A filmes fotográfia művészi és technikai eszközeinek lehetőségeit felhasználva az emlékezet tájaira visz a Dániában élő művész, akinek fotói belső utazások és érzelmek vizuális megjelenítői.

Nem mehetek el szó nélkül a mellett a tény mellett, hogy ezen a megnyitón pusztán közvetítésen keresztül vagyok jelen. A helyzetem számos olyan kérdést vet fel, amely a képeken való gondolkodás mellett önreflexióra is kényszerít.

Michelangelo egymaga dolgozott a Sixtus-kápolna teljes mennyezetén, illetőleg az oltárfalat díszítő Utolsó ítélet című monumentális freskóján. Tintoretto szintén egymaga festette ki a velencei Szent Rókus-templom teljes belső terét. A bibliai Rézkígyó témáját mindketten igen sajátos módon festették meg.

November 24-én indult útjára az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő és a MANK első közös, Staféta elnevezésű kiállítássorozata. Az első állomáson a Farkas–Rákossy művészdinasztia több generációjának izgalmas munkáit ismerhetjük meg, unokától a nagyapáig.

A Várfok Galéria művészkörének legendás alkotója, Françoise Gilot (1921, Neuilly-Sur-Seine, Franciaország) idén ünnepli 100. születésnapját. November 26-án, éppen Gilot nevezetes születésnapján nyílik meg az a nagyszabású retrospektív jellegű kiállítás, mellyel a Várfok Galéria tiszteleg az alkotó előtt.

November 23-án, 95 éves korában elhunyt a tucatnyi álnéven ismert, matematikával, grafológiával, kalligráfiával, fotográfiával és filmezéssel is foglalkozó, híres holland polihisztor, aki könyveit Bruno Ernst néven jegyezte.

Formabontó magánmúzeum nyílt szeptember 21-én az Andrássy úton, amelynek célja a kelet-közép-európai kortárs művészet megismertetése. A Q Contemporary megalapításának hátteréről és kiállításairól beszélgettünk Zsikla Mónikával, az intézmény vezető kurátorával.

Vajon a kiállítás címéhez igazodva mennyire kell metafizikusan értelmeznünk a Ludwig Múzeum Vadászati és Természeti Világkiállításhoz kapcsolódó tárlatát? Mennyiben képvisel azonos értékeket az Expo területén helyet kapott rendezvény és annak szatellit kiállítása?

A szabadság távirányítójának gombjait kapcsolgatni nem kell félnetek jó lesz. SzabadOFF köztéri grafikai kiállítás a budapesti Ferenc téren.

Az emberi civilizációt időről időre különféle világjárványok tizedelik. Minden világjárvány közül a bubópestis szedte eddig a legtöbb áldozatot. E halálos kórt eleinte valószínűleg az ókori bárkák raktereiben lapuló patkányok bolhái terjesztették.

Festői nyelve jól beazonosítható, rendkívül egyedi szimbólumrendszerét folyamatosan új jelentésrétegekkel gazdagítja. Személyes indíttatású, mégis univerzális tapasztalatokat közvetítő jelképei értelmezéséről és vizuális, érzelmi töltetéről beszélgettünk Kárándi Mónika festőművésszel.

Az élet folyama, annak lenyomatai az arcba vannak írva. Az időbeli átalakulások rétegekként fednek és feltárnak, az arc ezáltal az idő rétegzettsége. A jelként megjelenő arc és figura egyszerre perszonális, a személyiség egyedi látványa, de hordozza a közösségi lét sajátos jeleit.

A Boszorkánysziget nem egy mesebeli táj, hanem konkrét helyszín, mely Knyihár Amarilla szegedi gimnáziumi éveihez, emlékeihez kötődik. A Tisza-part melletti, elhagyatott bozótos partszakaszt nevezik így, noha nem is sziget.

Sümeg felvirágoztatója, Padányi Biró Márton veszprémi püspök egykori palotája november 2-tól régi pompájában, a püspök és Franz Anton Maulbertsch festő termékeny együttműködését bemutató kiállítással várja a barokk művészetet kedvelő és a haza történelme iránt érdeklődő közönséget.

Idén 150 éves a Magyar Képzőművészeti Egyetem, amelynek jogelődje 1871 októberében Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven a terézvárosi Rombach utca 6. számú magánbérházának egyik bérelt lakásában kezdte meg működését.

Caravaggio képein „intim” viszonyba kerülhetünk a sötétséggel. Ám e szívó hatású feketeséget olykor különös külső és belső fénysugár ragyogja be. – De mi köze ennek a micromorthoz?

Magyarországon eddig sosem látott, gazdag tárlat nyílt Debrecenben. Párizsi absztraktok. A majd’ száz műtárgyat felvonultató kiállítás az Abstraction-Création körének munkásságát mutatja be. A kiállítás létrejöttéről, a csoport jelentőségéről és magyar alkotóiról beszélgettünk a tárlat kurátorával, Mészáros Flórával.

Váradi Viktor új fotósorozata valójában egy családtörténet, mégsem csak az, és ez már a kétértelmű címválasztásból is kiderül. Munkáinak középpontjában a személyes fotó és az egy sorozaton belüli műfaji keveredések állnak.

Erős Istvánnal, az idén százötven éves Magyar Képzőművészeti Egyetem új rektorával a kortárs intézményépítésről és a Kelet ihlette művészetről beszélgettünk.

A londoni National Gallery fontmilliókért vásárolt Sámson és Delilájának hitelességét kezdettől kétségek övezték. A mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes vizsgálat most nagy bizonyossággal cáfolja az eredetiségéről kiállított szakvéleményt. A képet aligha festhette Rubens.

Vincent van Gogh 1888-ban költözött az Arles nevezetű csendes, vidéki kisvárosba. A déli fekvésű francia városka már akkor is csupa napfény és ragyogás volt, amelyet pompás szántók és napraforgótáblák öveztek mindenfelől.

Régi utcák, macskakövek a lakótelepek árnyékában… Az óbudai Selyemgombolyító ovális épületébe lépve mintha nem egy zárt kiállítótérbe, hanem egy kis térre érkeznénk: felettünk az ég az átriumos udvaron, és a téren plakátok függenek.

A Firenze szívében álló, múzeummá alakított Dante-ház bejáratánál a látogatót Madarassy István Dante-szobra fogadja, mely a harmincöt éves, kétségekkel küzdő költő, a mély érzésű hazafi, az üldözött politikus kitűnő lélekábrázolása.