Az idén már tizenhatodik alkalommal megrendezett országos Ars Sacra Fesztivál számos összművészeti programot, hitbéli élményt kínál. A Nemzeti Múzeumban ünnepélyes keretek között szeptember 16-án megnyílt rendezvénysorozathoz Monor városa immár második alkalommal csatlakozott.

Nem szeretném szépíteni, a ma felnövő generációnak kiürülőben van a fantáziája – Platthy Istvánnal, a Csontváry Képzőművészeti Stúdió Egyesület vezetőjével beszélgettünk.

Több újdonságot is hordoz Bak Imre A csend változatai címet viselő legfrissebb festményciklusa a korábbi Helyzet sorozathoz képest, mégis számos ponton megidézi az életmű korábbi szakaszait, így az új festmények egyszerre ismerősek és meglepők.

Bazsonyi Arany (1928–2011) festőművész keresztény morál szerinti élete, figuratív festészetének témaválasztásai, emberi tartása nem alázkodott meg a legnagyobb méltánytalanságok idején sem.

Mindennapi életünk kitüntetett pillanatai közé tartoznak azok, amikor különleges jelenségeket, eseményeket élhetünk át. Sinkó István műcsarnoki kiállítása most olyan kalandot kínál, ahol hasonlóban lehet részünk, a vásznakon keresztül a művész benyomásai mindannyiunk közös, fenomenális élményeivé válhatnak.

Mindketten az expresszionizmus korai előfutárai, El Greco és Vincent van Gogh meg nem értett zsenik, akikért csak haláluk után kezdtek el igazán rajongani.

A festői szépségű Dunakanyar hegyekkel, völgyekkel szabdalt tájain kanyarog a folyó, amelynek látványa számos művész mellett Nagy Gabriella festőt is megihlette. A Hegyvidék Galériában látható legújabb kiállításán is ez a varázslatos tájegység kerül a figyelem középpontjába.

Szittner Andrea 1990-ben, 36 évesen nyerte el a Szombathelyi Fal- és Tértextil Biennálé Rózsa Anna Alapítványának díját. A kortárs magyar iparművészeti események alakulásával együtt változott az ő szakmai pályája is.

Hiánypótló portréfilm született a Szolnoki Galériának az egykori zsinagóga épületében látható Időutazások című Gyulai Líviusz (1937–2021) kiállításához kapcsolódóan. A film önmagában, a tárlat nélkül is megállja a helyét, ám mégis fontos, hogy azzal egy időben nézzük meg, hiszen a munkák és a mögöttük rejlő kalandos életút így lesz teljessé.

Tóth Anna Eszter művészetében a médiumok közötti szabad átjárás minden esetben összekapcsolódik a választott anyag természetének vizsgálatával és a hagyományos értelemben vett táblakép határainak folyamatos áthelyezésével.

Hans van der Meer nemzedékének legjellegzetesebb holland dokumentarista fotográfusai közé tartozik: képekkel és szavakkal mesél. Szemléletmódja kutató tekinteten és éles megfigyelőképességen alapul.

A Mai Manó Ház A fénykép és a szerelmes vers című kiállítása Drozdik Orshi 1975 és 1995 között készült fotóiból válogat. A létezés és megértés képei ezek. Vádiratok, amelyekkel az alkotó szembesít minket, hogy a patriarchális társadalomban a nő identitása a férfi által megkonstruált.

Befejezetlenségről többféle értelemben beszélhetünk. A művészi befejezetlenséget rendszerint külső hatás vagy nagyfokú belső elégedetlenség szüli, amelynek következtében a műalkotás hiányos marad. Töredékességről akkor van szó, ha a műalkotás elkészül ugyan, de megrongálódik, vagy részben megsemmisül.

A festőművész tetszése szerint választhat a régebbi és az újabb ábrázolási lehetőségek közül, megkeresheti a tehetségéhez és mondanivalójához legjobban illő megoldást, lehet figurális és nonfiguratív, geometrikusan fegyelmezett-rendezett, fotórealista-naturalista, rögzíthet vizionált képeket, festhet hangulatokat, benyomásokat – és még hosszan sorolhatnánk.

A szentendrei MANK Almárium című kiállításának középpontjában az emberi tisztességbe vetett töretlen hit és a morális iránytűként működő erős és hiteles értékrend áll. Horváth Lóczi Judit olyan teret alkotott, ahová vissza lehet húzódni a világ külső zajai elől, és lehetőséget kapunk saját belső hangunk meghallásához.

Az illegális migráció, a terrorizmus, a pandémia és a háborús világválság külön-külön is rendkívüli mértékben terhelik meg az emberi idegrendszert, együttes hatásuk pedig olyan erős, mint a tudatunk mélyén lapuló legősibb félelmeink.

Kecskeméten, a Cifrapalotában Állatok és növények címmel látható a XI. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé soron következő kiállítása, ahol 128 alkotó 127 műve szerepel.

Az ősi kelmekészítési módja, a szövés az elődök történetét, üzenetét hordozza a kései nemzedékek számára. A népi szőttesek kézműves technikáinak sokfélesége a világ szinte valamennyi kultúrájában évezredek óta virágzik.

Lakner László több mint negyven évet felölelő, folyamatos kísérletezéssel töltött alkotói munkásságán vezet végig a debreceni MODEM retrospektív tárlata.

Arra a kérdésre, miért fest a festő, számos választ lehet adni, és a sok lehetséges válasz között bizonyára akadna olyan, amely a megmutatást emelné ki. Tudniillik, hogy a festő magát vagy a látásmódját akarja megmutatni.

A magát képzőművészként definiáló Kulinyi István „összképzőművészeti” tevékenysége a K. A. S. Galériában látható, a 77. születésnapjára rendezett kiállításon is tetten érhető. Egyedi grafikaként megjelenő, átfestett digitális printek, festmények és kisplasztika is szerepel a tárlat anyagában.

A 8AK csoport a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Szövetsége (MKISZ) Interdiszciplináris Szakosztálya tagjaiból 2019-ben közös kiállításra jött létre. A csoport tagjainak többségét olyan képzőművészek alkotják, akik több művészeti ágban, festőként, szobrászként, iparművészként vagy éppen építészként is alkotnak.

A MŰTŐ csoport Ezt a vad mezőt ismerem kiállítása rávilágít a közösségi ember és az alkotói ego közötti feszültségre, miközben a közös gondolkodás és a kollektív alkotás során megszülető művek vizualizálják a csoportos működésben rejlő lehetőségeket is.