Szőke Gáspár pályája kezdetén, a 2000-es években izgalmas, expresszív, figuratív vásznak sorozatát alkotta meg, Portrék, alakok, kissé a Heftige Malerei, az 1980-as évek elején kibontakozó új német festészet, vagy akár az amerikai Jean-Michel Basquiat hatása is felfedezhető ezeken a műveken.

A budapesti TOBE Gallery új színt hozott a hazai kultúrafogyasztásba. A kortárs művészi fotográfiák latin-amerikai és frissen végzett magyar fotóművészek különleges, történetmesélő világába nyújtanak betekintést.

Dobos Tamás maga úgy véli, „állószerűség” jellemzi fényképeit. Azt a pillanatot kívánja megragadni, amint a mozgás pillanatszerűvé válik.

A Bede Kincső kiállításának címét adó Három színt ismerek a világon sorozat reflexió a Ceaușescu-korszak Romániájára. A diplomamunka címe a Román Szocialista Köztársaság himnuszának első sorára utal, amelyet az alkotó a fotográfia nyelvezetére igyekezett átültetni és azon keresztül, annak segítségével figyelni, elemezni a jelentését.

A jó plakát igazi fegyver: egyszerűen, érthetően, tömören és frappánsan fogalmaz, magára vonja a figyelmünket, hat ránk, megváltoztat. A plakátot tervező művészek között találunk olyanokat, akik kiálltak egy-egy ügyért, és valódi társadalmi változást indítottak el.

Hogyan hatott a galériákra és a műkereskedelemre a pandémia? Túlélésük érdekében milyen újításokat vezettek be? Melyek az uralkodó trendek manapság a műtárgypiacon? Valóban csupán egy szűk réteg tagjai válhatnak műgyűjtőkké? 

Kolos-Vary (Kolozsváry) Zsigmond kiállítása a Kálmán Makláry Fine Arts Galériában
„Mindnyájunknak van egy többé-kevésbé kiterjedt kertünk, s a kert földjének minősége, iránya és klimatikus viszonyai előre meghatározottak.” (S. Kolos-Vary)

Immár online is nézhető a Louvre teljes gyűjteménye. A párizsi múzeum megújult digitális adatbázisa az állomány 480 000 művét tartalmazza.

Na jó, egy perc mélabú, két rövid sóhaj, három elmorzsolt könnycsepp még belefér. Aztán – Könny nem marad szárazon – jusson eszünkbe Gyulai Líviusz kacagtató rajzfilmje, alcíme szerint Gertrúd a nevelőnő, és semmi kétség, a szerző itt van velünk.

Michelangelo műveit sokan, sokféleképpen értelmezték, az elragadtatott Vasaritól kezdve a magyar származású Charles de Tolnayn át egészen a kortárs Michelangelo-kutatókig.

Polgár Botond szobrászművésszel beszélgettünk pályája kezdetéről, a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász tanszékén tanult technikákról, az általa képviselt klasszicizáló stílusról, a gigantikus Kossuth téri Andrássy-emlékmű rekonstrukciós munkálatairól, valamint jövőbeli terveiről.

Húsz éve a fénykerékpár a védjegye. Kiállításmegnyitók vagány performansza éppúgy kapcsolódik a nevéhez, mint a fényérzékenyítés. Minyó Szert Károly képzőművész, szabadkézi fotográfus újraértelmezve a fotogramban rejlő lehetőségeket, teremtő gesztussal épít képeket.

Korunk egyik legnépszerűbb divatszakmája a grafikusé: kreatív, sokszínű munka, és óriási a kereslet, hiszen világunkat egyre inkább a vizualitás uralja

Viktor Menshikoff műgyűjtő tulajdonában lévő Fehér László-képekből rendezett tárlatot a belvárosi Pintér Galéria és Aukciósház. A Nagyítás címet viselő kiállítás mintegy 40 képet számláló válogatása több évtized munkásságából villant fel egy-egy szeletet: a gyűjtő kedvencének számító korai művektől egészen a 2010-es években készült alkotásokig.

A kilencszáz éves belvárosi főplébánia-templom új főoltárt kapott 1948-ban. Megfestésére szűk körű pályázaton három neves művészt hívtak meg: Szőnyi Istvánt (1894–1960), Medveczky Jenőt (1902–1969) és Molnár-C. Pált (1894–1981). Jajczay János művészettörténész utóbb úgy vélte: „A pályázat eredménye egy pillanatig sem volt kétséges Molnár-C. Pál számára.”

Folyók, tavak, lankák, hegyek, síkságok, buckák, fennsíkok, rögös utak, kies és kietlen tájak. Helyek föld és ég között. E világi és transzcendens vidékek. Ablakokon át nézem őket, amelyeknek kerete Baksai József képeinek széle.

Életének 84. évében elhunyt Gyulai Líviusz Kossuth-díjas grafikusművész, a nemzet művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a magyar grafika „Nagy Generációjának" egyik képviselője. Pályatársa, Orosz István versben emlékezik a kiváló alkotóra. 

A mű episztemológiai tétjét a férfialak fehér köpenye egyértelműsíti: az objektum elsőbbséget élvez a megfigyeléssel szemben. De ki figyel meg kit? És min keresztül? Töredékek – Az eltűnés intenzitásai. Fényjátékok és eltűnések Szűcs Attila festészetében.

Schöffer Miklós/Nicolas Schöffer a háború előtt külföldre emigrált magyar alkotók egyike.

Konok Tamás nem sokkal életmű-kiállításának megrendezése előtt, 2020. november 20-án hunyt el. A Ludwig Múzeum és a Kortárs Művészeti Múzeum Vers l’infini című kiállítása a járványügyi korlátozások feloldása után lesz látogatható, a művészt 2019 óta képviselő Molnár Ani Galéria Vonalmozgások című tárlata (melynek jelen sorok szerzője a kurátora) 2020 decemberében nyílt meg, és 2021. március 13-ig tart nyitva.

Ember Sári képzettsége szerint fotográfus (2009-ben a MOME Fotográfia szakirányán szerzett diplomát), mégis általában szobrászatinak és iparművészetinek tartott technikákkal és eszközökkel dolgozik.

Ladik Katalin egyaránt aktív a költészet, a színház és a képzőművészet területén – ez utóbbi szegmensben elsősorban vizuális költeményei és performanszai révén van jelen. Pályája a hatvanas években, az akkori Jugoszláviában indult, tagja volt a neoavantgárd Új Symposionnak és a Bosch+Bosch csoportnak. 1978-ban szerepelt a Velencei Biennálén, 2017-ben a kasseli Documentán. 1992 óta Budapesten él.

Barabás Zsófi festményeit azonnal felismerheti, aki már találkozott velük. A képek főszereplői gyakran monumentális méretű, organikusnak tűnő formák, melyek időnként geometrikus elemekkel egészülnek ki. Ezt az organikus absztrakciónak is nevezhető irányt Barabás Zsófi minimalista hangvétele, jellegzetes, monokróm színhasználata (visszatérő pasztellszínei) és önmagába vissza- és visszazáruló formakészlete teszi egyedivé, összetéveszthetetlenné.