2003-ban született, Kovásznán nőtt fel, jelenleg a BME villamosmérnöki karán tanul, és már gimnazista korában díjazta a vakok és gyengénlátók olvasását segítő találmányát a Magyar Tudományos Akadémia – Ravasz András Zoltán beszél ötletről, tervezésről és az olvasás iránti szenvedélyéről.

Jóval túl volt élete delén, túl nyomoron és sikeren, s eltemette legkedvesebb fiát, amikor megcsömörlötten Pesttől, politikától, a világ zajától, birtokot vett a kis nógrádi faluban, Horpácson, s életművén kívül az ország egyik legszebb kertjét hagyta ránk.

Réges-régen, nagy háborúk idejében történt, amit most elmondok, de úgy higgyétek: minden szavam igaz, hiszen ezt a mesét magam is a szélben szálló rózsaillattól hallottam.

Ki ne ismerné a Balatont? Kétféle ember van a világon: az egyik már volt a Balatonon, a másik oda akar menni. Na jó, van olyan is, aki ott lakik, mint a nádirigó, a hínárszakállú iszaptörpe meg a vénséges tihanyi révész. De a mi mesénk most a Balaton angyalairól szól.

Várnagy Andrea Liszt Ferenc-díjas zongoraművész olyan segítő, hídépítő, közösségépítő munkát is végez koncerttermeken kívül és belül, melyben békésen megfér egymással a kreatív előadóművész, a zenepedagógus és a mások felé forduló, hívő ember szerepköre, sőt, a színházcsináló drámapedagógusé is.

Volt egyszer, hol nem volt, volt egyszer egy herceg. Ennek a hercegnek volt egy országa, volt királyi apja és anyja, meg voltak testvérei. Jóképű, rendes, példamutató királyi család volt ez, nem volt náluk testvérháború, feleségmérgezés, három részre szakadt ország, meg hasonló ócskaságok, amik más királyságokban bizony elő-előfordulnak.

Mikor az egyszeri ember a saját kultúrájához, gyökereihez akar eljutni a globális egyenkényelem butító áradásában, inspiratív útjelzők lehetnek számára az olyan eseménysorozatok, mint a Népi Kézműves Alkotóházak és Galériák X. Országos Hete.

Ezerkétszáz fős baranyai faluból, Alsószentmártonból érkezett Budapestre Balog Péter, aki már gyermekkorától a nélkülözés sokak számára ismeretlen mértékét tapasztalta meg. Sorsát kezdettől a másokon segítés vágya irányította. Most a Semmelweis Egyetem Belgyógyászati és Hematológiai Klinikáján dolgozik segédápolóként.

A színen állványzat, nagyvasak, talicska, lapát, vakolókanál. A Kőműves Kelemen a Hevesi Sándor Színházban. Milyen egyszerű kortalanná kellékezni és díszletezni a művet, amelyben a szereplők mesterségének eszközei századok óta alig változnak.

És győztek, és győztek, és megint győztek. De asszonyaik nem hallották csatakiáltásuk, nem ámultak el hadizsákmányukon, és nem figyeltek föl a gyógyító érintés vágyában izzó és vérző sebeikre. Hát ezért nem házasodott meg Elemér.

A turulról mindig múltbéliként és csakis nagy pátosszal beszél, aki beszél, vagy éppen gúnyosan. Lehet-e ezt másképp? Nos, igen. Juhász Kristóf tárcája közvetlen hangú tudósítás arról mi a helyzet Turulunkkal mostanság.