A Veres Art Galéria kiállítóterében Lichner Barbara festőművész Apropó című tárlatán spontaneitást sem nélkülöző, lendületes ecsetvonásokból felépített kompozícióit, valamint hajladozó formáktól nyüzsgő festményeit állították ki. 

A BBC körül régóta gyülekeznek a viharfellegek. A nagytekintélyű műsorszolgáltató, bár magas szakmai nívóját kevesen vitatják, maga is felel célzatos és vitatott beállításaiért. Nem marad következmények nélkül.

Abádi Nagy Zoltán irodalomtörténésszel, a Debreceni Egyetem jogelődje, a Kossuth Lajos Tudományegyetem volt tanszékvezetőjével, dékánjával és rektorával beszélgettünk kutatásai és egyetemirányító tevékenységének politikumáról.

Akartam játszani. Ez a vágyam és kísértésem követni fog egész életemben. Nekem nem volt szabad, csak mindent. Lesz „kis ház, kis kutya”, kis kálvária, kis feltámadás. Nem panaszkodhatok, megkapom én, ami egy kicsinek kijár. Mosolyban fürödtem, védtelenül, nincs visszanéző szomorkodás. Ott voltak a játékok, később a dolgok, a testek – megtehettem velük, amire emberférfi vágyik.

Azt akarom mondani, hogy a füvet jártam és a füvet néztem, de akkor a többit elhallgatom, eltagadom ‒ kezdi Szép Ernő az egyik tárcájában, mely az Október című kötetében szerepel, és mennyire igaza van!

Amikor megkapták, nem foglalkoztak vele. Félretették, el sem tudták képzelni, ki írhat nekik Ausztráliából. Ráadásul hagyományos levelet. A címzést biztosan kézzel. Még az is lehet, az egészet úgy. Gyanúsnak tűnt.

David Szalay Flesh (’hús’, ’test’) című regénye – melynek főszereplője a magyar István – nyerte idén az angolszász világ egyik legrangosabb kitüntetését, a Booker-díjat.

„Talán a portréműfaj hordozza leginkább a művészetekben az ember öröktől fogva létező vágyát, hogy legyőzze a legyőzhetetlent, az időt és a halált” – írja S. Nagy Katalin művészettörténész Képzőművészet és kommunikáció című könyvében.

Mindig harmóniában volt az őt körülvevő természettel. Ez a kapcsolat határozza meg alkotói formanyelvét. Szemlélete nem tudatosan felvett szerep, hanem alkotói identitásának legmélyebb szervezőelve.

Emmanuel Rosario kameráján keresztül nyers, intim és őszinte képekben tárul fel a város egyik legautentikusabb szubkultúrája. A PaperLab Galériában látható huszonnyolc fotó nemcsak a punk közösség vizuális krónikája, hanem egyfajta tisztelgés is az iránt a szellemiség iránt, amely a mozgalmat New York egyik meghatározó kulturális jelenségévé tette.

A Magyar Fotográfusok Háza – Mai Manó Ház különleges, Magyarországon először látható kiállítással mutatja be a világhírű dokumentarista fotográfus több évtizedes munkásságát. A válogatás érzékenyen és empatikusan tárja fel a női sorsokat – a társadalom peremére szorult közösségek életén keresztül.

Noha Jean-Antoine Watteau mindössze harminchat évet élt, nagyjából száz-százötven évvel előzte meg saját korát, nem az őt követő rokokó festők émelyítően édes festményeire gondolva, hanem Turner és az impresszionisták finoman elmosott vásznaira.

Szinetár Miklós rendezésében Pamina szerepében Pasztircsák Polina és Szemere Zita, az Éj királynőjeként Koncz Regina és a karmester Halász Péter debütál az Operaház színpadán Mozart A varázsfuvola című operájának novemberi és decemberi sorozatában.

Az építész életútja nekem elsősorban azt üzeni, hogy nem kell az álmokat feladni, érdemes az intuícióinkra hallgatni és azok jegyében menni előre – nyilatkozta lapunknak Szabó Szonja, a Lechner Ödön életéről és művészetéről szóló film rendezője.

