A posztumusz egyéni tárlat a Bodó Galéria és Aukciósházban a 2018-ban elhunyt festőművész kései művészi periódusának festményeiből nyújt válogatást.

A királyi palota középkori Fehér-tornya megmaradt első emeletének később Studiolóvá alakított helyiségében található az Erények falkép, amely az új kutatások alapján vélhetően Sandro Botticelli – egyetlen Itálián kívül készült – freskója.

Fény–árnyék kontrasztját, ember és természet viszonyát ábrázolta ifjúkori képein a művészcsaládba született festő-grafikus. Később az absztrakció, majd a parafrázis jellegű alkotásmód felé fordulva is megőrizte képi világának bensőséges voltát.

Szociális helyzetek, természeti környezet, sport egyaránt szerepel a járvány meghatározta évben megörökített, nemritkán drámai felvételeken. A lencsevégre kapott pillanatok a Nemzeti Múzeumban a World Press Photo kiállításán láthatók.

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ két klasszikus szállítmányozási konténert alakított át látványos szabadtéri kiállítótérré az Erzsébet téren. A különleges fotográfiák és installációk ember, természet és vadászat többszintű kapcsolódását mutatják be.

Az egymással évek óta tökéletes szimbiózisban alkotó Horváth Márk–Lovász Ádám szerzőpáros legújabb könyve – A határsértés technológiái – természetesen nem az országot övező határzár kérdésköreit járja körül. 

2021. október 3-án nyílik a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ nemzetközileg egyedülálló kiállítása, melynek középpontjában a világhírű, valaha volt legnagyobb hivatalos nonfiguratív csoportosulás, az Abstraction-Création áll.

Időszerűtlenül időszerű a cancel culture felhabzása idején, amikor ismert történészek éppen Szent István-képünk dekonstrukcióján szorgoskodnak, a nemzeti mitológia romantikus hősét klasszikus népmesei motívumokkal filmvászonra rajzolni. Ha soha nem ülünk is tévé elé, ezt ki ne hagyjuk.

Nyitott és széles ecsetvonásokból születő forma, összetett színvilág, a képbe belopódzó fény teremti Juhász Dóra élő-eleven festői világát.

A Világszép Kapcsolódások a vizualitás nyelvén szól az emberi kapcsolatok, az ismeretségek, a megismerkedések, az érzések és az érzelmek középpontba állításáról. A 20 felkért művész művészeti nyelvének sokféleségével az alapítvány által gondozott gyermekek sokféleségét is láttatja.

A jól ismert festőművész, Dobroszláv Lajos (1902–1986) Tatán rendezett kiállítása újra megjeleníti a mester művészetének múlhatatlan értékeit és az életmű tanulságait. Képei a méltósággal viselt, küzdelmes sors hű lenyomatai.

Ha egyszer valahogy eljutnánk az Óperenciás-tengeren is túlra, el ne felejtsük megtekinteni Ali basa habcsók formájú palotáját! Ali basa ugyanis egy valódi haspók, aki már évek óta a kifogyhatatlan bőségszaru feltalálásán fáradozik.

„Akt in Landschaft” – olvashatjuk számos német expresszionista festő képei alatt a címet. Tóth Angelika festményeit nézve gyakran ez a képzettársítás jut eszembe, nem csak a képek expresszív karaktere miatt.

Igen: STB – háromszor. Az esztergomi művészcsoport (†Sipeki Gyula, Tamási Péter, Balla András) újra együtt egy karavántárlaton. Az S meg a T meg a B összeadva olyasmi, mint amikor elkészítünk például egy salátát: összerakhatjuk bármiből, a végeredmény mégis valami egészen más lesz, mint az egyes alkotóelemek.

2021. augusztus 26-án hajnalban, 81 évesen örökre elaludt Csíkszentmihályi Róbert szobrász, Kossuth- és Munkácsy-díjas, Érdemes és Kiváló Művész, a Nemzet Művésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja.

A kortárs magyar szobrászművészet egyik kiemelkedő alkotója, Majoros Áron Zsolt ismertségét köztereinken is megtalálható, jellegzetes acélszeletekből építkező, teljes alakos szobrainak köszönheti. Eddigi munkásságát bemutató impozáns könyve Szeifert Judit művészettörténész tanulmányainak köszönhetően bepillantást ad szobrászatának fő motívumaiba. 

Mátrai Erik (1977) bár festőművészként végzett a Képzőművészeti Egyetemen, mégis ritkábban szorítkozik táblaképek megfestésére, mint térinstallációk megalkotására. Leginkább a színek és fények jelenségeivel, s azok tanulmányozásával foglalkozik.

Augusztus 27-től a világhírű kortárs német képzőművész, Gerhard Richter műveiből rendez kiállítást a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria. A tárlat különlegessége, hogy Magyarországon most első ízben látható a német művésznek ilyen nagyszabású, az életmű valamennyi korszakát átfogó kiállítása. 

Most, a pápai hatalom politikailag egyre súlytalanabb, egyre erélytelenebb (vagy csupán annak tűnő?) korszakában, számomra egyre nehezebb elképzelni, hogy volt idő, amikor a szentatyák égi és földi hatalom első számú letéteményesei voltak, bizonyos értelemben a „királyok királyai”. 

Vörösváry Ákos több mint ötven éve műgyűjtő, harmincegy évvel ezelőtt többedmagával alapította meg az Első Magyar Látványtár Közhasznú Alapítványt, amelynek kiállítóterében évtizedek óta izgalmas kiállítások várják a látogatókat. 

Elhunyt „a szakrális tradíciót kortárs minimalista eszközökkel ötvöző, örök érvényű emberi kérdéseket feltáró, egyedi alkotóművészete elismeréseként” Kossuth-díjban részesült Lovas Ilona textilművész, a Magyar Művészeti Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja. Az alábbi, 2020-ban készült interjúval emlékezünk rá.

Októberig látogatható Kovács Melinda fotóművész kiállítása a kékkúti Szent Dömötör-templom kertjében. Előző, nagyböjti tárlatához hasonlóan a templomkert fáinak törzsére erősítették a kisebb-nagyobb méretű fényképeket, szakrális ligetté alakítva az aprócska fenyőerdőt.

Tiziano Vecellio (1490–1576) és Diego Velázquez (1599–1660) az ecsetkezelés és színhasználat utolérhetetlen mesterei. Épp egy generáció nőtt fel kettejük között: Tiziano még a lóháton ülő V. Károly spanyol királyról festett képet, Velázquez pedig már IV. Fülöp udvari festője volt.