Hajnal
Talán az életmű csúcsának is tekinthető a hét hatalmas mű, amely a Munkácsy-díjas művész, Muzsnay Ákos alkotói világának összegzését jelenti. Amíg a képeken látható alakokra hullik, permetez a fény, az egyes jelenetekből konkrét téma, bibliai történeteknek, szereplőknek való megfeleltetés helyett is árad a transzcendens felé fordulás, a szakralitás.
Idézet
A művek háttere, helyszíne különös tér, meghatározatlan, végtelennek tűnő zóna, sejtelmes, titokzatos világ. A képtérben álló meditatív, melankolikus, alázatban összeroskadó, meghatározatlan alakok mély, lelki dimenzióból lépnek elő, bomló gyolcsokba pólyált testük rituális mozdulataival, beszédes kezükkel. A képeken csak a csendet halljuk, a megnyíló ég, a beszüremlő vagy lassan permetező fény csendjét, az ima, az alázat csendjét, a földi dolgok felesleges terheitől megvált lélek csendjét.
Katedrális építők I.
Muzsnay másik sorozatán (Katedrálisépítők címmel) magasba törő konstrukció létrehozását látjuk, annak a szerkezetnek az építését, amely akár életútnak is nevezhető, s amelyen felemelkedhet vagy alábukhat a lélek, s amely kitartóan törekszik valóban építménnyé válni.
Katedrális építők VI.
A grafikus legújabb munkái hasonló módon létösszegző gondolatokat mutatnak. A rézkarcsorozaton a fény születését, megragadását, őrzését kísérhetjük figyelemmel. A rajzokon és grafikákon a leginkább szembeötlő a technika, amellyel mintegy személyes áldozatot bemutatva veti alá magát a művész annak az alkotási folyamatnak, amelynek során az aprólékosan és teljes felületen kidolgozott, finoman megrajzolt, ceruzával és krétával kidolgozott képmező megszületik. Alázat: ezt érezzük mind a képek témáját, roskadó és felemelkedő, leplekben rejtőzködő alakjait szemlélve, mind a ceruza finoman rezgő nyomainak hálózatát, mintázatát tekintve, amint közeledünk képeinek hihetetlen felületéhez, majd távolodunk, hogy a fények és árnyékok játékát újra lássuk.
Katedrális építők VIII.
Honnan táplálkozik ez a rendhagyó rajzi világ? A művészpályára való felkészülés is rendhagyó volt, rendszeres főiskolai tanulmányok és néven nevezendő mesterek nélküli. Ki mégis a mester? A nagy hatású Kondor Béla nemcsak rajzi, technikai, de művészi felfogásbeli, szellemi mesterként is, valamint példaképként, vállaltan Kőrösi Csoma Sándor, képi világban pedig például a filmrendező Andrej Tarkovszkij. Talán innen indult el a Muzsnay képein megfigyelhető kontempláció, a magányos szemlélődés, innen táplálkoznak a csendes jelenetek, mint filmbeli állóképek. Innen és a művész karakteréből: egy alázatos, csendes, és az útban kitartó, közelítő lélek törekvéséből.
Muzsnay Ákos kiállítása a Kuny Domokos Múzeum Vármúzeumában (2890 Tata, Váralja utca 1–3.) május 28-ig látogatható.
