Különleges kiállítással tisztelegnek a 2024 januárjában elhunyt Ferdinandy György előtt a francia városban.

Bukarestben október 26-án végleg átadták a Nemzet Megváltása-, dedikációja szerint az Urunk Mennybemenetele- és Szent András Apostol-katedrálist, fölszentelve annak mozaikjait. Ezzel végleg megnyílt az épület, mely minden lehetséges rekordot megdöntött.

November 14-ig Gyöngyösön a Fő tér 2. szám alatt ideiglenesen működő „Galériá”-ban látható Molnár László kiállítása. Nemcsak a kiállított művek, hanem a helyszín is izgalmas.

A Széphalom Könyvműhely az elmúlt három évtizedben folyamatosan adta ki Várkonyi Nándor hétezer (!) oldalas hagyatékából összeállított köteteit. Az életműsorozat idén a végéhez érkezett, az utolsó kötet bemutatóját Pécsett, szeptember 10-én tartották.

Gyerekkorom egyik legizgalmasabb emléke a vasrácsokkal körülkerített gimnázium épületében tett látogatásom volt. Szüleim vittek el a komor homlokzatú iskola falai közé, talán hogy a kollégáiknak bemutassanak, s mert valami nagyon fontosat akartak nekem megmutatni.

A szellem győzelmét mutatja fel az idén nyolcvanéves Magyar Írószövetség története. Mégis, a feladatunk, hogy megértessük: nélkülözhetetlen az irodalmi élet és az alkotók támogatása – Erős Kingával, a Magyar Írószövetség elnökével beszélgettünk.

Hogy fér el egy egész gyermek- és fiatalkor ebben a csíkos, ütött-kopott bevásárlószatyorban? Nézem az ajtórésben megbúvó, elkoszlott fülű jószágot: minden háztartásban van ilyen; csíkos tatyó, amiben szatyrokat tartunk, amelyekben újabb szatyrok bújnak meg. S azokban is újabbak, nagy ég, kész teremtéstörténet.

Új, több mint nyolcvan műalkotást felvonultató gyűjteményi kiállítással jelentkezik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, amely egyszerre különféle súlypontok köré szervezett témapark és adatvizualizáció, s egyben a múzeum önreflexiója is a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.

A női művész pozíciója ma is a kortárs művészeti diskurzus egyik legérzékenyebb kérdése. Bár a XX. század végére a feminista művészetelmélet és a társadalomkritikai gondolkodás megnyitotta az utat a női tapasztalat új értelmezései előtt, Kelet-Közép-Európában mindmáig érzékelhető a „másodlagos jelenlét” terhe.

Idén 15. alkalommal rendezték meg a DUNARTCOM Somorjai Nemzetközi Művésztelepét, amelyen tizennégy, szakmailag elismert magyarországi és határon túli magyar képzőművész alkotott. Az ott készült munkákból Somorján a Korona Udvarban nyílt kiállítás, amely november 10. tekinthető meg.

Az amerikai nem Gershwin, nem is zeneszerző, hanem a XIX. század végének és a XX. század elejének egyik legnagyobb hatású portréfestője, aki egyaránt kötődött az amerikai, az angol és a francia művészeti hagyományhoz.

Mindig a legnagyobb előadóteremben tartotta az óráit, sokszor még a lépcsőkön is ültünk: a nagy lógós bölcsészek György Péter óráin mindig szép számmal megjelentek, mert egészen elképesztő volt, milyen óriási tudás tud kiáramlani ebből az emberből kilencven perc alatt.

Meditatív, sokszínű zenei anyagot felvonultató lemez ifjabb Szakcsi Lakatos Béla Quiet Times című szólóalbuma, amelyet országjáró koncertkörútján is bemutat. A lemezről, a fiatal tehetségekről, édesapjáról is beszélgettünk a zongoraművész-zeneszerzővel.

Tizenegy fesztiváldíjas, kortárs olasz filmet vetítenek eredeti nyelven, magyar felirattal a huszonharmadik MittelCinemaFesten november 7. és 15. között Budapesten a Puskin és a Tabán moziban, illetve hármat Szegeden a Belvárosi filmszínházban.