Két és fél évesen, első dalszínházi élményekor ragadta magával az opera, később tudatosan építette zenei útját, végigjárta a ranglétrát. Török Leventével sikeres beugrásokról, miskolci visszaigazolásról, s a holtig tanuló, jó karmesterről is beszélgettünk.

Liszt Les Préludes, Antalffy-Zsiross Festival Prolog, Bartók I. hegedűverseny, egy ősbemutató, Bella Máté Celestial Pathways – fiatal tehetségek előadásában kivételes jubileumon, a Zeneakadémia százötvenedik születésnapján, november 14-én. 1875-ben ezen a napon indult az első tanév.

A Cartier Glory, a filmcsinálók díja a velencei filmfesztiválon a festőművész, rendező Julian Schnabelt illette. Az In the Hand of Dante (Dante kezében) a művész eddigi legambiciózusabb filmje. Velencei kerekasztal-beszélgetésen faggattuk Julian Schnabelt.

Vallás- és kultúrtörténeti ismereteink hiányos volta gyakran akadálya annak, hogy megértsük a körülöttünk lévő tárgyak ősi szimbolikán alapuló jelentését. A szemünkkel látjuk ugyan őket, ám a fejünkből és a lelkünkből hiányzik a tudás, amely feltárhatná azok mélyebb értelmét.

Akárha végidők tanúi volnánk: Jézus jövendölése a pusztulásról a szemünk előtt látszik valóra válni. A világ hatalmasainak háborúskodásai mellett hedonista életvitelünk miatt magunk is részeseivé válunk a pusztításnak. Bírjuk azonban a Mester ígéretét: állhatatossággal őrzitek meg lelketeket.

Templomaink fényt sugárzó helyek, ahol az esendő ember a végtelen Istennel találkozik. Jelképrendszerükkel a teremtés rendjére figyelmeztetnek, égre mutató tornyaik igazodási pontok köznapi, s lelki értelemben. Harangjaik hívják az élőket, elsiratják a halottakat.

Isten irgalma felől kétségbe soha ne essél! – bátorít Szent Benedek. A halottak napi mécsesek arra emlékeztetnek, hogy a végső szó nem a halálé. Jézus az örök élet örömhírét hozza az emberiségnek. De vajon törődünk-e egymással is életünkben annyit, mint halottaink sírjával?

Jézus a törvény aprólékos megtartásával kérkedő farizeusokkal ellentétben az embert állítja a középpontba. Az élet örömhíre mindenkihez szól: a Mester szóba áll az idegen szamáriai asszonnyal, a kiközösített leprással, a megvetett vámszedővel.

Ötvenhatodik alkalommal rendezték meg a felvidéki Szencen a Szenczi Molnár Albert Napokat. A jeles kulturális rendezvénysorozat részben a helyi, a tudós lelkészről, költőről elnevezett iskolára épít.

Az őszi nagypolitikai és egyház-diplomáciai nyüzsgésben Bartolomaiosz pátriárka a befolyásos amerikai külügyi agytröszt, a Council on Foreign Relations előtt mondott beszédet. Előzőleg találkozott Donald Trump elnökkel, majd átvette az idei Templeton-díjat. Összefoglaltuk mondanivalóját és a történelmi hátteret.

Tudományos munkásságában, tíz könyv szerzőjeként a kommunista diktatúra idején megnyomorított családok sorsáról ír, a második világháborúban tapasztalt polgári ellenállás és az embermentés történetéről, a Koszorús-akcióról, amikor katonai erővel, páncélosokkal mentettek zsidó életet. Hantó Zsuzsa történész, szociológussal beszélgettem.

A háború vagy béke kérdésére csakis a „béke” lehet a válasz. Csakhogy a feltétlen pacifizmus megfoghatatlan, a feltételes békevágy pedig a háború elfogadhatóságát sugallja. Mit gondoljon tehát az állampolgár?

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) a társadalom- és humán tudományok területén a 2025-ös évre a négy esztendeje alapított legtekintélyesebb kitüntetést, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Érme díjat ítélte oda dr. Várady Tibor akadémikusnak. Az elismerést az akadémia napja ünnepségén, november 19-én adják át.

