Múlt év novemberében került sor két grafikusművész közös tárlatára, amely mindössze pár óráig volt megtekinthető, ugyanis másnap, a járványügyi intézkedések miatt, már nem fogadhatott látogatókat a galéria. A bezárt ajtón azóta is plakát hirdeti, hogy odabent kiállítás található. 

„Én bámulok a nagy pusztába, / A nagy puszta meg bámul belém” – írja A puszta meg én című versében „a nagy magyar sömmi” élményéről Tornyai János, a Párizsból 1897 nyarán hazatért, s szülővárosában, Hódmezővásárhelyen letelepedett festőművész.

„Gálhidy szobrai közvetlenül a természeti formákból erednek, azokból kinövő jelek, amelyek az anyag természetéhez idomulva, a tudatos alakítások révén szinte észrevétlenül válnak műalkotásokká” – állapította meg összefoglaló érvénnyel Kopócsy Anna művészettörténész a szobrásznak a szolnoki művésztelep galériájában rendezett kiállítása kapcsán (Vertikális közelítések. Új Művészet, 2017. 6., 44.).

Egy új, egy ismeretlen Leonardo da Vinci – itt az ideje, hogy felrobbanjon az internet. Hogy megszakítsák az adást a hírműsorok. Hogy tombolni kezdjenek a művészettörténészek.

Rita Ackermann (eredeti nevén Bakos Rita) 1992-ben, huszonhárom évesen érkezett meg New Yorkba, ahol a 90-es évek pezsgő művészeti közegének közepén találta magát. Mostanra egyike a neves Hauser & Wirth galéria által képviselt képzőművészeknek, és az egyetlen olyan magyar származású alkotó, akit a kortárs szcéna is blue chip művészként jegyez.

A Nemzet Művésze címmel kitüntetett Farkas Ádám szobrászművész izgalmas életútjába tekintünk be gyermekkorától kezdve, az iskolai éveken át, a nemzetközi sikerekig. A még életében legendává vált művész úttörő munkássága, innovációs technikai megoldásai, társadalmi szerepvállalása és elhivatottsága rajzolódik ki az olvasó előtt.

A budapesti Műcsarnok Major Kamill: Papírok-rácsok-akkád című tárlatán elhangzott megnyitóbeszéd szerkesztett, kiegészített változata.

Orr Máté a Képzőművészeti Egyetem festő szakán szerzett diplomát. Az elmúlt évtizedben számos egyéni és csoportos kiállításon, valamint művészeti vásáron szerepelt itthon és külföldön, például Dél-Koreában, Kínában, az Egyesült Királyságban, Németországban és Monacóban. Elemzői a fantasztikumhoz kapcsolják stílusát – ő neobarokk futurizmusként határozza meg művészi irányát.

Képgrafika szakon szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetemen 2005-ben, a tanulmányai alatt egy szemesztert a stuttgarti Staatliche Akademie der Bildende Künste Stuttgart falai között is eltöltött.

Bohus Réka képei leginkább a csendélet műfajába sorolhatók E képtípus kiemelt szerepet játszott a fotóművészetben is.

Drozdik Orsolya feminista kritikán alapuló konceptuális művészete a 70-es évek elejétől azokkal a határmezsgyékkel foglalkozik, amelyek az emberi gondolkodásmódot alapvetően meghatározták, a testről vagy az individuum helyzetéről. Az 1980 óta New Yorkban élő művésznővel a fizikai és szellemi határokról beszélgettünk.

Töttös Kata mindig nőkről festett. Képi világa és alaptémája már adott volt, amikor elkezdte a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakát.

A művész festményeinek jeges színvilágú síkjain összefolynak a mozgás pillanatai, és a körvonalaikból kibújó emberi figurák amorf alakzatokká válnak.

A performanszművészet – a valóságot kimozdító és felbomlasztó, burjánzó, széttartó, eksztatikus dinamizmusa – látszólag ellentmond az archiválás, a megőrzés szándékának, hiszen ez meg kívánja szüntetni vagy át akarja hidalni a valóság transzgresszív pillanatszerűségét, amelyet a performansz maga idéz elő.

Ezer Ákos a mindennapok mágikusságának szűrőjén keresztül közelíti meg az emberi alak kimeríthetetlen képzőművészeti témáját. Hőseinek néhány másodperces révedezéseit, esendőségét a festészet eszköztárának sokoldalú mozgósításával dolgozza fel.

A bűnügyi vagy a régészeti helyszínelés mérőlécei szelik át Horváth Dániel festményeit, és sajátos térbeli szerkezeteket teremtenek.