Czigány György a magyar irodalmi és rádiós élet meghatározó alakja volt. Hangja és kérdései generációk számára jelentettek iránytűt – most egy régebbi beszélgetéssel idézzük fel személyét.

Elhunyt Czigány György József Attila- és Erkel Ferenc-díjas költő, író, újságíró, érdemes művész, a Magyar Rádió népszerű, Ki nyer ma? című műsorának alapító műsorvezetője április 6-án, kilencvennégy éves korában. Barátja és munkatársa emlékezik rá.

Némi magyarázatra szorulhat a cím: a tyúkgomba, máshol szekfűgomba az ország talán legelterjedtebb gombafajtája. A zacskós tej pedig imitt-amott még ma is létezik, többnyire literes kiszerelésben. Tehenes gazdánál nemigen fordult elő, bár a gazdasszony az üres zacskónak jó hasznát vehette.

Ady Endre költeménye a feltámadás, a megújulás és a természet tavaszi ébredésének himnikus ünneplése. A vers a kriptákból való kijutást és a Krisztusi feltámadást állítja párhuzamba a tavasz örök megújulásával, reményt és állandóságot sugározva.

Nádasdy Ádám, a kortárs magyar irodalom, műfordítás és nyelvészet kiemelkedő alakja elhunyt hetvenkilenc éves korában. Tudomány, szellemesség és költői érzékenység nála egy tőről fakadt. Dante-fordításáról készült interjúnkban mondta: templomot igyekezett építeni mai anyagból.

Az iráni háború kiszélesedett, már nem csak Iráné, az Egyesült Államoké és Izraelé. Rakéták röppennek és légiriadók követik egymást az Emirátusok egén is. Szerzőnk Abu-Dzabiból küldte el benyomásait.

A költészet nem csupán papírra vetett szó, hanem lírával átitatott tárgyak révén történő önkifejezés. Viola Szandra költővel, íróval a líra és a merchandising határvidékeiről, a versékszerekről, a csend misztériumáról és a könyv, mint fizikai objektum szimbolikájáról beszélgettünk.

Az író születésének 126. évfordulóján állandó kiállítással érkezik vissza Budára Márai Sándor. A tárlatot a Virág Benedek Ház emeletén rendezik be. Mészáros Tibor irodalomtörténészt, Márai-kutatót, a kiállítás koncepciójáról kérdeztem és arról is, hogyan áll most a Márai-művek hazai és nemzetközi kiadása, hányan olvassák ma az írót.

Kondor Béla kiállítása a festő-grafikus alkotásait a keresztény ikonográfia felől megközelítve tárja a nagyközönség elé. A tárlat címe a húsvéti ünnepkörhöz kapcsolódva Márk evangéliumából vett idézet: Ki hengeríti el nekünk a követ? 

A barokk (és egyetemes) festészet legnagyobbjai voltak, mégsem tipikus barokk festők. Mindketten kerülték a barokkos túlzásokat, és a sötétebb tónusú, drámai műveket preferálták.   

Maurice Denis a XIX. század végének és a XX. század elejének olyan művésze, akinek munkássága jól szemlélteti, miként alakult át a képi ábrázolás szerepe a modernitás küszöbén.

Schopp Ildikó 2025 novemberében a Ludwig Múzeum ARTtransfer pályázatán különdíjban részesült Kísérleti adás című együttműködési projektjével. Számára a művészetpedagógia, a kurátori munka és a művészetközvetítés ugyanannak a gondolkodásnak különböző megnyilvánulásai.

Kompozícióiban nem egyszerűen stílusok vagy irányzatok keverednek, hanem különféle világok találkoznak egymással: képein távoli kultúrák, gondolkodásmódok és érzékelési rendszerek egymással összefonódva léteznek.

Az Operaháznak az előadások mellett sokféleképpen kell érvelnie annak érdekében, hogy a műfaj fennmaradhasson, ezen érvek egyike az Emlékgyűjtemény, amely elmondja, milyen volt és milyen ma a dalszínház – mondta Ókovács Szilveszter főigazgató.

Amélie Bonnin egy korábbi kisfilmjéből forgatta az Élvezd a pillanatot című nagyjátékfilmjét. A rendezőnővel Párizsban beszélgettünk a mozidarabról, a különleges musical műfajról, s a főszereplőről, aki a szülői háztól távol kezdett új életet.

