A közelmúltban terjedt el az a felvétel, amelyen egy vidéki úton haladó elektromos rolleressel ütközik a hirtelen felbukkanó, megriadó állat. Bár a történet szerencsés véget ért, a fizikai törvényszerűségeket nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Az e-roller szerkezeti kialakítása – a kis átmérőjű kerekek, a keskeny fellépő és a magas súlypont – eleve instabil közeget teremt. A motorizált hajtásból eredő komoly tempóval párosulva ez azt jelenti, hogy a legkisebb úthiba vagy akadály is pillanatok alatt súlyos eséshez vezethet. A baleseti statisztikák tárgyszerűen bizonyítják, hogy ez az eszköz jelentős veszélyforrás.
Azonban a valódi probléma nem pusztán a fizikai korlátokban, hanem a jogi vákuumban keresendő.
A hatályos hazai KRESZ a mai napig nem definiálja önálló kategóriaként az e-rollert, ami állandó bizonytalanságot szül. Nincs egységesen rögzítve, hol közlekedhetnek jogszerűen: a járdán, a kerékpárúton vagy az úttesten. Ugyanígy hiányzik a kötelező védőfelszerelésekre – különösen a bukósisakra –, valamint az életkori és sebességbeli korlátozásokra vonatkozó, számonkérhető keretrendszer. Ha egy jármű aktívan részt vesz a forgalomban, az iránymutatás hiánya kritikus kockázatot jelent minden résztvevőnek.
Mindazonáltal
eszközök betiltása ritkán hoz eredményt.
A rollerek hasznos, környezettudatos alternatívát kínálnak, de a százhalombattai nyúl abszurd esete intő jel, hogy a szabályozatlan valóságban egyetlen pillanat elég a bajhoz. A jogalkotóknak pedig lépést kell tartaniuk a technológiával, tiszta és biztonságos helyzetet teremtve az utakon – vagy a mezei nyulakat ráncba szedni, de ez utóbbira, lássuk be, kevés az esély.
Nyitókép: Bánki Ákos / Chat GPT
