Keserű Ilona, Piros kép 1966
Keserü Ilona (Pécs, 1933) majd hét évtizedet felölelő életműve széles körben ismert a hazai közönség előtt. Az ötvenes évek közepén induló művészgeneráció kiemelkedő képviselője. Munkái az elmúlt évtizedekben számos hazai és nemzetközi egyéni és csoportos tárlaton mutatkoztak be és több jelentős közgyűjteménybe is bekerültek. Az elmúlt időszakban nemzetközi szereplései valódi diadalmenetnek tekinthetők, melyeknek a szakmai sajtó jelentős figyelmet szentelt. A művész számára az egyik legfontosabb, mintegy ösztönös alapmotívum a középen nagy ívben befűződő hullám: ezt a formát 1967-ben a balatonudvari temető szív alakú barokk sírkövein látta megelevenedni.
Keserü Ilona, Narancs-rózsa közelítés 2000 Fotó: Horváth Gábor
A sírkövek asszociációkban gazdag formái rendszeresen visszatérő alakzatokként maradtak jelen az 1970-es évektől készülő textildomborításokon, a későbbi vaskarc- és sokszorosított grafikai sorozatain, valamint festményein. A színkutatás és az egyes motívumok időben alakuló metamorfózisa mellett a népművészet tárgykultúrája és a folklorisztikus formavilág olyan előképei is inspirációt jelentettek számára, mint a baranyai vagy a zalai festett faládák, a szuszékok motívumai vagy olyan népi textíliák, mint a bikla (kabél) néven emlegetett alsószoknya, amelynek a pécsi vásárokban elérhető durva, egyenetlen szövésű darabjait Keserü Ilona nemcsak jól ismerte, hanem szenvedélyesen gyűjtötte is. Generációjának művészei közül az elsők között fordult a varráshoz, amely számára nem alkalmazott technikát (hímzést, díszítést) jelentett, hanem a tárgyalkotás egyik lehetséges módját. A kiállítás a különböző pályaszakaszokból válogatott emblematikus műveken keresztül rajzolja fel a Keserü Ilona univerzumának az 1960-as évektől napjainkig nyúló ívét.
Keserü Ilona MIND című tárlata 2023. március 30-tól július 1-ig (szerda–szombat 12.00–18.00) tekinthető meg a Q Contemporary galériában (1062 Andrássy út 110.).