A televíziós csatornák műsorát világszerte elárasztó, nagy nézettségre törő valóságshow-k egy ideje már a nevükkel ellentétesen működnek. Nem inspirálódnak a valóságból, inkább alakítják azt. A Csiszolatlan gyémánt című film tökéletes látlelet erről.

Ez a világ akkor menthető, ha egymást emberszámba vesszük – állítja Kovács Ákos, Kossuth-díjas dalszerző, majd hozzáteszi, hogy azt szeretné, ha azok is megnéznék a róla készült portréfilmet, akik nem értenek egyet vele. 

Tíz éve indult, mára a kortárs zene egyik legfontosabb magyar fesztiválja lett a Concerto Budapest Keller András alapította rendezvénye, mely ebben az esztendőben november 16-án a közelmúltban elhunyt zeneszerző, Szofija Gubajdulina előtt tiszteleg.

Templomaink fényt sugárzó helyek, ahol az esendő ember a végtelen Istennel találkozik. Jelképrendszerükkel a teremtés rendjére figyelmeztetnek, égre mutató tornyaik igazodási pontok köznapi, s lelki értelemben. Harangjaik hívják az élőket, elsiratják a halottakat.

Isten irgalma felől kétségbe soha ne essél! – bátorít Szent Benedek. A halottak napi mécsesek arra emlékeztetnek, hogy a végső szó nem a halálé. Jézus az örök élet örömhírét hozza az emberiségnek. De vajon törődünk-e egymással is életünkben annyit, mint halottaink sírjával?

Jézus a törvény aprólékos megtartásával kérkedő farizeusokkal ellentétben az embert állítja a középpontba. Az élet örömhíre mindenkihez szól: a Mester szóba áll az idegen szamáriai asszonnyal, a kiközösített leprással, a megvetett vámszedővel.

Elközelgett az igazságosság, a béke és az öröm országa – hirdette meg Jézus két évezrede, s üzenete a relativizmus, hedonizmus és konzumizmus mai világának is szól. A hit életalakító erő, közösség- és társadalomformáló hatással bír, képes élhetőbbé tenni a világot.

Honduras fővárosában, a nunciatúra teraszán magas árbócon lobogott a sárga-fehér pápai zászló. Toronyházak, mellettük apróbb, ütött-kopott épületek rendezetlen, mégis izgalmas látványa. Pintér Gábor érsek, pápai nuncius vendége voltam, hogy életéről, munkájáról faggassam.

Legújabb számunkban a százötven éves Zeneakadémiáról, Gyulai Líviusz és Diki Luckerson művészetéről, az amerikai–magyar politikai kapcsolatok történetéről, a trianoni diktátum ellen tiltakozó alföldi magyarokról olvashatnak, Székely János szombathelyi püspökkel és Deák Kristóf filmrendezővel beszélgetünk.

A gázai háború hangos elítélése mellett a Türk Államok Szervezetének októberi csúcstalálkozóján a kultúrának is adóztak, aligha csekélyebb politikai jelentőséggel.

Hogyan is állnak hozzá a lakásra vágyók megsegítésére kiötlött Start Programhoz az élelmes ingatlanosok?

Karl Schlögel történész, esszéista, Oroszország és Kelet-Közép-Európa értő kutatója kapta az idei Friedenspreist, a Német Könyvkiadók Egyesületének békedíját. Beszédének összefoglalását adjuk közre.

Szent II. János Pál pápa Európa politikai újraegyesülésekor a keleti és a nyugati lelki hagyományokat ötvözni képes Szent Adalbert, Szent Gellért, Szent Cirill és Metód örökségére emlékeztetve kiállt a megosztott kontinens lelki-szellemi-kulturális egységesülése mellett.

Miután Julius Jacob von Haynau császári-királyi táborszernagy több mint száz ember kivégzésével megtorolta a szabadságharcot, Szatmárban települt le, gazdálkodott, jótékonykodott, de a környékbeliek mindig idegenkedtek tőle.

