„A jól megválasztott jelszó tetté válik” – vallotta Erdély Miklós egy vele készült interjúban. Ez a mottó vezette a Trafó Galériát, hogy körüljárja, mennyire lehet ma aktuális Erdély Miklós életműve. Mindez azért is fontos, mert Erdély a Kádár-korszak transzavantgárdjának kiemelkedő és megkerülhetetlen művészeként olyan éppen aktuális nyugati irányzatokhoz, mozgalmakhoz kapcsolódott és honosított meg, mint az akcióművészet, evironment, koncept art, fluxus. Sőt a Fafej (Fantáziafejlesztő Gyakorlatok) és az INDIGO (Interdiszciplináris Gondolkozás) csoport alapítójaként és vezetőjeként hatással volt egy új művészgeneráció (Enyedi Ildikó, Böröcz András, Sugár János, Szirtes János) szellemi nevelődésére. De mivel munkái többnyire művészeti akciók, happeningek, helyspecifikus installációk voltak, amelyekre az azonnali megsemmisülés várt, ezért alkotása mára már láthatatlanok, az életműhöz való hozzáférés pedig igen korlátozott. Szinte az egyetlen kivétel a Hadititok című installációja, amelynek rekonstrukciója a Ludwig Múzeum gyűjteményének része.
Erdély Miklós Kényes egyensúly (Veszély) című 1981-es művének rekonstrukciója | Trafó Galéria, 2026 fotó: Biró Dávid
A Kényes egyensúly (Veszély) Erdély Miklós legmonumentálisabb installációja, amelyet 1981-ben állított fel Krakkóban Enyedi Ildikó filmrendező és egy ismeretelen személy segítségével. Az egymást megtámasztó üveglapokból összeállított instabil labirintus, amely akár a legkisebb érintésre összezuhanhat, a korabeli forrongó lengyel közállapotok kivetülése. Az installáció ugyanis egy hónappal azelőtt jött létre, hogy Lengyelországban bevezették a hadiállapotot és betiltották a Solidarnośćot. Az üveg ez időben Erdély gyakran használt anyaga, amelyet egy interjúban így magyaráz: „Azért, mert kiderült, hogy a kiállítótermekben semmi más nincs rendszerint, csak üveg, vagy az sem. Mivel az üveg maga is nagyon kifejező, tehát lehet úgy alkalmazni, vagy úgy elhelyezni, hogy egy- vagy többfajta jelentés áradjon belőle.”
Pacsika Rudolf: Cím nélkül, 2017 (olló, üvegedény, fém huzal) | Trafó Galéria, 2026 | fotó: Biró Dávid
Hasonlóan az installáció terében elhelyezett vöröskáposzta, illetve üveg vodka is a korabeli lengyel áruhiány dokumentálása. Sokatmondó, hogy Erdély eredetileg kátránypapírba szerette volna becsomagolni a vodkásüveget, de mivel azt nem tudták a szervezők beszerezni, így meg kellett elégedni helyettesítőként az indigóval. A színválasztás sem véletlen. Erdély szívesen használt műveihez szenet, tintaceruzát, bitument, kátránypapírt, műtrágya-granulátumot, építészek által használt blueprint-papírt és kék telexpapírt, amelyek kékes-lilás-fekete színvilágukkal az INDIGO mozgalom eszmeiségének materializálódott kifejeződései. A kiállítás korabeli fotók mellett az installáció Szőke Annamária művészettörténész vezetésével megvalósult rekonstrukciójával idézi meg Erdély művét.
Kényes egyensúly (Veszély) | kiállítási látkép | balról jobbra: Várnagy Tibor: H Ó, 1991/2026 (fénykép, zselatinos ezüst nagyítás); Sugár János: Csend (fekete hattyúkkal), 2017 (C-print) | Trafó Galéria, 2026 | fotó: Biró Dávid
Majd ezt követően felsorakoztatja azt a tizenkilenc kortárs művet, amelyet a háromtagú szakmai zsűri (Erdély Jakab képzőművész, Erdély Miklós unokája, Hornyik Sándor művészettörténész, Szabó Borbála, a Trafó Galéria művészeti vezetője és a kiállítás kurátora) beválasztott a kiállításra. A pályázati kiírás egyetlen feltétele az volt, hogy a pályaművek valamilyen módon kapcsolódjanak Erdély munkásságához, szellemiségéhez, így az eredmény nemcsak médiumokban, hanem gondolati megközelítésekben is színes tárlat lett.
