A Távol-Keletről, Dél-Koreából indult természetművészet – melyben valamennyi, amerikai és európai, a természetet középpontba állító művészeti irányzat elemei megtalálhatók – sajátos módon lelt otthonra hazánkban. 

„Gyermekekkel foglalkozni minden bizonnyal a leghálásabb munka, ami a földön osztályrészünkül jutott…” – a sárospataki ősbemutató után Rákospalotán adták elő az Angyalkert című darabot, mellyel gróf Brunszvik Teréz születésének 250. évfordulójára emlékeztek.

Annak ellenére, hogy az utóbbi időben a nyelvészek a nyelvjárások megőrzésének fontosságát hangsúlyozzák, azok a kihalás szélére kerültek.

Izgalmas történelmi regény egy olyan fontos időszakról, amikor a románok éppen egész Magyarországot szerették volna kirabolni. 1919 augusztusában járunk... – Gál vilmossal beszélgettünk Antantmisszió című regényének átdolgozott, bővített kiadásáról.

A Cédrus Művészeti Alapítvány versértelmező pályázatot hirdet.

Szép ember volt az én nagyapám. Nagyon szép. Piros arca a borízű almák színét mintázta, s hófehér bajszát a sűrűn hulló, porka havak felejtették itt. Béke és boldog végtelenség áradt a lényéből.

Wolf Messing hideg és tartózkodó. Képtelen volt gazsulálni. Berija elvtárs úgy tett, mintha nem venné észre, pedig nagyon is látta.
Belekarolt. Bevezette az épületbe. Hosszú folyosóra értek, amelyet középtájt rács választott ketté. A belügyis katonák mindenütt szoborrá merevedtek, amikor meglátták rettegett főnöküket.

2024. június 5-én, egy verőfényes nyári reggelen Sanna, a tamperei postamúzeum kollégája, munkába indult. A múzeumba beérve reggeli kávéjának lefőzése után az első dolga volt elolvasni az e-mailjeit. Örömmel konstatálta, hogy a berlini postamúzeum, a Kulturpostamt Grünau egyik kiállításszervezője, Diana Pfeiffer levelet küldött neki, melyben együttműködést kezdeményez

Noha Rembrandt rendszerint komor hangulatú, drámai képeket festett, nem vetette meg az erotikát sem, és felesége (Saskia) halálát követő vadházassága miatt még az egyházzal is összetűzésbe került. Ennek ellenére senki sem ábrázolta nála tapintatosabban az emberi érintést, ölelést, szeretetet.

Nagysága abban rejlik, hogy francia kortársaival, az impresszionistákkal egy időben, de tőlük teljesen függetlenül, önállóan fedezte fel a napfény formákat felbontó és színalakító szerepét. – Kortárs reflexiók bemutatásával tiszteleg a Magyar Nemzeti Galéria a 180 évvel ezelőtt született festőművész előtt.

Munka és gondoskodás gesztusait vizsgálja Eleonora Agostini olasz fotográfus a vendéglátás világán keresztül. A projekt főszereplője a fotográfus édesanyja, aki régóta pincérnőként dolgozik a család saját éttermében.

Tizenegy alkotó egyéni módon értelmezi, s különbözőképpen fejezi ki a repetícióhoz fűződő sajátos viszonyát. A műfajilag sokszínű tárlat izgalmas válogatást nyújt, a kiállított munkák és alkotók pedig lakóhelyük szerint is kapcsolódnak egymáshoz, hiszen valamennyien Budapest XII. kerületének művészei.

Vivaldi, Händel, Mozart, Massenet, Weiner, Wolf – a kamarazene javából válogatva a barokktól a XXI. századig kalauzol Faludi Judit, Lengyel Andrea, Czenke Csaba, Szenthelyi Krisztián és a T’ensemble Vonósnégyes estje Bodrogolaszi katolikus templomában.

Hosszan tartó, súlyos betegség után, életének hetvenedik évében elhunyt Szakály György, a Magyar Állami Operaház mesterművésze és örökös tagja. A táncművészre az Országút 42. számában megjelent, Két Oscar-díj és egy öngyújtó fénye című beszélgetéssel emlékezünk.