Miután Julius Jacob von Haynau császári-királyi táborszernagy több mint száz ember kivégzésével megtorolta a szabadságharcot, Szatmárban települt le, gazdálkodott, jótékonykodott, de a környékbeliek mindig idegenkedtek tőle.

Szeged-Alsóvároson, a dolgozószobájában fogadott Apró Ferenc várostörténész, művészeti író, a Szegedért Alapítvány idei fődíjasa. Az asztalon a szerző könyvei, az egyikben régi levél Bálint Sándortól, válaszul, amiért az ifjú történész a családi szókincstárból gyűjtést küldött el neki.

Szuverenisták és globalisták ideológiai ellentétét, vitáját veszi górcső alá Bakk Miklós sepsiszentgyörgyi-kolozsvári politológus Nemzetállam és birodalom című legújabb kötetében. Törekvését a politikafilozófus méltatja.

Világszerte a számítógépek akár negyven százaléka is alkalmatlan lehet Windows 11- frissítésre, ami – inkább előbb, mint utóbb – azok lecserélésére kényszerítheti tulajdonosaikat.

Az első jelentős paradigmaváltást a tudás rögzítésében és terjesztésében a könyvnyomtatás hozta, a másodikat pedig a digitalizáció.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával elérkeztünk a harmadik paradigmaváltáshoz. Megfékezni szükséges, vagy jól kell alakítani?

Legyen a kastélyban ötvenkét szoba, ahány hét van egy esztendőben, s az ötvenkét szoba háromszázhatvanöt ablakkal (ahány nap van egy évben) nézzen a hatalmas angol parkra – szól a szabadkígyósi historizáló neoreneszánsz Wenckheim-kastély legendáriuma.

Meglehetősen egészségtelen viselet ez a lábbeli, nyáron belefülled a láb, keményebb teleken meg több zokni ellenére is kegyetlenül fázik az ember lábujjainak hegye. A bokát sem tartja, nyeklik-nyaklik benne a láb, mégis nélkülözhetetlen volt a falusi ember számára.

Rendezett a dán vidék, talán túlságosan is! Minden négyzetcentiméternyi helyet megművelnek; ez az első benyomása az újságírónak, aki a buszon keresztül a dán tájat szemléli.

Eredeti rajzok, fotók, makettek, hanghatások, hang- és filmfelvételek idézik fel Makovecz Imre képzelőerejét, hitét, szimbolikát hordozó, megszületett és tervezőasztalon maradt alkotásait a Műcsarnok Angyalok és építészet című kiállításán.

Menthetetlenül zuhan az emberiség a szakadékba, vagy hidat tud építeni fölé? Esetleg van harmadik válasz is az ökológiai válságra? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Takács-Sánta András humánökológussal, az ELTE TÁTK docensével, akinek Világeleje című kötete már harmadik kiadásban jelent meg.

Teherán központjában, az örmény ortodoxok Szent Sarkis-templomától nem messze, Szűz Máriáról (Maryam Moghaddas) nevezték el az egyik metróállomást. Keleten minden másként van – vallási tolerancia síita módra.

Csíkcsicsóra, újdonsült barátokhoz mentünk. A Királyhágót átlépve előírásszerűen mindig megálltunk hosszabb-rövidebb időre bánffyhunyadi barátunknál, Dunai Vilinél és Kolozsváron Kallós Zoltánnál.

Bukarestben október 26-án végleg átadták a Nemzet Megváltása-, dedikációja szerint az Urunk Mennybemenetele- és Szent András Apostol-katedrálist, fölszentelve annak mozaikjait. Ezzel végleg megnyílt az épület, mely minden lehetséges rekordot megdöntött.

Új lehetőséget teremt a mesterséges intelligencia a nemzeti kisebbségek jogszabályokban elvben garantált nyelvi jogainak a mindennapi életben történő érvényesítésében. A szlovákiai Pro Civis Polgári Társulás erre (is) építve kívánja segíteni a valódi többnyelvűség megteremtését.

Szombaton délután érdemes egy röpke félórára a csíkmenasági templomnál megállni, mert akkor nem kell a kulcsot sem keresni. Asszonyok, lányok ilyenkor takarítanak, a vasárnapi misékre felkészítve az öreg istenházát.