Állítólag Rómában újabban a kortárs művészet fontos szereplői a San Lorenzo negyedben találhatók. A három legfontosabb kortárs galéria közé tartozik a Gilda Lavia Galéria is, ahol most ősszel izgalmas kiállítást láthattunk, nem mellesleg magyar művészekkel.

A háború vagy béke kérdésére csakis a „béke” lehet a válasz. Csakhogy a feltétlen pacifizmus megfoghatatlan, a feltételes békevágy pedig a háború elfogadhatóságát sugallja. Mit gondoljon tehát az állampolgár?

A Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) a társadalom- és humán tudományok területén a 2025-ös évre a négy esztendeje alapított legtekintélyesebb kitüntetést, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Érme díjat ítélte oda dr. Várady Tibor akadémikusnak. Az elismerést az akadémia napja ünnepségén, november 19-én adják át.

Különleges kiállítással tisztelegnek a 2024 januárjában elhunyt Ferdinandy György előtt a francia városban.

A Széphalom Könyvműhely az elmúlt három évtizedben folyamatosan adta ki Várkonyi Nándor hétezer (!) oldalas hagyatékából összeállított köteteit. Az életműsorozat idén a végéhez érkezett, az utolsó kötet bemutatóját Pécsett, szeptember 10-én tartották.

Gyerekkorom egyik legizgalmasabb emléke a vasrácsokkal körülkerített gimnázium épületében tett látogatásom volt. Szüleim vittek el a komor homlokzatú iskola falai közé, talán hogy a kollégáiknak bemutassanak, s mert valami nagyon fontosat akartak nekem megmutatni.

A szellem győzelmét mutatja fel az idén nyolcvanéves Magyar Írószövetség története. Mégis, a feladatunk, hogy megértessük: nélkülözhetetlen az irodalmi élet és az alkotók támogatása – Erős Kingával, a Magyar Írószövetség elnökével beszélgettünk.

Női test általi identitáskeresés, ontológiai kérdések, illetve a kirekesztettség és az ellene való szelíd küzdelem állnak Horváth Anita józsefvárosi Bura Galériában látható kiállításának fókuszában.

A Pannonhalmi Bencés Főapátság felkérésére Tóth Ernő festő- és szobrászművész elkészítette Angyali üdvözlet című, százhetven centiméteres bronzszobrát, amelyet 2025 júliusában állítottak fel az intézmény kertjében.

A debreceni, Széchényi utcai Új Galéria tágas terében olajjal lenvászonra festett, finom rézkarcok csendje fogad. Király György, Barcsay-díjas festőművész Belső tengely című kiállításának monokróm, uralkodó kék, vöröses-barnás, illetve fehér árnyalatai olyan meghittséget teremtenek, amelyben érdemes elmerülnünk, a festett tárgyak mögé néznünk.

November 14-ig Gyöngyösön a Fő tér 2. szám alatt ideiglenesen működő „Galériá”-ban látható Molnár László kiállítása. Nemcsak a kiállított művek, hanem a helyszín is izgalmas.

Új, több mint nyolcvan műalkotást felvonultató gyűjteményi kiállítással jelentkezik a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, amely egyszerre különféle súlypontok köré szervezett témapark és adatvizualizáció, s egyben a múzeum önreflexiója is a gyűjteményezés történetére, alakulására, lehetőségeire és céljaira.

A Cartier Glory, a filmcsinálók díja a velencei filmfesztiválon a festőművész, rendező Julian Schnabelt illette. Az In the Hand of Dante (Dante kezében) a művész eddigi legambiciózusabb filmje. Velencei kerekasztal-beszélgetésen faggattuk Julian Schnabelt.

Meditatív, sokszínű zenei anyagot felvonultató lemez ifjabb Szakcsi Lakatos Béla Quiet Times című szólóalbuma, amelyet országjáró koncertkörútján is bemutat. A lemezről, a fiatal tehetségekről, édesapjáról is beszélgettünk a zongoraművész-zeneszerzővel.