Barokk Fesztivál és mesterkurzusok színhelye lesz augusztus 13. és 23. között Tata. Sebestyén Katalin, Kertesi Ingrid, Kóta Gergely, Lajkó István, Onczay Zoltán zenél és tanít, Fellner-séta, toronyzene, barokk főzőverseny és piknik szerepel a programban.

Két zeneszerző találkozik idén Pannonhalmán, a Főapátság művészeti fesztiválján augusztus 22–24. között. Egyikük, Felix Mendelssohn Bartholdy a múltból, másikuk, Jörg Widmann napjainkból, s ami összeköti őket, az a XXI. Arcus Temporum, az időívek.

Régi és új filmek, életműdíjak és díjözön, szikrázó napfény, romantikus esti hangulat a csillagok alatt és hűvös vetítőterem: a MOZ.GO a nyár elején újra megtöltötte Veszprémet, Balatonfüredet és Balatonalmádit a magyar mozgókép varázsával.

Elköteleződésre, szolgálatra hív Isten szent Lelke, akivel eltelve félelem nélkül, fölösleges vágyaktól szabadon, az értelmetlen kísértéseknek ellenállva járhatjuk földi utunkat, mindig megtéve embertársainkért, közösségünkért azt, amire képesek vagyunk.

Mézes Zsolt László tanulmánya a kereszténység és a társadalom viszonyát vizsgálja, különös hangsúllyal a hit és a megértés egymáshoz való kapcsolatára. Az írás célja nem csupán az ismeretközlés, hanem a világról és önmagunkról való tapasztalat mélyebb újragondolása.

Pintér Gábor érsek harminc éve az Apostoli Szentszék diplomatája. Jelenleg Új-Zéland és a csendes-óceáni térség nunciusa. Szabadságát júliusban itthon töltötte, Kecskeméten kérdeztem különleges hivatásáról.

Ezeréves történetének egyik legfontosabb eseményét ünnepli ebben az évben a Veszprémi Főegyházmegye: Bódi Mária Magdolna (1921–1945) boldoggá avatását. Az oltárra emelés ünnepéhez kapcsolódva a veszprémi Várnegyed egyik freskódíszes barokk palotájában rendeztek időszaki kiállítást.

Nincs hová lehajtania a fejét az Emberfiának – mondta önmagáról Jézus, akinek a szó szoros értelmében semmije nem volt. „Ahol a kincsed, ott a szíved” – figyelmeztet, hogy az igazi gazdagság az, ha önmagunkból tudunk adni másoknak. A boldogságra vezető út az osztozás, a szolgálat útja.

Az első világháború lövészárkaiban Európa elvesztette vezető szerepét a világban. Az egységesülés, az Európai Unió révén puha hatalmával, gazdasági erejével, mintaadó jogrendjével visszanyerte világhatalmi rangját. Az orosz háborús terjeszkedés most kihívta ezt. 

A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskola azon két magyar felsőoktatási intézmény egyike, amely annyira fontosnak tartotta a foglalkozást a magyar cigányság helyzetével, hogy a romológiát a képzésébe is beépítette. Báder Iván docenssel beszélgettünk.

Magyarország római követe, Száll József 1969. március 31-én átnyújtotta a Vatikán képviselőjének a Varsói Szerződés országainak március 17-én kelt felhívását, és ezzel a Szentszéket is meghívta a tervezett európai biztonsági és együttműködési konferenciára.

Tudtak és akartak is együttműködni a két világrendszer vezető politikusai a hetvenes évek enyhülésének légkörében. A helsinki folyamat stratégiai gondolata szerint a Szovjetunió biztonsági igényeit és a kelet-európai térség emberjogi problémáit össze lehet kötni.

Legújabb számunkban Galambos Tamás festőművész kiállításáról, a helsinki megállapodásról, a magyarországi németek önszerveződéséről, a halvány harangvirágot fenyegető parkolóépítésről olvashatnak, Simon Izabella zongoraművésszel beszélgetünk, Alexa Károlyt köszöntjük, Kiss Gy. Csabától búcsúzunk.

A budapesti cigányság történetéről és a roma holokausztról komoly tudományos vita folyik. Az egyik karakteres álláspontot a több hiánypótló történeti szakmunkát megjelentető Bársony János jogvédő, korábbi tanácsi, majd önkormányzati tisztviselő képviseli. Vele beszélget a történész.

