Nem a szegénységet eszményíti a szegény Lázárról szóló példázat, hanem a másik ember szükségleteivel nem törődő gazdagot ítéli el. Joga van az embernek az életéhez szükséges javakat birtokolni, de ahhoz nincs, hogy magának kisajátítva másokat kizárjon belőle.

Donald J. Trump nem hazudtolta meg önmagát, amikor hat év után újra megjelent a fennállásának nyolcvanadik évfordulóját éppen ünneplő ENSZ közgyűlésén 2025. szeptember 23-án.

Nem tudom, másnak milyen volt apa nélkül, de nekem szuper, a számomra meghalt, amikor megszülettem. Talán ha párszor láttam életében, az sem volt kellemes élmény, minek is emlékezni rá. Kölyökkoromban rettegtem, hogy hívatlanul megjelenik és elvisz cukrászdába.

Szerkesztőségünk oszlopos tagja, szépirodalmi rovatunk vezetője, Rónai Balázs Zoltán részesült idén a Kárpát-medence rangos fóruma, az Irodalmi Jelen folyóirat prózadíjában.

Nyolcvannyolc éves korában elhunyt a Kossuth-díjas költő, a Nemzet Művésze címmel is kitüntetett Buda Ferenc. Két évvel ezelőtt készült interjúnk felelevenítésével emlékezünk a kivételes művészre.

Farkas Ádám szobrászművésszel, a Képzőművészeti Egyetem professzor emeritusával a nevelés kettős szintjének szükségességéről, a művészettel nevelés fontosságáról, lehetőségeiről beszélgettünk.

Vajon egy hétköznapi szék alkalmas-e arra, hogy önmagában művészi alkotás témája legyen? Van Goghtól Joseph Kossuthig számos példa igazolja, hogy önmagában is elegendő téma. Jónás Péter kivételes figyelemmel fordul környezete felé, amelyből egy-egy jelentéktelennek tűnő tárgyat emel ki, annak látványát a lényegi elemekre redukálja és önálló képi jellé absztrahálja.

95 éves korában meghalt Sajdik Ferenc, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas magyar grafikus és karikaturista. Szerényi Gábor korábbi írásával emlékezünk a nagyszerű művészre.

Ismerős és közelálló: színek hullámán utazunk, saját emlékeinket is feltárva. Nincs dráma, csupán a felismerés, hogy ezt mi is megéltük, és mindezt milyen érzékletesen fejezik ki helyettünk Tallós Ilona festményei – kiállításon és életművét bemutató monográfiáját kísérő reprodukciókon.

Vannak alkotók, akiknek életműve kevéssé ismert, holott művészetük megérdemelné a figyelmet mind a közönség, mind a szakma részéről. A „mellőzöttek” közé tartozik Czimra Gyula festőművész is, akinek most feltárul a pályája. A Magyar Nemzeti Galéria Árnyék nélkül – Czimra Gyula (1901–1966) életmű-kiállítása hat szekcióban száznyolcvan művet vonultat fel.

Fuvolaművészként és karmesterként is megszámlálhatatlan művet szólaltatott már meg, de Antal Mátyás most is élvezettel tanul új darabokat, a napi örömöt a kortárs alkotások jelentik számára. Nyolcvan évről, hangversenyekről és a tanításról is beszélgettünk.

Szeretem a hazámat, de jelenleg nem ismerek rá – fogalmazott Angelina Jolie, a Couture című, francia-amerikai dráma főszereplője a film sajtótájékoztatóján a San Sebastián-i filmfesztiválon. Idén a színésznő a baszk mozgóképes seregszemle egyik húzóneve.

Kétszáz éve, 1825. szeptember 27-én gördült ki az első olyan vasúti szerelvény Darlingtonból Stockton felé, mely utasokat szállított. A történelmi pillanatnak kíván emléket állítani Bánkövi Gyula LOCO című darabja a MÁV Szimfonikusok előadásában.

