A kiállítás a formabontó, kozmopolita életmű kezdeti időszakára fókuszál, arra a pillanatra, amikor a női test ábrázolása nem pusztán művészeti problémaként, hanem identitásbeli, társadalmi és filozófiai kérdésként jelenik meg. Drozdik Orshi Orsolya munkái ebben az időszakban olyan autonóm női nézőpont megszületését dokumentálják, amely a magyar és nemzetközi művészeti közegben egyaránt kivételesnek számított.
Túlnyomórészt hagyományos grafikai technikákkal készült a tárlat anyaga: rajzok, rézkarcok, valamint a hozzájuk kapcsolódó elméleti írások, versek és animációk alkotják a bemutatott együttest. A Magyar Képzőművészeti Főiskola sokszorosító grafika szakán készült tanulmányrajzok virtuóz technikai tudásról tanúskodnak, ugyanakkor élesen eltérnek a korszak akadémikus elvárásaitól. A művész munkái nem illusztrálnak, hanem kérdeznek: a női test reprezentációjának hagyományait, a tekintet hatalmi viszonyait, valamint a művész szerepét vizsgálják a férfiközpontú művészettörténeti közegben.
A kiállítás betekintést enged az akkor még pályája elején járó művész gondolkodásába, szellemi-lelki vívódásaiba, valamint a különböző technikákkal és médiumokkal folytatott kísérletező útkeresésébe. Ezek a munkák már előrevetítik Drozdik Orshi Orsolya későbbi konceptuális művészetének alapvető kérdéseit, és szoros gondolati kapcsolatot teremtenek az Individuális mitológia és az AktModell című, performanszokkal és fotókkal dolgozó sorozatokkal.
„Saját művészettörténeti múltam szerteágazó hajszálgyökereiben elmerülve hatalmas, eddig feltáratlan univerzumot fedeztem fel. Olyan területeket, amelyeket korábban nem kutattam, amelyekre ritkán gondoltam, pedig ezek jelentik művészi és emberi létezésem alapköveit. A könyvből kilépve (1973–1976), Az aktmodell (1973–1977) című grafikai sorozatok, gondolatilag átívelnek a kisérleti médiumokkal: performanszokkal és a fotókkal megvalósított Individuális mitológia (1975–1977) és Az AktModell (1975–1977) című későbbi konceptuális műsorozatokba” – utal a művész arra az alkotói folyamatra, amelyben a személyes emlékezet, a női test és a művészeti önreflexió egymásba fonódik.
Egyszerre dokumentum és előkép ez a tárlat: plasztikus lenyomata egy identitásbeli felismerésnek, amely egy egész pályát meghatározott. Drozdik Orshi Orsolya művészete kontinenseken ível át – Budapesttől Amszterdamon, New Yorkon és Rómán keresztül Párizsig –, miközben következetesen feszegeti a műfaji, stiláris és kulturális határokat.
Alkotásait rangos hazai és nemzetközi köz- és magángyűjtemények őrzik Európában és az Egyesült Államokban, többek között a Virginia Museum of Fine Art (USA), a bécsi MUMOK, Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum, Budapest; Fővárosi Képtár – Kiscelli Múzeum; Magyar Nemzeti Galéria – Szépművészeti Múzeum; Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum.
További információ: http://romer.hu/en-es-az-akt-modell-1973-77/
Művek: A Művész és a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum sajtóképei.
A tárlat augusztus 30-ig látható a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum Patkó Imre Gyűjteményében (9022 Győr, Széchenyi tér 4.).
