Valóságosnak ható, történelmi korokat megelőző, mégis mai, képzeletbeli, pszeudo városi teret láttat a tárlatot beharangozó, kurátor által írt szöveg. Kifejezetten arra a Budapestre helyezi fikcióját, ahol dinoszauruszok kóborolnak. A folyó kettészelte szürrealisztikus, urbánus térben szinesztetikusan mosódik össze a látvány és a zene, valamint a Duna és egy barokk bútordarab; egy fotel vagy éppen egy pamlag, Lautréamont elhíresült mondásához hasonlatosan: „Szép, mint a varrógép és az esernyő véletlen találkozása a boncasztalon.” Az ősi, történelmi korokat megelőző lények és a modern építészet vívmányai együttesen vannak jelen, így a különböző idősíkok és a művészeti műfajok egyvelegéből létrejött kiállítás képét vázolja a bejáratnál olvasható textus.
A hat teremre és ugyanennyi tematikus egységre tagolódó kiállítás tudatos felépítése és elrendezése igazodik a címben jelölt rokokó stílusjegyekhez. Nem csupán a tárlat anyaga és vizuális megjelenése, hanem maga a kiállítótér, a Virág Benedek Ház egykori polgári lakásának felsejlő díszítettsége, miliője, valamint a fehér oszlopokon megvalósuló könnyed, játékos installálási mód is egyféle rokokó stílus utánérzését kelti. A nyitóterem Antré elnevezése a kiállítás grandiózusságra vonatkoztatható, megelőlegezve ezzel a további termekben látható nagyszámú alkotást. A magasságokkal játszó képelhelyezés izgalmasan hozza helyzetbe a munkákat a befogadók különféle nézőpontjaival. A sík alkotások gyakran lépnek ki eredeti keretükből, hozzájuk toldva vagy kivágva belőlük bizonyos vászonrészleteket, darabkákat.
Olyan képeket és objekteket látunk a tárlaton, amelyek mindegyike valamilyen módon eltorzítja a valóságot. Az eredetileg festőként végzett Karácsonyi László szobrokat, tárgyakat is alkot. Sajátossága a gobelinek, nippek átalakítása, a németalföldi, barokk és a rokokó stílusjegyeket felmutató festmények újraértelmezése, kifigurázása, valamint a gyermekjátékok szörnyekké formálása. Békés idillekből teremt diszharmóniát, barokkos túlzásokból alkotja meg csak rá jellemző magánmitológiáját, amit horrorrokokónak nevez. Az irányzatokhoz nehezen sorolható alkotó vidéken töltött gyermekkorának vizuális ingerei, érdeklődése és félelmei nyomán alakult ki művészete. A posztkonceptuális budapesti horror színterének meghatározó alakjaként alkot a Gesamtkunstwerk jegyében. Legfőbb eszköze a meghökkentés, a váratlan szituációkba helyezés, amikor a képen olyasmi történik, amire a befogadó nem számít.
Sok munkája a XVII. századi, eredetileg luxusterméknek számító gobelinekből indul ki, amelyek a művészettörténet klasszikusait reprodukálták, ám ezek az idők során a kispolgári otthonok olcsó díszleteivé váltak. A gobelinek a nippekkel együtt napjainkra már az egyszerű vidéki otthonokba is eljutottak, amivel a giccs is beszüremkedett a lakásokba. Mivel a művész személyes tapasztalatai szolgáltatták ehhez a hátteret, ezért egyidejűleg tekint rájuk szeretettel, mégis sajátos módon figurázza ki őket. Átfesti, kivágja, tárgyakat applikál rájuk, egyéni koncepciójába illesztve azokat. A környezettudatosság jegyében is gondolhatunk ready-made munkáira, hiszen így új művek létrehozása nélkül alkot, ami fontos számára, nem növelve ezzel a világban fellelhető, eddig is hatalmas számú műalkotások tömegét.
Hieronymus Bosch, Francisco Goya, Fragonard, valamint a XX. századi, dinoszauruszokat hiperrealisztikus módon ábrázoló cseh Zdenĕk Burian hagyományán elindulva alakította ki sajátos stílusát. A szörnyeket, mesefigurákat, alieneket, predátorokat vagy az ősi dínókat modern világokba telepíti át. A Dínórokokó szekció festményei, tárgyai prehistorikus, mégis mai korokat idéznek, melyek közvetítésével bepillantást nyerhetünk az ősi hüllők feltételezett születésébe, fejlődésébe, lehetséges evolúciójába.
Az ősleves vagy őskukkolda interaktív objektjei kissé visszataszító, mégis humoros módon láttatják a prehumán, mégis poszthumanizmus felé hajló, múltból táplálkozó futurisztikus világot. A Rovarokokó terem rovarszerűvé alakított lényei, gyakran spanyolgallérban láthatók, mely a XVI. század jellegzetes, ám kényelmetlen viselete volt. A medveállatkák vagy apró rovarok óriási szörnyekként bemutatva ijesztőek, noha azok a valóságban szabad szemmel nem láthatók, vagy kedves, kézzel fogható méretű bogarak. Izgalmasan játékos ötlet végiggondolni, hogyan viszonyulnánk hozzájuk emlősállatnyi méretekben.
Karácsonyi festményeit gyakran parafrázisokként alkotja meg, a rajtuk szereplő eredeti, zsánerszerű jeleneteket ijesztővé festi át, a szimpatikus alakokat szörnyetegekké formálja. A tipikus barokk, rokokó vagy németalföldi parafrázisokból, életképeikből, történelmi jelenetekből átemelt alakok új környezetükbe kerülve egyértelműen meghökkentők. Jean-Honoré Fragonard ijesztővé alakított Olvasó lánya, vagy az idilli csónakázós, vagy kanapén zajló intim jeleneteket megzavaró vadállatok egyszerre humorosak, félelmetesek és meglepők.
A tipikusan fiús, átalakított játékok Sárkányölő Szent György vagy Szent Antal alakját idézik meg, összemosva a szakrálisat a profánnal, a hétköznapit a mitológiaival. Különös módon a tárlaton jól megférnek egymással a gyermekjátékok és a tizennyolc éven felülieknek szánt, érzéki, mégis erőteljesen humoros tartalmú munkák. Az erotikához közelítő alkotásait külön térben helyezte el, nem csupán az ifjú látogatók védelmében, hanem talán előzetes, felfokozott figyelem kiváltása érdekében is. A termet belengő, villódzó, színes fények is fokozzák a hangulatot, míg a munkák tapintható, sokféle érzékre ható erotikája számít a nézők aktív befogadására és fantáziájára. Karácsonyi László kiállítása egyszerre váratlan és humoros, mégis elgondolkodtató és mély. A munkákban elmerülve művészettörténeti korszakok láttatott idilljeit kérdőjelezhetjük meg, amelyekből kiindulva elgondolkodhatunk saját korunk lehetséges valóságain is.
A Horrorokokó Wunderkammer című kiállítás 2022. november 18-ig tekinthető meg a Virág Benedek Házban (1013 Budapest, Döbrentei utca 9.) kurátor: Fodor Balázs
Artist talk! Közös alkotói és kurátori tárlatvezetés a HORROROKOKÓ című kiállításon. Művészeti inspirációktól a koncepcióig. Virág Benedek Ház 2022 11. 17. 18:00 h
facebook esemény:https://fb.me/e/