Középkori városfalak és barokk erődítések bontása után a XIX. században sok helyütt – a növekvő közlekedési kihívásokra is felelve – körgyűrűs városszerkezettel igyekeztek megoldani az akkor modern életvitellel fölmerült városépítészeti kérdéseket.

Jézus küldetése mindenkihez szól, az esendő emberen múlik, odafordul-e Hozzá hittel és bizalommal. Az Isten üdvözítő szándéka mindenkire kiterjed, nem szabhatjuk meg, ki tartozhat Hozzá. A szabályoknál fontosabb az őszinte vágy a gyógyulásra, elismerve gyöngeségemet. Mert nem lehetek önmagam orvosa.

Izrael és a Hamász terrorszervezete kétévnyi háború után, október 9-én tűzszünetről állapodott meg. Remények szerint a gázai harcok ezzel véget érnek, és a még életben lévő negyvennyolc izraeli túsz kiszabadulhat.

Kertész Imre után több mint húsz évvel ismét magyar író kapta a legrangosabb irodalmi elismerést. A Svéd Akadémia indoklása szerint „lenyűgöző és látomásszerű életművéért, mely az apokaliptikus borzalmak idején is igazolja a művészet erejét” ítélték neki a díjat.

Sokáig a tájékára sem mert vetődni. Úgy gondolta: figyelik. Tekintetek, melyek kezdet kezdetétől kipécézték maguknak. Nem tőlük, nem közülük való.
Nyilván: ezt semmivel nem bírta igazolni.

A közeli jövőben kerül a könyvesboltok polcaira Berta Zsolt Mit tesz Isten című regénye, amely a korábban megjelent és már a harmadik kiadást megért Jancsiszög és Kalef kötetekkel alkot trilógiát. Erről beszélgettünk a szerzővel.

Valamivel korábban Béla bátyám szabadlábra került, s idegrendszere éppen nem a legacélosabb lévén, hazazavarta a Józsefvárosba proletárpatronáltjait, apósát és anyósát. Előzőleg a szegedi Csillag börtönben ült, nem hosszú időt, mindössze egy évet, ami semmiség Rákosi Mátyás életfogytiglanjához képest.

Ritka, hogy valamely klasszikus nagymester epigonja idővel szintén nagymesterré váljon. Pedig pontosan ez történt idősebb Pieter Brueghellel, aki pályafutását tipikus Bosch-epigonként kezdte, ám később olyan sajátos stílust teremtett, amely azonos értékű példaképével. Brueghel azon képei közül válogattam, melyeknek „üzenetét” 2020 után érthettük meg.

Legtöbbünknek automatikus gesztus a vízcsap megnyitásának mozdulata a mindennapokban. Vizet engedünk az iváshoz, a tisztálkodáshoz, a főzéshez, öntözéshez, az életterünk tisztításához. De mi történik akkor, ha hirtelen megszűnik a hozzáférésünk az evidensnek tűnő csapvízhez, a tiszta és teljes élet nélkülözhetetlen eszközéhez?

Bálványállítás címmel nyílt El Kazovszkij-kiállítás a Godot Galériában olyan műgyűjtemények anyagából, amelyeknek tulajdonosai többnyire személyes, baráti viszonyban voltak a művésszel.

Az akciófestészet megszabadul a tárgyi világ ábrázolásától (hiány), helyette az ecsetnyomok gesztusjeleivel a mozdulatnyom minőségével-milyenségével, esztétikájával idéz fel a nézőben érzéseket és gondolatokat. A spontán jelek kavargása és/vagy meditatív csendje a festő jelenlétéről tanúskodó tartalommá válik.

Kemény Gyula gyűjteményéből, amely az egyik legjelentősebb magángyűjtemény – szubjektív válogatással – majd ötven műtárgyat mutat be a Bibliamúzeum új időszaki kiállítása, Az alázat érintése. Az alkotások magáról a gyűjtőről, ízléséről is tanúskodnak, s arról is, vajon miért tartott fontosnak egy-egy képet kollekciója gyarapítása szempontjából.

Sajátos stílusa akkor is felismerhető, ha tévésorozatot vagy reklámot rendez, a XXI. század Fellinije – mondják az egyedi hangú Paolo Sorrentinóra. Kár, hogy legutóbbi nagyjátékfilmje, a Parthenopé – Nápoly szépe leginkább reklámfilmre emlékeztet.

