra ugyan már szerepelt néhány filmben, sőt, figyelmet is keltett, elképesztő karrier biztos indulásával hálálta meg jóindulatát.

Nagylátószög a címe az MMA Kiadónál megjelent kötetnek, amely az amatőr film 1945 és 1989 közötti történetét mondja el. Szerzője beszélgetőpartnerem, Dékány István dokumentumfilmes, a nyolcvanas években az Amatőrfilm és Videó Szövetség főtitkára.

A Guns N’ Roses három és félórás budapesti koncertjén a Puskás Arénában a slágerek mellett ritkábban hallott dalok is megszólaltak. A hangosítás pocsék volt, viszont a zenekar hitelessége és energiája még így is magával ragadta a közönséget.

Amatőr csillagászként éjszakánként az eget kémleli, elhagyott bányatelepen kutat őskori fosszíliák után, zenekarával pedig nemcsak zsoltárokat játszik, hanem Beatles-dalokat is. Farkas Levente bölcskei református lelkész természettudományos érdeklődése összekapcsolódik gyülekezeti szolgálatával.

Jézus a Jordánban való bemerítkezéssel vállalja először a közösséget minden emberrel. Tanítványai nem hallgathatnak, tanúságot kell tenniük az élet köztünk megjelent Igéjéről. Nekünk is így kell tennünk, életünkkel hitelesítve az örök élet örömhírét azok előtt, akik ma is keresik az Urat.

Dunántúl és a Kelet-Alpok vidékén tett lelki és történelmi utazással csatlakozott a remény zarándokai most lezárult szentévéhez a rómaifürdői lelkészség közössége. Mariazellbe tartottunk, s közben felfedeztük Leó pápánk szerzetesrendjének házát Vorauban, amelyet a kalapos király szigora is elkerült.

Tavaszi vagy őszi lomtalanításkor az utcákon gyűlő kupacokba, a lomok közé az utóbbi időben számtalan régi könyv, köztük imakönyvek is kerülnek. Pedig némelyikkel igazi szellemi kincsek mennek veszendőbe.

Mióta kiszakította magát a teremtés ősi rendjéből, örökös háborúskodás az emberiség története. Az isteni Ige megtestesülését ünnepeljük, bizakodva, hogy jósága és emberszeretete képes átformálni szívünket. Ám ma is sokszor tűnik úgy, hogy övéi nem fogadják be a világ világosságát.

Kilenc és fél millió főre csökkent a magyar népesség 2025-ben a Központi Statisztikai Hivatal szerint. Három éve készült interjúnk  Spéder Zsolt szociológussal, a KSH Népességtudományi Intézetének akkori vezetőjével, mostani tudományos tanácsadójával a népesedési kilátásainkról, családról, bevándorlásról, egészségről aligha veszített aktualitásából.

Természetvédőként, múzeumigazgatóként, szakíróként, ismeretterjesztő kiadványok szerzőjeként, a nemzeti összetartozás elkötelezett formálójaként is jelentős életmű fűződik a nevéhez, nagy számú barátja, tanítványa számára mégis elsősorban közösségalkotó, szellemi otthonteremtő volt. Kovács Gergelyné Szabó Irén kultúrtörténésztől búcsúzunk.

Teheráni kereskedők december 28-án tüntetésbe kezdtek, ami később több nagyvárosra is átterjedt, és más társadalmi csoportok is bekapcsolódtak. Az összecsapások azóta is éleződnek.

Szabadszállás határában, akácerdők rejtekén található a Strázsa Tanya, ahol maradandó fogyatékossággal vagy egyéb életnehézséggel küzdő ukrán menekültekről gondoskodnak, akik a több mint három éve tartó háború miatt is súlyos lelki terheket kénytelenek cipelni.

Magyarországon a szegénységben élők helyzete egyre reménytelenebb. Az isten háta mögötti tanyákon egyedül maradt emberek megfeszített küzdelmet folytatnak a holnapért. Hitelből vesznek tüzelőt, lemondanak a napi ebédről, orvoshoz a tanyagondnok viszi őket. Nyársapát határában sincs ez másként.