Szeged-Alsóvároson, a dolgozószobájában fogadott Apró Ferenc várostörténész, művészeti író, a Szegedért Alapítvány idei fődíjasa. Az asztalon a szerző könyvei, az egyikben régi levél Bálint Sándortól, válaszul, amiért az ifjú történész a családi szókincstárból gyűjtést küldött el neki.

Szuverenisták és globalisták ideológiai ellentétét, vitáját veszi górcső alá Bakk Miklós sepsiszentgyörgyi-kolozsvári politológus Nemzetállam és birodalom című legújabb kötetében. Törekvését a politikafilozófus méltatja.

Világszerte a számítógépek akár negyven százaléka is alkalmatlan lehet Windows 11- frissítésre, ami – inkább előbb, mint utóbb – azok lecserélésére kényszerítheti tulajdonosaikat.

Az első jelentős paradigmaváltást a tudás rögzítésében és terjesztésében a könyvnyomtatás hozta, a másodikat pedig a digitalizáció.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával elérkeztünk a harmadik paradigmaváltáshoz. Megfékezni szükséges, vagy jól kell alakítani?

Nem véletlenül ígér a cím sejtelmes kalandtörténetet. Valóban az. A mesés Keletről kíván regélni, a mesés világról, amely most, a huszonegyedik században sem sztereotípia. A história Dubairól és monarchájáról, Mohammed sejkről meg az „Arab toronyról” szól.

Ismertséget a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnökeként szerzett, ám most mégsem elsősorban a vizekről, hanem a fákról, az erdőkről kérdezzük Kun Zoltánt. Elvégre erdésztechnikus. Hogy aztán kiderüljön: a két témakör aligha szétválasztható.

Gyakran esik szó megsemmisült vagy veszélyben lévő műemlékekről Magyarországon. A panaszok sok esetben minden bizonnyal indokoltak, és nem vigasz, hogy más országokban is komoly problémák vannak a műemlékállomány megóvása, méltó hasznosítása körül.

Erdeink természetidegen művelése miatt bajban vannak a fehérhátú fakopáncsok. A megoldás kulcsa a helytelen gyakorlat megváltoztatása – hívta fel nyílt levelében az agrárminiszter figyelmét a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület. Halmos Gergővel, az egyesület ügyvezető igazgatójával beszélgettünk.

Európa legveszélytelenebb mérges kígyója, Magyarország legveszélyeztetettebb gerincese, a rákosi vipera fokozottan védett állatfaj. A Felső-Kiskunságban, a Peszéradacsi-réteken az 1980-as évekre a kihalás szélére sodródott, ám egy lelkes mentőcsapat tenyésztése révén ezernél is több egyed került vissza a természetbe.

Új lehetőséget teremt a mesterséges intelligencia a nemzeti kisebbségek jogszabályokban elvben garantált nyelvi jogainak a mindennapi életben történő érvényesítésében. A szlovákiai Pro Civis Polgári Társulás erre (is) építve kívánja segíteni a valódi többnyelvűség megteremtését.

Szombaton délután érdemes egy röpke félórára a csíkmenasági templomnál megállni, mert akkor nem kell a kulcsot sem keresni. Asszonyok, lányok ilyenkor takarítanak, a vasárnapi misékre felkészítve az öreg istenházát.

Október 2-án megválasztották az új Kumárít, Nepál élő istennőjét, akit mind a hinduk, mind a buddhisták tisztelnek.

Van valami mélyen kelet-európai abban a pillanatban, amikor a magyar úrvezető átgurul a határon, és a GPS hangja még azt sem fejezi be, hogy Üdvözöljük Romániában, máris elindul a jobb lábából a reflex: most aztán lehet taposni a gázpedált. 

A Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum termeiben csend uralkodik, de ez a csend nem üres. A falakon és vitrinekben több száz időmérő szerkezet várakozik: faliórák, zsebórák, ingaórák, mind más korszak ütemét hordozva.