A tavasszal óriásbábokkal kísérve bemutatott A kis kéményseprő című gyermekopera szeptember végétől az Operaház színpadán várja a kisiskolásokat, míg az Eiffel Műhelyház ifjúsági programjai október 11-én az István, a király (junior) előadásával indulnak.

Tíz filmet mutat be október 9. és 19. között a Svájci Nagykövetség, az Osztrák Kulturális Fórum, a Goethe Intézet a Szemrevaló/Sehenswert német nyelvű (magyar feliratos) fesztiválon a budapesti Művész és a Puskin moziban, Debrecenben, Szegeden és Pécsett.

Október elsején, nyolcvannyolcadik életévében elhunyt Elek Judit Balázs Béla- és Kossuth-díjas, számos nemzetközi díjjal, köztük a Francia Irodalom és Művészetek Rend lovagi fokozatával is kitüntetett filmrendező, forgatókönyvíró, a Magyar Mozgókép Mestere.

A Los Domingos című spanyol dráma kapta a legjobb filmnek járó díjat az élvonalbeli, nyolcnapos San Sebastián-i fesztivál hétvégi díjkiosztóján, ahol elismerték Sophy Romvari magyar koprodukcióban készült debütáló filmjét, a Blue Heront is.

Az Egyesült Királyság miniszterelnöksége október 2-án bejelentette: főtiszteletű Sarah Mullally londoni püspök lesz az anglikán egyház új lelkészi vezetője, Canterbury érseke. Először tölti be nő a tisztséget.

Amikor hatvan évvel ezelőtt Szent VI. Pál pápa elmondta békét hirdető történelmi beszédét az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlése előtt, még csak húsz évvel jártunk a második világháború befejezése, egyben a szervezet megalakulása után. 

Bár egész életünkben keressük, mégsem tudunk észszerű, megnyugtató választ találni létezésünk alapkérdéseire. A világ, s benne saját létünk nem magától értetődő. Amikor Jézus arra buzdít: „ne félj, csak higgy!”, nem tételek megvallását várja, hanem a belé vetett feltétlen bizalmat.

Az értékek nélküli demokrácia előbb-utóbb a többség zsarnokságához vagy anarchiához vezet. – figyelmeztet Ján Figeľ, Szlovákia korábbi miniszterelnök-helyettese, volt európai biztos, aki a közelmúltban fogadta el a Vallásszabadság Európai Fóruma elnöki posztjára szóló felkérést. Vele beszélgettünk az egyre növekvő keresztényüldözés okairól.

Nem a szegénységet eszményíti a szegény Lázárról szóló példázat, hanem a másik ember szükségleteivel nem törődő gazdagot ítéli el. Joga van az embernek az életéhez szükséges javakat birtokolni, de ahhoz nincs, hogy magának kisajátítva másokat kizárjon belőle.

Legújabb számunkban Baráth Áron, Bánki Ákos és Szentgróti Dávid kiállításáról, a 21. CineFest filmjeiről olvashatnak, Erős Kingával, a Magyar Írószövetség elnökével, Nyilas Márta festőművésszel, Tóth Viktor zeneszerzővel, Apró Ferenc várostörténésszel és Kun Zoltán természetvédővel beszélgetünk.

Először tárta fel személyes és politikai örökségét a volt német kancellár, bepillantást engedve a hatalom működésének titkaiba, a történelmi narratívák ütközése nyomán járó politikai mechanizmusokba. Angela Merkel egyaránt szólt a hatalom természetéről, az identitásról és a rátestált közéleti hagyományról.

Ezzel, a Volhíniában történt tragikus eseményekre utaló címmel jelent meg nemrég a Joanna Urbanska hungarológus-műfordító és Máthé Áron történész-szociológus által jegyzett kötet. Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökhelyettesével beszélgettem a lengyel–magyar–ukrán „háromszög” múltja véres fejezetének előzményeiről, a cím jelképi erejéről.

Tavaly adta ki a korszakos német kormányfő az emlékiratait, és október 1-jén, a CEU épületében mutatja be a magyar közönségnek. Pályáját a könyv tükrében értékeli a korábbi diplomata.

