Mintha szivaccsal és habos vízzel áttörölt szélvédő üvege mögül próbálnánk meg kinézni a világra, de a látványt folyamatosan eltakarnák előlünk a folyadékot maszatoló szivacs nyomai, hogy csak a külvilág tágas fényszíneit érzékelhessük a monokróm mintán keresztül.

Soós Évával, a Kálmán Makláry Fine Arts galériavezetőjével beszélgettünk.

A humanista fotográfia, a magyar szociofotó történetének jelentős alakja, Nicolás Muller/Müller Miklós fotóművész a Capa Központban.

Void street art művész kiállításmegnyitójával kezdődik június 20-án az az eseménysorozat, amelynek végén az Országút Magazin a Művészetek Völgyével közösen átadja a jótékonysági árverésükre befolyt összeget egy olyan intézmény részére, amellyel bárki  kapcsolatba kerülhet, aki megfordul a Balaton környékén. 

Velencében a klasszikus turistacélpontokon kívül a biennálék idején a kiállítóhelyek, a múzeumok különösen nagy gondot fordítanak arra, hogy a „nagy nevek” vonzásában mind a szakma, mind a közönség számára élvezhető kiállításokat rendezzenek.

„A szín úgy merül bele a mindenségbe, ahogy a hozzá hasonló
meghatározhatatlan érzékenységű, formátlan
és határokkal nem rendelkező dolgok.
A szín a tér igazi – egyszerre absztrakt és valóságos – anyaga.”
(Yves Klein)

Ez a címe az egri Dobó István Vármúzeumban Holló Valéria néprajzi gyűjteményéből nemrégiben nyílt kiállításnak. A gyűjtő gyermekkorától fanatikusa volt mindennek, ami magyar és régi. Tárlatvezetőim Császi Irén és Zábrátzky Éva néprajzkutatók, a kiállítás kurátorai.

Láthatóvá tehető-e a múló idő, összeköthető-e saját, szubjektív időérzékelésünk objektív időegységekkel? Az ember személyes, belső időészlelése a külvilágtól elvonatkoztatott, csupán az átélt események, élmények határozzák meg tempóját, dinamizmusát.

A Leonardo és Michelangelo által tökélyre vitt reneszánsz perspektíva nem csupán a térmélység érzékeltetésére szolgált, hanem egyfajta szellemi perspektívát is jelentett: az antikvitás, a kereszténység és az éledező természettudományok sajátos szintézisét.

Tizenhárom új kötetet jelentet meg a Magyar Művészeti Akadémia és az MMA Kiadó a 2022. június 9. és 12. között zajló 93. Ünnepi Könyvhétre.

Orr András grafikusművész következetes, megtervező, történelmi, művészettörténeti ismereteket is felmutató, felhők közül alászálló, mögöttesekbe is belátó grafikus-festő.

Vajon lehetett volna jobban időzíteni? Hogy százéves a zászlóbontás, tudniillik az, hogy az 1925-ös nagy párizsi iparművészeti kiállítás óta beszélnek art decóról, inkább csak ürügy, az igazi aktualitást a megszabadulás jelenti.

Egy kiállítás megnyitásához nagyon jó kapaszkodóul szolgálhat a tárlat választott címe, jelen esetben: Ady, Párizs, Budapest. A cím ugyanis egyfajta öndefiníció, amely mentén szépen fel lehet fejteni a kiállítás képeit, a koncepciót – ad egyfajta értelmezést önmagáról.

Rófusz Ferenc Oscar-díjas rendezővel legújabb filmtervéről beszélgettünk, amelyet Bosch Gyönyörök kertje című festménye ihletett.

Baráth Fábián örökké úton van. Délvidéken, Zomborban született, Kecskeméten töltötte kamaszkorát, Budapesten tanult a Képzőművészeti Egyetemen, jelenleg a nagy múltú Szolnoki Művésztelepen él, most pedig a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár Körúti Fiókjának galériájában állít ki.

Miként lehet a Lét tömegét megmérni? Az ember lelkének tömege a legenda szerint pontosan huszonegy gramm, ám kérdés, hogy a Létnek, mint filozófiai fogalomnak, a rajtunk kívülálló dolgok összességének lehet-e tömege?

Több mint három év után újra nyitja kapuit a Resident Art galéria az elmúlt húsz esztendőben szinte teljesen elfeledett festő, a Zuglói Körből induló Hortobágyi Endre műveiből készült válogatással.

Az egymásra találás destabilizáló és felemésztő pillanatának megragadása Lak Róbert sorozatán az egymástól való teljes eltávolodás helyett újfajta összekapcsolódások lehetőségét ígéri.

„Ha a képekre a kultúra fosszíliáiként tekintünk, amelyekből ráadásul visszafejthetők az alkotó elme elképzelései és motiváció is, akkor tulajdonképpen egy szürnaturalista képelmélethez jutunk…” – összegzi Hornyik Sándor A szürnaturalizmus archeológiája című kötetében Csernus Tibor festészetének első közel huszonöt éves periódusát (1951–1974).

„Colorium című sorozatom gondolatát Nemcsics Antal Színdinamika című írása adta – írja a művész ars poeticájában. – A Colorium Színország szimbóluma, mely nem más, mint a Coloroid színrendszer.”

Pénzesővel rendszerint egy-egy lottónyeremény kapcsán vagy a Las Vegas-i kaszinók világát bemutató filmekben találkozunk, például az Esőemberben, amikor autista hősünk (Dustin Hoffmann) és öccse (Tom Cruise) „bankot robbantanak” Las Vegasban.

A magyarországi neoavantgárd legjelentősebb alkotói egyikének, Lakner Lászlónak retrospektív tárlata a művész több mint 40 évet felölelő alkotói munkásságát mutatja be.

Az antropocén jelentette természetkulturális állapot alapvetően változtatja meg a természeti létezők és az ember viszonyrendszerét. Olyan komplex átváltozási folyamat megy végbe, amely egyben humanizálja a természetet és naturalizálja az embert.