Megszabadíthatja-e a szerelem a jégszívű hercegnőt kegyetlen bosszúvágyától, amellyel kérőit halálba küldi, ha nem felelnek jól három feladványára? – ez csak az egyik kérdése Barta Dóra izgalmas és látványos Turandot-rendezésének az Operaházban.

Háromszáz éve Händel az oratóriumi előadások szüneteit töltötte ki orgonaversenyeivel, amelyekkel a Pannonhalmi Főapátság a Zene Világnapja előtt tiszteleg október 3-án Kiss Zsolt orgonaművész és a Pulzus Vonósnégyes koncertjén a Boldogasszony-kápolnában.

Emigráns honfitársaink megteremtették a maguk otthonos világát Buenos Airesben is: templom, iskola, cserkész- és idősotthon szolgálta közösségeiket, s szolgálják mindmáig a befogadó város polgárait. A magyar szó idővel megritkult, de el nem hallgatott, s a magyar identitás változatlanul eleven.

Kiveszni látszik a közgondolkodásból a közjó, minden azt sugallja, „neked ez jár”. Csillogó látszatvilágunkban, miként Jézusnak a pusztában, kísértést kell kiállnunk, s előbb-utóbb dönteni Isten és a mammon, a szolgálat és a pénz között.

Szeptember 19–21. között ötödik alkalommal várják a helyi egyházközségek, gyülekezetek a város és a kultúra barátait a Ferenczy Múzeumi Centrum által szervezett Szentendrei Nyitott Templomok Hétvégéje szakrális összművészeti fesztiválra. Kilenc templom és három imaház tárja ki kapuit a zenei, irodalmi, egyházművészeti és képzőművészeti programok előtt.

Japánból, Norvégiából, Németországból, Ausztriából, Oroszországból, Szerbiából és Ukrajnából is érkeztek bibliatudósok Szegedre, hogy előadást tartsanak a 36. Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferencián, amelynek fő témája az apokrif bibliai irodalom volt.

A kereszt, a szenvedés és a vállalás hozzátartozik Krisztus követőinek életéhez, e nélkül a kereszténység üres beszéd csupán. Az apostolok a megfeszített Jézust hirdetik, aki értük és sokakért adta az életét. Ami a hitetleneknek oktalanság, a meghívottaknak azonban Isten ereje és bölcsessége.

Legújabb számunkban Szóbel Géza festő- és Erős Apolka szobrászművész kiállításáról, Pintér Gábor pápai diplomatáról, a tihanyi Királykriptáról és Angela Merkel emlékiratairól olvashatnak, a délvidéki Tari István költővel, Topolánszky Ákos drogpolitikussal, Ősi Attila paleontológussal beszélgetünk, Buda Ferenc költőre emlékezünk.

A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) tagozatai idén is díjazták a magyar szellemi élet kiemelkedő egyéniségeit, akik a művészet, a művészetelmélet, a művészetszervezés és a művészetigazgatás terén egyedülálló életművet mutatnak fel. Lapunk szerzője is a díjazottak között.

 A világ polgára, a XXI. század misszionáriusa címmel megjelent a szentatya spanyol nyelvű életrajza Elise Ann Allen tollából.

A Bizottság júliusban nyilvánosságra hozta a következő hétéves (2028–2034) időszakra szóló költségvetési javaslatát, Ursula von der Leyen bizottsági elnök pedig szeptember 10-én elmondta az Unió állapotáról szóló beszédét. Mindkettő azonnal indulatokat váltott ki.

Szeptember 10-én meggyilkolták Amerika egyik legismertebb konzervatív, trumpista aktivistáját, Charlie Kirköt. A mérsékeltnek aligha mondható közszereplő halála tovább polarizálhatja az amúgy is megosztott amerikai társadalmat.

A tibeti buddhizmus az együttérzés, a szellemi tudatosság és a halálra való felkészülés középpontba állításával nagy hatást fejtett ki a nyugati gondolkodásra, de egyúttal foglalkoztatja a kínai kommunista, a lélekvándorlás iránt aligha érdeklődő döntéshozókat is.