Kétféle radarfrekvencián működő, az amerikai NASA és az indiai ISRO űrügynökség által közösen kifejlesztett csúcsműszert juttattak a világűrbe, amely minden eddiginél nagyobb felbontású képeket tud készíteni a földfelszínről és annak változásairól.

A második világháborúban győztes hatalmak az erőegyensúly alapján kialakították a nemzetközi együttműködés rendszerét. Ám ez mára megszűnt érvényesülni. Ki mit akar visszahozni belőle?

Mind kevesebb a rovar, köszönhetően az emberi tevékenységnek (csökkenő élettér, vegyszerezett monokultúrás mezőgazdaság, és a többi). És ez nagy baj. Nos, ha az, akkor lehet, hogy még nagyobb lesz, mivel a védekezés ízeltlábúink ellen hamarosan új dimenzióba léphet.

A magyar állam a második világháború alatt nem állt ellent a nemzetiszocializmus térhódításának és végül az ország német megszállásának. Sokan, sokféle indíttatásból mégis az ellenállást választották.

Tizenhárom év, tizenötezer perc örökségvédelem, ezerkétszáz riport, a hang- és szöveganyagot kísérő megannyi fotográfia – így összegzi Kovács Olivér szerkesztő-riporter a Közkincs-kereső archívumát, amely 2013-tól gyűjti a műemlékes, régészeti rádióműsor adásait.

Huszonnégy esztendeje minden augusztus első hétvégéjén Vas vármegyében, a Rum–Zsennye–Rábatöttös háromszögben letelepedett művészek elképzelése nyomán a három falu szellemi életének újrateremtői megrendezik a Cicelle Aranyháromszög Művészeti Napokat.

Egészen az utóbbi évekig a legalább százesztendős akácokat szerettem leginkább a Rába-parti fák s bokrok közül. Nem a tíz-tizenöt éves sarjadékokat; azok még idomtalanok, mint egy kamasz. Mostanában aztán az égerek könnyed szépségére is felfigyeltem, amelyekből jócskán akad a folyó árterében.

A Magyar Építészeti Múzeum Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ 2020-ban csatlakozott a Veszprémi Főegyházmegyei Könyvtár és Levéltár tudományos kutatási és dokumentálási programjához, mely a főegyházmegye templomainak adatbázisát kívánta létrehozni.

Azt jelzi a címben jelzett fogalom, hogy egy terület (akár az egész bolygó) több természeti erőforrást használ fel, mint amennyit a természet adott idő alatt megújítani képes. Vagyis az emberi tevékenység ökológiai lábnyoma meghaladja a Föld (vagy az ökoszisztéma) képességét, hogy erőforrásokat termeljen és hulladékot dolgozzon fel.

Meghalt Ion Iliescu, a Ceaușescu-diktatúra utáni első román államfő, kilencvenöt évesen. Augusztus 7-ére, temetése napjára Romániában nemzeti gyásznapot rendelt el az ottani kormány.

Nyüzsgő nyaralóhely közelében, a horvátországi Karner-öböl két elárvult kopár, sziklás szigetén szenvedtek egykor számolatlanul a titói rendszer üldözöttei, egészen a nyolcvanas évek végéig. A közelben négy ferences barát éli csöndes, imádságos életét.

Mondják, hogy az ember a legokosabb állat. De vannak pillanatok, amelyek erre erősen rácáfolnak. Az okosságra.

Véres konfliktusok árnya sejlik fel a gazdag világ zöld jövője mögött. A fejlett technológiákhoz elengedhetetlen fémek afrikai lelőhelyein élő népek életét törzsi háborúskodások, nagyhatalmi rivalizálás, geopolitikai és gazdasági érdekek kaotikus szövevénye teszi szinte reménytelenné.

Ha Trencsén városába vetődik az utazó, bő fél napot érdemes rászánnia a kétszáznyolcvan méter magas Mária-hegyen épült vár megtekintésére, amely ellenállt a tatár hódítóknak, s egykoron Csák Máténak, Felső-Magyarország korlátlan urának fő erőssége volt.