Tizenegy fesztiváldíjas, kortárs olasz filmet vetítenek eredeti nyelven, magyar felirattal a huszonharmadik MittelCinemaFesten november 7. és 15. között Budapesten a Puskin és a Tabán moziban, illetve hármat Szegeden a Belvárosi filmszínházban.

A televíziós csatornák műsorát világszerte elárasztó, nagy nézettségre törő valóságshow-k egy ideje már a nevükkel ellentétesen működnek. Nem inspirálódnak a valóságból, inkább alakítják azt. A Csiszolatlan gyémánt című film tökéletes látlelet erről.

Ez a világ akkor menthető, ha egymást emberszámba vesszük – állítja Kovács Ákos, Kossuth-díjas dalszerző, majd hozzáteszi, hogy azt szeretné, ha azok is megnéznék a róla készült portréfilmet, akik nem értenek egyet vele. 

Templomaink fényt sugárzó helyek, ahol az esendő ember a végtelen Istennel találkozik. Jelképrendszerükkel a teremtés rendjére figyelmeztetnek, égre mutató tornyaik igazodási pontok köznapi, s lelki értelemben. Harangjaik hívják az élőket, elsiratják a halottakat.

Isten irgalma felől kétségbe soha ne essél! – bátorít Szent Benedek. A halottak napi mécsesek arra emlékeztetnek, hogy a végső szó nem a halálé. Jézus az örök élet örömhírét hozza az emberiségnek. De vajon törődünk-e egymással is életünkben annyit, mint halottaink sírjával?

Jézus a törvény aprólékos megtartásával kérkedő farizeusokkal ellentétben az embert állítja a középpontba. Az élet örömhíre mindenkihez szól: a Mester szóba áll az idegen szamáriai asszonnyal, a kiközösített leprással, a megvetett vámszedővel.

Elközelgett az igazságosság, a béke és az öröm országa – hirdette meg Jézus két évezrede, s üzenete a relativizmus, hedonizmus és konzumizmus mai világának is szól. A hit életalakító erő, közösség- és társadalomformáló hatással bír, képes élhetőbbé tenni a világot.

Honduras fővárosában, a nunciatúra teraszán magas árbócon lobogott a sárga-fehér pápai zászló. Toronyházak, mellettük apróbb, ütött-kopott épületek rendezetlen, mégis izgalmas látványa. Pintér Gábor érsek, pápai nuncius vendége voltam, hogy életéről, munkájáról faggassam.

A posztkolonializmus nyakatekert nyelvébe burkolva vagy kendőzetlen zsidóellenességről hallani ott, ahol ilyesmivel korábban nemigen kellett számolni.

Legújabb számunkban a százötven éves Zeneakadémiáról, Gyulai Líviusz és Diki Luckerson művészetéről, az amerikai–magyar politikai kapcsolatok történetéről, a trianoni diktátum ellen tiltakozó alföldi magyarokról olvashatnak, Székely János szombathelyi püspökkel és Deák Kristóf filmrendezővel beszélgetünk.

A gázai háború hangos elítélése mellett a Türk Államok Szervezetének októberi csúcstalálkozóján a kultúrának is adóztak, aligha csekélyebb politikai jelentőséggel.

Hogyan is állnak hozzá a lakásra vágyók megsegítésére kiötlött Start Programhoz az élelmes ingatlanosok?

Karl Schlögel történész, esszéista, Oroszország és Kelet-Közép-Európa értő kutatója kapta az idei Friedenspreist, a Német Könyvkiadók Egyesületének békedíját. Beszédének összefoglalását adjuk közre.

Miután Julius Jacob von Haynau császári-királyi táborszernagy több mint száz ember kivégzésével megtorolta a szabadságharcot, Szatmárban települt le, gazdálkodott, jótékonykodott, de a környékbeliek mindig idegenkedtek tőle.

