Ki ne ismerné a Balatont? Kétféle ember van a világon: az egyik már volt a Balatonon, a másik oda akar menni. Na jó, van olyan is, aki ott lakik, mint a nádirigó, a hínárszakállú iszaptörpe meg a vénséges tihanyi révész. De a mi mesénk most a Balaton angyalairól szól.
A Balaton szelleme éjjel is kísért
Régen a balatoni angyalok sebesült harcosokat gyógyítottak, eltévedt vándorokat vezettek a helyes ösvényre vagy vízicsaták hőseit istápolták. Manapság inkább lecsöppenő fagylaltokról, iszapba pottyanó papucsokról meg a széllel messze szálló törülközőkről és kétségbeesett gazdáikról kell gondoskodniuk.
Nicsak, ott szalad egy szép, barna kislány! Akkora lángos van a kezében, mint a fényességes telihold a tó vizében! Fut a kislány, mint a szökellő őzgida, előtte a napozó kövér bácsi, akinek akkora hasa van, mint a Kárpátok hegyvonulata, de a kislány átugorja, és nem ejti el a lángost! Fut tovább, mint a zuzmóevő hegyi kecske, előtte a napozó kövér néni, akinek akkora hasa van, mint a Csomolungma havas csúcsa, de a kislány átugorja, és nem ejti el a lángost! Fut tovább a kislány, mint a szél meg a gondolat, előtte három napozó kövér néni, de lehet, hogy az egyik bácsi, akkora hasuk van így együtt, mint az óriási Ararát-hegység, amelyen még Noé apánk bárkája is fönnakadt! És a kislány nem ugorja át, hanem megbotlik, elesik, hatalmas hasakon bukfencezik át, és elejti a lángost, rá a domborodó pocakokra! Jaj, de forró a lángos! Jaj, de hideg a tejföl! Jaj, de csíp a fokhagyma! Sipákolnak, jajgatnak a nénik-bácsik, némelyik még ebugattázik is: hogy az a mélységben matató világháborús vízibicikli rozsdás küllőjének a csapszege cakkozná ki a fülét annak, aki még a Balatonon se hagyja pihenni az embert!
Hiába ő a fiam, a fagyiját akkor is ellopom
De már röppen is a helyszínre tejfölfehér szárnyain az Elejtett Ételek Angyala. Egyik keze gyógyító kéz, azzal simogatja meg egy szempillantás alatt a kövér nénik-bácsik sebesült pocakját, azzal törli le a kislány könnyeit. Másik keze ételjavító kéz, azzal rakja újra össze a lángost, ami hú, de széttunkolódott, de az angyal keze nyomán hétszer gusztusosabb és étvágygerjesztőbb, mint a tragikus baleset előtt! És láss csodát: boldogan eszi a kislány a lángost, és boldogan napoznak tovább a nénik és a bácsik. Az Elejtett Ételek Angyala jó munkát végzett.
Hoppá, ott úszik egy szép, szőke kisfiú! Akkora úszógumi van rajta, mint a Szaturnusz gyűrűje! Úszik a kisfiú, mint az aranykopoltyús dévérkeszeg, előtte gumimatracon heverésző apuka, teljesen ki van nyúlva, száz nyíllövésnyire lóg bele a lába a vízbe, de a kisfiú kikerüli, és nem esik le róla az úszógumi! Úszik tovább a kisfiú, mint a zászlós uszonyú színcápa, előtte gumimatracon heverésző anyuka, egészen kilapult a napsütésben, ezer nyíllövésnyire lóg a haja a vízbe, de a kisfiú kikerüli, és nem esik le róla az úszógumi! Úszik tovább a kisfiú, mint a buborékos harangmedúza, előtte egy óriási gumimatracon apukák és anyukák egész serege, szétterülnek a forró napsugarak alatt, mint egy hatalmas lepény, és tízezer nyíllövésnyire lóg bele minden kezük és lábuk a vízbe, egyeseknek még a füle is!
Vigyázz, kislány, ha hajadat a Balaton partján mosod!
És a kisfiú nem tudja kikerülni őket, nekik ütközik, beléjük gabalyodik: kezek-lábak tekerednek össze, mint a hínár! Minden napozó a vízbe zuhan, jaj, de balesetveszélyes! Jaj, de borzongató a hideg víz a napsütéstől kipirult bőrnek! Jaj, de megijed, aki a vízbe pottyan, és még a másik ember is ráesik! A kisfiú úszógumija kipukkad, a napozók matraca kidurran, a durranástól megijed a Balaton, ijedtében kilép a medréből, összevissza hömpölyög a Káli-medencében, és mindenkinek kisodorja kezéből a háromgombócos fagylaltot! Támad is rettentő jajveszékelés meg könnypotyogtatás, egyesek szedtevedtéznek is: hogy az a végtelen vitorlahentergető vad vízitulok tülkének az ingerlővé hegyesedett, boldogabbik vége tilinkózná meg az ábrázatját annak, aki már a Balatonon se hagyja pihenni az embert!
De íme, már oda is röppen aranyló szárnyain a Hullámhelyrehozó Angyal! Egyik keze gyógyító kéz, azzal simogatja meg a vízbe pottyantak kezét-lábát, azzal törli le a kisfiú könnyeit. Másik keze úszógumi- és gumimatrac-javító kéz, azzal ragasztja össze a hú, de cafatosra szakadt vízivackokat, és azok mindjárt hétszerte színesebbek és betyárosabbak, mint a baleset előtt. És láss csodát: boldogan úszik tovább a kisfiú, és boldogan laposodnak tovább a gumimatracon a napozók. S persze a Balatont is megnyugtatja az angyal, az pedig visszatér medrébe, kisimítja víztükrét, és mindenkinek boldogan ugrik vissza a kezébe a háromgombócos fagylalt a Káli-medencében. A Hullámhelyrehozó Angyal jó munkát végzett!
Sokféle balatoni angyal létezik még, de ma már csak egyről mesélek: ő a Szárnytollal Homokba Rajzoló Angyal. Azzal foglalkozik, hogy amikor valaki strandolás közben viccesen néz ki, már azelőtt lerajzolja az illetőt, hogy mások kikacagnák. És akit a homokba rajzol, az meglátja a rajzban a képmását, és úgy elkezd hahotázni, hogy majd kipukkad! És olyan jóízűen kacag, hogy az sem zavarja, ha mások is nevetnek rajta. És akinek elég esze van, az örökre elteszi magának emlékbe a homokba írt rajzot, hogy ne sodorja el a víz, ne pergesse tova homokszemeit az idő, hanem addig lehessen rajta nevetni, míg világ a világ. Hát ilyen jó munkát végez a Szárnytollával Homokba Rajzoló Angyal.
Holnap legyetek ti a vendégeik!
Herkli Mátyás Barnabás Hekk, Balaton, satöbbi című kiállítása augusztus 18-ig tekinthető meg a Jókai 7 Galériában (8282 Mindszentkálla, Jókai Mór utca 7.).
Fotó: Peka Roland
A kiállítás a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa támogatásával jött létre.