Az emberről bármelyik pillanatban kiderülhet, hogy műveletlen bunkó. Például kicsúszik a szájamon, hogy „végy egy kenyeret!”, s hopp, erre jön is a lesajnáló tekintet és a megjegyzés, hogy ezt a helyesírás-ellenőrző biztosan aláhúzná.

Kevés közgondolkodó tudja megőrizni hirtelen támadt világhírnevét, az amerikai politikai filozófusnak alighanem mégis sikerült. Talán azért, mert konzervatívoknak is van mondanivalója?

A konzervatív gondolkodás talán legjelesebb XX. századi amerikai képviselőjének fő műve, A konzervatív eszme Burke-től Eliotig: történelmi útmutató a józan észhez (fordította Lengyel Balikó Péter és Pogrányi Lovas Miklós) tavaly decemberben jelent meg magyarul.

Az Onkológiai Intézetben találkoztunk először. Arról beszélgettünk, hogy hiányzik egy történeti tényeken alapuló, igazmondó televíziós sorozat, tisztázó beszélgetések sorskérdéseinkről. Végül megszületett a Nemzeti nagyvizit, teljes mértékben Kásler Miklós szellemi terméke. Öt-tíz évente bátran elővehető a felnövekvő korosztályok számára. Nem kezdi ki az idő.

A tájházak mindig is a közösségi emlékezet és a helyi identitás őrzői voltak: épületeik és kiállításaik révén szülőföldhöz kötnek, közösséget formálnak, és megmutatják, hogyan élnek tovább a hagyományok a mindennapokban.

Galga völgye népművészetén nevelkedett, oda köti élete, kicsi lányként nagyanyja avatta be a Galga menti lyukhímzés titkába. Gulyás Magdolnával, a Népművészet Mesterével, a Galgamácsai Hagyományőrző Egyesület elnökével a népviseletekről beszélgetünk.

Régi időkről mesél Sopron Fő terének három egymás melletti, mára összekötve új életre kelt háza. Egyikük Mátyás királynak adott szállást, a másik a XV. században városháza volt, a harmadikat középkori részleteket megőrizve a XVII. században emelték.

Legyen szeptember harmadik hétvégéje a műemlékeké, az épített örökségé, vegyük észre hol, milyen környezetben élünk, mit mesélnek a házak, a falak, a díszítések a régmúltról és a közelebbi időkről – ez az alapgondolata a Kulturális Örökség Napjainak.

A XIX. Velencei Építészeti Biennálén építészek pályaelhagyásával, pályamegtalálásával foglalkozik a Nincs itt semmi látnivaló című magyar kiállítás. Az építészet átalakulásáról, kreatív és innovatív életmegoldásokról beszélgettünk Pintér Márton kurátorral.   

Horvátoszágban a nemzeti jelképek körül régóta folyik vita, Marko Perković, alias Thompson nyári megkoncertje után kiújultak a viták.

Felvidéki utazásaink során Rozsnyóra jutva, csodák csodájára, szép nagy Kossuth-szobrot találunk a gömöri városka bányászati múzeuma előtt. Háromszor döntötték le, többször be akarták olvasztani, míg végül 2004 februárjában mai helyére került.

A még brit gyarmati időkben épített delhi kormányzati központot hatalmas nemzeti múzeummá tervezik átalakítani.

Szinte nincs valamire való romániai közintézmény, amely ne próbálta volna akadályozni a kommunizmus idején bezárt marosvásárhelyi magyar katolikus gimnázium újjáalapítását.

Hogy harmincnégy év sok-e vagy kevés nemcsak nézőpont és relativitás kérdése. A „mihez képest?” viszonylagosságát az emlékek, az érzelmek és a génekbe rögzült tapasztalatok állítják olykor fejtetőre – és ha az ember annyi év után az egykoron rémálom-fogalomnak számító Vukováron, az egykori magyar Szerém vármegye székhelyén, Valkóvár városában jár: mindez különleges fénytörésben áll előttünk.