Kényes egyensúly (Veszély) | kiállítási látkép | balról jobbra: Gróf Ferenc & Gyenes Zsófia: Egy fecske ára, 2025 (digitális print, akril, vászon, fotogram, papír, dohány); Société Réaliste: Over the Counter (OTC), 2008 (digitális print); Andreas Fogarasi: Glass Library (Időutazás), 2026 (installáció; üveg, fa, alumínium, tusrajz - Szenes Zsuzsa: Hegedűs fiú az épülő ház tetején, évszám ismeretlen) | Trafó Galéria, 2026 | fotó: Biró Dávid
Czene Márta ceruzás hálózatábrája a Erdős-szám (Erdős Pál matematikus munkásságának hatását feltérképező korrelációs szisztéma)alapján térképezte fel Erdély Miklós hatását a magyar művészeti életre. Az így született eredmény szökőkutat rajzol ki, mintha Erdély munkássága az ősforrás megtermékenyítő erejével hatott volna a kortárs művészeti szcénára. Míg ezzel elletétesen Regős Benedek ábráitól megfosztott művészettörténeti tankönyve egyszerre utal Erdély életművének nem hozzáférhető, nem látható rétegeire és a jelenlegi oktatási rendszer művészeti nevelésének hiányosságaira, mely által a következő generáció nemcsak nem ismerheti meg Erdély, illetve a vele kortárs transzavantgárd alkotóinak munkásságát, de kellő ismeretek hiányában értelmezni sem lesz képes műveiket.
A kiállított munkák közül csak három: Pacsika Rudolf felfüggesztett üveggömbje, Lőrinczy Réka Pont of View című installációja, illetve Monhor Viktória Mérték című alkotása kapcsolódik szorosabban, illetve tágabban a tárlat címét adó Erdély alkotáshoz, az egyéni lét, illetve szélesebb értelemben a társadalmi egyensúly törékenységének gondolatához.
Fridvalszki Márk: Hagere Geometrie (Hommage an Kriegsgeheimnis), 2025 (pigmenttranszfer, akril, vászon); Lőrincz Réka: Point of View, 2023 (installáció) | Trafó Galéria, 2026 | fotó: Biró Dávid 39
Csörgő Attila és Brückner János fotószekvenciákból épülő fotó-, illetve videómunkájában, Andreas Fogarasi építkezési hulladékokból: bontott, sérült ablaktáblákból, üveglapokból készített installációjában vagy Pacsika Rudolf Recycling című művében Erdély Idő-Möbiusz című írásának gondolatai öltöttek vizuális formát. Várnagy Tibor fényérzékeny papírra készült öngyújtórajza Erdély A hó fekete című művéhez kapcsolódik, míg Borsos Lőrinc két képe Erdély Méretkáromlás című munkájának újragondolása, az abszolút gonosz ember feletti és emberi mértékű kettősével. Fridalszki Márk honvédségi sátorponyvákból készített akrilfestményének Erdély Haditok című installációja szolgált kiindulópontként, míg Gróf Ferenc és Gyenes Zsófia közös alkotása Erdély Egy fecske ára című művére adott reakció, a pénzromlás ütemét megjelenítve vizuális formában. A Société Réaliste (Gróf Ferenc és Jean-Baptiste Naudy) adománygyűjtő banki projektje Erdély Miklós Őrizetlen pénz című akciójának kudarcba fulladó modern kori megismétlése.
Horváth Gideonnak az egyensúlyi helyzet törékenységét kifejező Kollapszus című installációja Erdély verseskötetének címére, a Kollapszus orvra utal, ahogy Pátkai Rozina videómunkája is Erdély szövegeihez nyúl vissza, azokat megzenésítve, valamint a művész két fiának, Erdély Dánielnek és Erdély Györgynek super8-as filmfelvételeivel párosítva, kvázi családi archívumot létrehozva.
Erdély Miklós Kényes egyensúly (Veszély) című 1981-es művének rekonstrukciója felállítás közben (felállította: Haraszti Zsolt)| Trafó Galéria, 2026 | fotó: Kőrösi László
Erdély művészetének esszenciális összefoglalójának tekinthető a volt tanítvány, Sugár János két társadalomkritikai alkotása, példázva Erdély szellemisége a mai napig nem veszítette érvényért. A Csend (fekete hattyúkkal) című printen a Patyolat logójának feketére festett hattyúja Nassim Nicholas Taleb matematikus tézisére megy vissza: olyan előre nem látható, váratlan eseményt szimbolizálva, amely alapjaiban változtat meg dolgokat. A négy felirat pedig Bergman Csend és Jancsó Miklós Csend és kiáltás című filmjeire, Szabolcsi Bence Jel és kiáltás című kötetére, illetve a Jelentés-kioltás Erdély Miklós munkásságának egyik meghatározó fogalmára utal, keserű felismeréseként annak a ténynek, miként sikerült az elmúlt évtizedekben teljességgel ellehetetleníteni a társadalmi mozgásokat. Sugár Let’s deal – Cognitive nonsense című mail-art rézkarca, amelyet Lőrincz Réka alakított át hordható brossá, a társadalmi összefogás megvalósíthatatlanságát, illuzórikus voltát jelképezi, szinkrónban Sugár másik munkájával.
Képek: A Trafó Galéria engedélyével.
Nyitókép: Czene Márta: Erdély-szám (részlet), 2018 (színes ceruza, papír) | Trafó Galéria, 2026 | fotó: Biró Dávid
A Kényes Egyensúly (Veszély) című kiállítás március 22-ig látható a Trafó Galériában (1094 Budapest, Liliom utca 41.).
