Hozzám képest kölyök.
Megpróbálván fölidézni ötvenhét márciusát, anyu jut eszembe, ahogy új golyóstollát próbálgatva felszólít, mondjak öt számot. – Egy, kettő, három, négy, öt – mondom nagybüszkén. Nem tetszik neki.

Ruhái mintha az Iparművészeti Múzeum szecessziós tárgyai között születtek volna, pedig egy évszázad választja el őket. A Dresszkód: Katti Zoób tárlat kapcsán a szecesszióról, a szalonok jövőjéről, a mai divat kihívásairól beszélgettünk Zoób Katival.

A meteorológiai tavasz kezdetén Budapesten mutatkozik be a pécsi Bázis csoport. Mindkettő örömteli dolog, hiszen a szobrász egyesület munkái immár második alkalommal láthatók a fővárosban, a tavasznak pedig minden évben ugyanannyira örülünk.

A 2021-es Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjasok – ismertebb nevükön a Derkósok – beszámolókiállítása Szolnokon, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban nyílt meg.

Fekete golyók, galacsinok a galéria két ellentétes szegletében. A művész 33 évének őrleményei emlékekből, maradékokból. Magukban gubbasztó, személyes relikviákból összegyűrt- és gyúrt kis gömbök, többnyire sérült lelkiség-matériák, sötét foltok a sötétben… Ó, sötétlő sötét. Tét!

Folyamatosan megújuló, mégis mindig önazonos művészi életút, több évtizedes sokoldalú alkotói pálya – grafikus, felnőtt és gyerekkönyvek illusztrátora, festő, plakáttervező, animációsfilm-rendező –bemutatása Keresztes Dóra albuma.

Milyen lehet a módosított természetbe való átmenet, mivel járhat az antropocén természeti szférájába való átlépés? A radikálisan megváltoztatott, technológiailag átalakított antropocén természetbe való transzgresszió többé nem tekinthető a külsődlegességgel való romantikus találkozás pillanatának.

„A nyelv perforálja a gondolkodást, hogy nem gondolhatunk mást, csak azt, ami a nyelvek rendszereiben már adva van.”  (Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság) Fabricius Anna Száz szó és hét dolog című kiállítása e fenti feltételezést és tapasztalatot kérdőjelezi meg.

A 150 éves Magyar Képzőművészeti Egyetemen 133 esztendeje, 1889 óta folyik szobrászképzés. A Szobrászati Mesteriskola – melyet Stróbl Alajos alapított – képzési metódusát tekintve hagyományosan mester és tanítvány személyes kapcsolatára épül.

Az Óbudai Társaskör pincéjében különös, helyspecifikus installáció fogad bennünket. Hatalmas, belülről világító buborék terjeszkedik a térben. Állandó zajt kelt a kompresszor hangja, amely folyamatosan levegővel tölti fel és mozgatja a világos, opálos színű szobrot.

Parallel Colours címmel február 10-én nyílt meg a budapesti K.A.S. Galériában Bánki Ákos képzőművész legújabb kiállítása, amely szerves folytatása a tavalyi Flumen 1.1 és 1.2 tárlatoknak. A Barcelonából hozott színekkel és energiákkal feltöltött alkotások a tiszta színek primer hatását kiaknázva teremtenek harmóniát, kontrasztot és ritmust.

Az emberi alak, arc, test és az emberi viszonylatok iránti érdeklődése akár filmsketcheknek is nevezhető, álomszerű összeépülésekben ölt testet a többgenerációs festőcsalád művészetét továbbvivő Czene Márta alkotásaiban.

A Capa Központ legújabb nemzetközi kiállítása, a belga képzőművész, David Claerbout és az Amszterdamból hazatelepült magyar képzőművész, Ősz Gábor különleges, építészeti léptékű felületekre installált hatalmas vetítéseit mutatja be.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem fennállásának 150. évfordulóját nagyszabású, az egész tanévet átívelő programsorozattal ünnepli. Az MKE150 kiállítás sorozatának harmadik, utolsó tárlata, melynek középpontjában a frissen restaurált, káprázatos Lotz-freskók állnak, február közepén nyílik az egyetem Barcsay-termében.

Gaál József festőművész kiállítása február 28-án nyílik meg az Országút Galériában, előtte azonban meglátogattuk a műtermében. Az erről készült kisfilmünk mellett egy korábbi írásunkat is közöljük, a maszk szerepéről olvashatnak, ami Gaál József művészetének az egyik alapvető metaforája.

Újrahasznosítható anyagokból nemcsak ruházati termékek, műszaki cikkek burkolatai és szőnyegek készülhetnek, de akár múzeumi tárgyak is. A zöld szellem már jó ideje betört a képzőművészet területére.

Nagy sikerrel nyílt meg A cirkusz láthatatlan lelke című kiállítás a Támogatáskezelő galériájában.

2021 októberében töltötte volna be kilencvenedik életévét Gera Mihály, a magyar fotográfia elmúlt ötven évének talán egyik legaktívabb szervezője, a „kortárs fotográfia szolgálója”. A Capa Központ ezzel a kamaratárlattal folytatja megemlékezéseinek sorát.

A Műcsarnok 2021 decemberében immár ötödik alkalommal rendezte meg Frissen típusú kiállítását, ahol minden egyes művész egy teremben,egy kurátor közreműködésével mutatkozik be. A mostani, Személyesen című tárlat kilenc terme külön-külön, de együttesen is értelmezhető.

Meghalt Beke Laci. A nekrológ fölött az Országút egy olyan képet közölt (Komka Péter / MTI fotóját), amelyen egy bekeretezett rézkarcom, a Mitológia lóg Laci feje fölött. Mivel csak a kép sarka látszik, rajtam kívül aligha vette észre más.

A XIX. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Szinyei Merse Pálnak életművét mutatja be a Magyar Nemzeti Galéria novemberben nyílt kiállítása, melynek nyitvatartását február 20-ig meghosszabbították. A mintegy százhúsz művet felvonultató kiállítás kép és kultusz összefüggéseit vizsgálja életművében.

Elment egy intézmény. Egy két lábon járó tudásközpont, a hazai művészettörténet és kortárs művészet egyik oszlopa. Meghalt Beke László. Díjait, vendégprofesszori és hivatali státusait vitte magával. Hívő ember volt, nem a rangja és a kitüntetései, hanem a hite emeli most magasra.

A Budapest Galéria első emeletén, a Journal intime című kiállításon Takáts Márton személyes naplója elevenedik meg, melynek gazdag anyagában budapesti helyszínek, különféle utazások képei, természeti tájak és személyes belső terek válnak láthatóvá.