A politikában nincs erkölcs – ezerszer hallottuk a közhelyet, és ezredszer sem igaz. Igenis van erkölcsös politika, de ehhez először eszünkben, lelkünkben vissza kell utasítanunk a cinikus bonmot-t. A múlt számtalan jó példával szolgál.

A social media, a közösségi média a felnövekvő nemzedékek lelkét haszonszerzés céljából támadó tömegpusztító fegyver tudományos alapossággal célzott manipulációs mechanizmusainak a gyermek külső támasz híján fejlődéslélektani okokból képtelen ellenállni.

Megszületett A magyar kommunisták 1918–1989 címmel az első nem marxista történeti monográfia a magyarországi kommunista mozgalomról. A szerzővel, Papp István történésszel, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főosztályvezetőjével beszélgettünk a tavaly a Jaffa Kiadónál megjelent kötetről. 

Idén májusban hunyt el Alasdair MacIntyre, a jeles skót-amerikai filozófus, a Notre Dame Egyetem professzora. Írásom a gondolataira, nem pedig személyére összpontosít.

A tibeti buddhizmus az együttérzés, a szellemi tudatosság és a halálra való felkészülés középpontba állításával nagy hatást fejtett ki a nyugati gondolkodásra, de egyúttal foglalkoztatja a kínai kommunista, a lélekvándorlás iránt aligha érdeklődő döntéshozókat is.

Az emberről bármelyik pillanatban kiderülhet, hogy műveletlen bunkó. Például kicsúszik a szájamon, hogy „végy egy kenyeret!”, s hopp, erre jön is a lesajnáló tekintet és a megjegyzés, hogy ezt a helyesírás-ellenőrző biztosan aláhúzná.

A klasszicizmus legtöbbször szerényen bújik meg a barokk monumentálisabb és a historizmus szerteágazóbb építészete között, emiatt olykor nagyvonalúan átmeneti stílusként gondolunk rá. Pedig mi sem áll távolabb a valóságtól.

Világszerte és Magyarországon is egyre több a gólya. Hazánkban 2019-ben négyezer párról volt tudomásunk, tavaly már több mint ötezerkétszázról. Az okokról Lovászi Pétert, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület fehérgólya-védelmi program vezetőjét kérdeztük.

Népi építészet – kívül-belül fehérre meszelt épületek. Talán a füstös konyha a kivétel, ahol a használat határozta meg a színvilágot. A húsvéti, sok helyütt a gyakori meszelést, a megtisztulást jelentő szokást ma hagyományként tiszteljük.

Egyszerre akarná az Európai Bizottság a tagállamok gazdáit környezetkímélő mezőgazdasági művelésre kényszeríteni, s az ipari lobbik érdekében szabad kereskedelmi egyezménnyel utat nyitni a laza szabályozás mellett, nagy környezetterheléssel működő dél-amerikai agrárium termékei előtt.

A tájházak mindig is a közösségi emlékezet és a helyi identitás őrzői voltak: épületeik és kiállításaik révén szülőföldhöz kötnek, közösséget formálnak, és megmutatják, hogyan élnek tovább a hagyományok a mindennapokban.

Jövőképek és szervezeti-működési koncepciók valódi versenyében választotta meg új országos elnökét a szlovákiai magyar közösség nagy múltú kulturális szervezete. Mindkét jelölt a megújulás fontosságát hangsúlyozta, s a küldöttek Kiss Beáta elnökség tag személyében a folytonosságra is szavaztak.

Nagy meglepetés nem történt a hétvégi képviselőházi választásokon: az ANO győzött. Két kivétellel minden induló politikai formáció örülhetett. De lesz bőven izgalom az új kormány megalakulása előtt.

Moldovában a szeptember 28-án parlamenti választást tartottak. Egész Európa rajta tartotta szemét a kis ország sorsfordítónak mondott voksolásán. Az eredményt sokan meglepőnek találták.

A józan ész azt mondatja velünk, hogy csak olyan országban népszerűtlen a kerékpár, ahol egymást követik a mély völgyek és a magas hegyek. Például a csodaszép örmény vidéket járva, vagy a főváros, Jereván utcáin sem nagyon találkozik az ember biciklizőkkel.

Horvátoszágban a nemzeti jelképek körül régóta folyik vita, Marko Perković, alias Thompson nyári megkoncertje után kiújultak a viták.