Kedveli a különleges karaktereket, jól érzi magát a hangfajok határán, a naivafigurákat is egyedi színekkel kelti életre. Topolánszky Laurával Gildákról, Laurettákról, nadrágszerepekről, rendhagyó útról, valamint a sokféleség szeretetéről beszélgettünk.

Az Üvöltő szelek új adaptációja, az ausztrál Margot Robbie és Jacob Elordi szerelmeseivel, látványos, de felszínes: a szenvedély és vágy jelen van, de a mélység hiányzik. Az angol rendezőnő, Emerald Fennell filmje unalmas, egysíkú és videoklip esztétikájú.

Bach orgonaművei is felhangzanak Pannonhalmán a Szent Márton-bazilikában Húsvéthétfőn. A feltámadás misztériuma szólal meg Kristófi János Zsigmond orgonaművész előadásában, sor kerül Lászlóffy Zsolt Szent Margit-töredékének magyarországi bemutatójára.

Rohant a sírhoz a két tanítvány, s annak ürességét látva, hittek: valósággá vált, amit a Mester előre megmondott. A feltámadt Jézus Isten életének teljességét éli. A boldogság szem nem látta, fül nem hallotta világából mutatkozik meg tanítványainak: békesség, ne féljetek!

Nagypénteken, a húsvéti szent három nap (Sacrum Triduum Paschale) középső napján emlékezünk Jézus megváltó kínszenvedésére és kereszthalálára. Erre, s a halálból való diadalmas feltámadás ünneplésére készített fel a negyvennapos böjti előkészület ideje.

Jézus szenvedésére a nagyhéten emlékezve megérthető az ismert népének gyászos hangütése, azonban a „siralomvölgy” gondolata mélyen beépült a keresztény hagyományba. Pedig Jézustól egyáltalán nem állt távol a szelíd irónia. Az utóbb elveszett mosolyt Szent Ferenc kezdte visszacsempészni az egyház életébe…

Nemrégiben jegyezte be a bíróság a lelkipásztorok, történészek, muzeológusok által alapított Régi Harangokért Egyesületet. Életre hívásának okairól, céljaikról, terveikről kérdeztük Kerékgyártó Józsefet, az egyesület elnökét.

Jézus előre megmondta, hogy sokat kell majd szenvednie, s a főpapok keresztre feszíttetik. Akik a törvény betűjéhez ragaszkodtak, nem értették meg őt. Istenkáromlónak tartották az Isten fiát, mert annak mondta magát, aki valóban volt. Az élet azonban erősebb a halálnál.

„Szegények mindig vannak veletek”, idézik gyakran a jézusi mondást papjaink, de politikusaink is. A Megváltó ugyan nem a szegényekről, hanem önmagáról beszél, mert így folytatja: „bármikor tehettek jót velük, de én nem leszek mindig veletek” (Márk 14,7), az ínségről alkotott képünkben azonban van valami állandó.

Legújabb számunkban a négyszáz éve kinyomtatott Káldi-Bibliáról, Lajta Gábor Dante Poklához készített festményeiről, Alpár Ignác Tőzsedepalotájáról, Takaicsi Szanae japán miniszterelnökről és a Planet Budapest Fenntarthatósági Expóról olvashatnak, Landgráf Katalin textilművésszel és Mészáros Tibor Márai-kutatóval beszélgetünk.

Nagyszabású szabadkereskedelmi megállapodást kötött az EU január 17-én a Mercosurral – az Argentína, Brazília, Bolívia, Paraguay és Uruguay alkotta Dél-amerikai Közös Piaccal –, január 27-én pedig lezárta a tárgyalásokat Indiával. A két, csaknem kétmilliárd fős piacot felölelő gazdasági egyezmény külön politikai jelentőségre tett szert.

A fiatalok — akikről beszélünk, de ritkán hallgatjuk meg őket. A Transzparens Újságírásért Alapítvány oktatóanyaga szerint a médiatudatosság ma már „alapvető készség.” De valóban az — vagy inkább egy remény?