Szuverenisták és globalisták ideológiai ellentétét, vitáját veszi górcső alá Bakk Miklós sepsiszentgyörgyi-kolozsvári politológus Nemzetállam és birodalom című legújabb kötetében. Törekvését a politikafilozófus méltatja.

Bollobás Enikő irodalomtörténésszel, akit a nemrégiben választottak a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává, beszélgettünk közösségeiről, barátokról, tudásról és nemtudásról, az öröm imperatívuszáról.

Kérdés, vajon helyt adjunk-e a nyelvi formák megítélésében olyan esztétikai minőséget jelentő értékítéletnek, mint amilyen a helyes, a szép és a jó nyelvi forma? Nyilvánvalóan a beszélőközösség minden tagjának megvan a joga (és sokszor a habitusa is) ahhoz, hogy minősítsen.

A tisztelet kétértelműségét és elkerülhetetlenségét kívánom feltárni, nem egyszerűen a vallás, a tudomány vagy a filozófia érdekében, hanem azért, mert szorosan összefügg az ember jóllétével.

Különleges biztonsági intézkedések mellett kedden kiemelték vitrinjéből a magyar koronázási palástot a Magyar Nemzeti Múzeumban.

Engedve az autóipar, valamint a német és olasz kormány nyomásának, az Európai Bizottság enyhíti a 2035-re tervezett, az új benzines vagy dízeles autók értékesítésére vonatkozó tilalmát.

Nagy erőfeszítéseket tesz az Európai Unió, s erre kötelezi tagállamait is, hogy az észszerű erőforrás-gazdálkodás jegyében mindenki szelektíven gyűjtse a hulladékait, melyeket azután vissza lehet forgatni a termelésbe. A logikusnak tűnő elvek életre váltása azonban akadozik…

Látszik-e kiút korunk ökológiai válságából, amelyet magunk okozunk a fogyasztói társadalom istenítésével? Egyebek között erről beszélgettünk Zlinszky János biológussal, környezetpolitikai szakértővel, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tudományos főtanácsadójával.

Végig ennek az anyaföldnek a szülötte e szép épület, nincs ehhez köze se idegen múltnak, se modern külföldi jelennek: idevaló, tövesgyökeres alkotás – a művészettörténész Lyka Károly jegyezte föl e mondatot Lechner Ödön Postatakarékpénztár palotájáról.

A világ előrehaladtával a települések is változnak, így volt ez mindig, az átalakulás vitte előre a falvakat, városokat. Új lehetőségek, régi-új feladatok kiterjesztették és megerősítették, a közösség számára fölértékelték a helységek hangsúlyait.

Szilvesztertől Bulgária a huszonegyedik uniós tagállam, amely belépett az eurózónába, háromszázötven millióra növelve a közös pénzt használók számát.

Az új esztendő megdöbbentő nyitánya, hogy az amerikaiak huszáros akcióval elrabolták a venezuelai diktátort. Kíváncsi voltam, hogyan gondolkodnak erről a Budapestre visszatért venezuelai magyarok.

Szerte Nyugat-Európában templomokat zárnak be, Dunaszerdahelyen Szent István király tiszteletére újat építenek, amely a plébános szerint a lelki folytonosságot kívánja jelezni a régi korok, napjaink és az eljövendő között, hogy gyökereinkhez ragaszkodva, méltó életvitellel tudjunk jövőt építeni.

A közelmúltban komoly meglepetést okozott, hogy a szlovák parlament olyan törvényt fogadott el, amely fél év börtönnel fenyegeti mindazokat, akik kritikával illetik az úgynevezett Beneš-dekrétumokat, amelyek egy része a kollektív bűnösség elve alapján milliók alapvető jogait sértette. A szlovák kormány egykori alelnökének értékelését tesszük közzé.

Lehangoló látvány, a meteorológiai állomás kormos romjai fogadták a nyári turistaidényben a Bihar-hegység északi tömbje, a Kalota-havas csúcsára látogatókat. Bürokratikus világunkban örvendetesen rövid idő, alig öt hónap alatt azonban sikerült újjáépíteni az épületet.