Szeged-Alsóvároson, a dolgozószobájában fogadott Apró Ferenc várostörténész, művészeti író, a Szegedért Alapítvány idei fődíjasa. Az asztalon a szerző könyvei, az egyikben régi levél Bálint Sándortól, válaszul, amiért az ifjú történész a családi szókincstárból gyűjtést küldött el neki.

Szuverenisták és globalisták ideológiai ellentétét, vitáját veszi górcső alá Bakk Miklós sepsiszentgyörgyi-kolozsvári politológus Nemzetállam és birodalom című legújabb kötetében. Törekvését a politikafilozófus méltatja.

Világszerte a számítógépek akár negyven százaléka is alkalmatlan lehet Windows 11- frissítésre, ami – inkább előbb, mint utóbb – azok lecserélésére kényszerítheti tulajdonosaikat.

Az első jelentős paradigmaváltást a tudás rögzítésében és terjesztésében a könyvnyomtatás hozta, a másodikat pedig a digitalizáció.
A mesterséges intelligencia alkalmazásával elérkeztünk a harmadik paradigmaváltáshoz. Megfékezni szükséges, vagy jól kell alakítani?

Menthetetlenül zuhan az emberiség a szakadékba, vagy hidat tud építeni fölé? Esetleg van harmadik válasz is az ökológiai válságra? Ezekről a kérdésekről is beszélgettünk Takács-Sánta András humánökológussal, az ELTE TÁTK docensével, akinek Világeleje című kötete már harmadik kiadásban jelent meg.

Lila és rózsaszín virágok tömege borította el a világ legszárazabb sivatagját, a chilei Atacamát, két év alatt immár másodszor. Ez a jelenség, bár nem páratlan, eddig ritkaságnak számított, a korábbi negyven év során tizenötször fordult elő. A sejthető ok ezúttal is a klímaváltozás.

Nem véletlenül ígér a cím sejtelmes kalandtörténetet. Valóban az. A mesés Keletről kíván regélni, a mesés világról, amely most, a huszonegyedik században sem sztereotípia. A história Dubairól és monarchájáról, Mohammed sejkről meg az „Arab toronyról” szól.

Ismertséget a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének elnökeként szerzett, ám most mégsem elsősorban a vizekről, hanem a fákról, az erdőkről kérdezzük Kun Zoltánt. Elvégre erdésztechnikus. Hogy aztán kiderüljön: a két témakör aligha szétválasztható.

Gyakran esik szó megsemmisült vagy veszélyben lévő műemlékekről Magyarországon. A panaszok sok esetben minden bizonnyal indokoltak, és nem vigasz, hogy más országokban is komoly problémák vannak a műemlékállomány megóvása, méltó hasznosítása körül.

Csíkcsicsóra, újdonsült barátokhoz mentünk. A Királyhágót átlépve előírásszerűen mindig megálltunk hosszabb-rövidebb időre bánffyhunyadi barátunknál, Dunai Vilinél és Kolozsváron Kallós Zoltánnál.

Bukarestben október 26-án végleg átadták a Nemzet Megváltása-, dedikációja szerint az Urunk Mennybemenetele- és Szent András Apostol-katedrálist, fölszentelve annak mozaikjait. Ezzel végleg megnyílt az épület, mely minden lehetséges rekordot megdöntött.

Új lehetőséget teremt a mesterséges intelligencia a nemzeti kisebbségek jogszabályokban elvben garantált nyelvi jogainak a mindennapi életben történő érvényesítésében. A szlovákiai Pro Civis Polgári Társulás erre (is) építve kívánja segíteni a valódi többnyelvűség megteremtését.

Szombaton délután érdemes egy röpke félórára a csíkmenasági templomnál megállni, mert akkor nem kell a kulcsot sem keresni. Asszonyok, lányok ilyenkor takarítanak, a vasárnapi misékre felkészítve az öreg istenházát.

Október 2-án megválasztották az új Kumárít, Nepál élő istennőjét, akit mind a hinduk, mind a buddhisták tisztelnek.