Legújabb számunkban Gergely Ágnes Az én száz versem című kötetéről, Csató József festőművészről, a Régi Harangokért Egyesületről, a Duna ökoszisztéma-szolgáltatásairól és a kurd nép jövőkereséséről olvashatnak, Topolánszky Laura operaénekessel és Schopp Ildikó művészetpedagógussal beszélgetünk.

Százötven évvel ezelőtt az akkori „zöldek”, az észak-amerikai Nagy-síkság és a Dél földművesei és földbirtokosai mozgalmat indítottak a monopóliumok és a vasúttársaságok ellen.

Hszi Csin-ping ifjúkorában állítólag betéve tudta a Faustot. Mit nem adnék, hogy tudjam, mit gondol a kínai kommunista vezér a tragikus modernség goethei mítoszáról, amelynek elején az angyalok kórusa zengi: „Krisztus feltámadt!”

Meg tudnák-e mondani manapság az emberek, mennyi egy tikmonysültig tartó idő? És azt, ha fertály esztendeig tart valami? Elképzelhető széles e Kárpát-medencében, hogy néhol hatékony a kakas szava, de vajon időben indulnánk-e, ha kakasszóra ébrednénk? És milyen hosszú a puskalövésnyi távolság?

Járta körül a kérdést Ross Douthat közíró és Steven Pinker pszichológus a The Free Press rendezte nyilvános vitában. Napjaink politikai és társadalmi megosztottságaiban a vallás jelenthet-e megoldást, vagy inkább csak tovább mélyíti problémáinkat?

„Szomorú vagyok, hogy nem tudtunk legalább egy hetet ott tölteni” – írta a fiatal Viktória királynő az idilli parkban álló, különleges építészetű Reinhardsbrunn-kastélyról a XIX. század derekán útinaplójába, melyet a windsori kastély királyi archívuma őriz.

Nem kényezteti el az utókor a régi idők műépítészeit, nevük gyakorta a feledés homályába vész. Vajon hányan tudják még, mely területen alkotott Fábián Gáspár, aki pedig a két világháború közötti időszak gyakran foglalkoztatott építésze volt.

Másodlagos nyersanyagként tekint a körforgásos gazdasági modell minden korábban haszontalannak vagy akár károsnak tekintett hulladékra. Nincs ez másképp a szennyvíz esetében sem, amely számos, főként a mezőgazdaság számára értékes anyagot tartalmaz. Bakos Vince biomérnökkel a folyékony hulladékok kezeléséről beszélgettünk.

A Pásztorok és legelők nemzetközi éve keretében a Néprajzi Múzeumban bemutatkozott Dudok László, hazánk egyetlen kolomphangoló és -javító mestere is, ahogy magát hívja, a kolompdoktor, valamint Szabó Csaba népi iparművész, botfaragó.

Egy éve sincs, hogy arról írtunk, az intézményes műemlékvédelem régi adósságát törlesztve megkezdődött Magyarország műemléki értékeinek egységes szempontrendszerű és metodikai földolgozása, járásról járásra haladva építészeti topográfiájának leírása.

A Közel-Kelet súlyos fegyveres konfliktusok terhelte térségében különösen veszélyes, ha valaki olyan népcsoporthoz tartozik, amelynek nincs önálló állama, hogy megszervezze polgárai védelmét.

Bár volna rá igény, s nem csak Szlovákiában, az mégsem lehet, hogy az Európai Unióban a XXI. században börtönbe vessenek valakit történelmi kérdésekről vallott, a hivatalostól eltérő véleménye miatt, még ha ezzel fenyeget is az ottani Btk. hirtelen pártpolitikai felindulásból barkácsolt paragrafusa.

A magyar sajtó is beszámolt róla, hogy december 29-én kibertámadás érte a lengyel energia-hálózatot, a róla szóló lengyel jelentést január végén adták ki.

Az elmúlt évtized előrelépése ellenére világszerte több milliárd ember még mindig nem fér hozzá olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint a tiszta ivóvíz és a megfelelő szennyvízelvezetés. Ez nemcsak betegségekhez vezethet, hanem a társadalmi kirekesztettséget is tovább mélyíti.

Megelégelte a romániai magyar egyházak kárára folyó jogi csűrést-csavarást Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát, és isteni s egyházi törvényekre hivatkozva megtagadta kolostorának az önkormányzat számára történő átadását elrendelő – nem jogerős! – bírósági ítélet végrehajtását.