Éppen száz esztendeje Nagyváradon született Wagner Nándor szobrászművész. A centenáriumról A bölcselet szobrásza címmel emlékezik meg a Műcsarnok az alkotó tiszteletére rendezett nagyszabású tárlattal. Az emlékkiállítás anyaga a művész sok szempontból rendhagyó, három korszakot felölelő pályáját mutatja be.

Az Albertina Modern őszi kiállítása a New York-i iskola absztrakt expresszionizmusa előtt tiszteleg, amely 1945 után fényes diadalt aratott Európában. A második világháborút követően a festészet teljesen új irányt vett, a művészet felszabadult mindattól, amit addig ismert, és az absztrakció igazi világnyelvvé vált.

A Budapesten és Rotterdamban élő és alkotó Rédling Hanna Moon Motel című első önálló kiállítása korunk létbizonytalanságát tematizálja. A művész négy fotósorozatán, s egy nagyméretű videóinstallációján a nosztalgia működési mechanizmusát boncolgatja.

A nagy múltra visszatekintő hazai képeslapkiadás jelentős kulturális érték. A századfordulón megjelenő míves karácsonyi és újévi üdvözlőlapok széles választéka valódi időutazást nyújt abba a korba, amikor a képeslap az egyik elsődleges kommunikációs eszköznek számított.

Amilyen kevesen méltányolták Van Gogh művészetét életében, olyan sokan szerették meg halála után, hiszen mindenki másnál kifejezőbben ábrázolta az emberi érzelmeket. Hozzá képest Gauguin népszerű figura volt, kezdetben mint vagány matróz, később mint sikeres tőzsdeügynök.

Hiány és kitöltött tér, a van és a nincs, a masszív és a légies fogalmainak szembenállása vagy éppen konstellációja jellemzik Majoros Áron elegáns, a transzcendensben gyökerező szobrait.

Mi a múzeum? Hogyan változott meg a szerepe napjainkban? Képesek vagyunk-e nemcsak nézni, hanem látni is, amikor ellátogatunk egy-egy kiállításra? Ezekre a kérdésekre próbál választ találni Földényi F. Lászlónak a Typotex Kiadónál idén megjelent új kötete, a Múzeumi séták 1992–2019.

Egyenes és ferde sávok, arany és fekete kontrasztos színek végtelen sora fogad Kontur Balázs Rezgések című kiállításán. Felemelő élményeket élhetünk át a síkból kilépő festmények, s a monumentális installáció erőterébe kerülve.

Joggal emlegetik, hogy Baksai József alkotói módszere valójában egyfajta mítoszgondolkodás. Minden megnyilvánulásában a képi metafora egy központ irányába mutat, a képi jelentések füzére a mindent egybefogó, mitopoetikus világmodell rendszerét szándékozik bizonyítani.

Kucsora Mártának az egri Kepes Intézetben rendezett egyéni kiállítása a második alkalom arra, hogy festményei mintegy monografikus módon kerüljenek az egyik jelentős magyar múzeumban a művészetkedvelők elé.

„A művész (…) dolga az, hogy a tudat alá, a sötétségbe süllyedt, démonizálódott, töredék, de nagyhatású erőket a tiszta fénybe, a tiszta tudatba, az egyetemes igazságba fölemelje, és ott megszilárdítsa. A teljességet, a halhatatlanságot megvalósítsa, és azt tökéletes művészi nyelven kifejezze.” 

Démoni tekintetek, osztódó arcok és nőalakok, erotikus testrészek, bizarr, trófeaszerű kéz- és hajinstallációk fogadnak Verebics Ágnes Osztódás című kiállításán. Rémisztő, mégis ismerős félelmeink elevenednek meg, ha elmerülünk a szétmálló testek és állatias torzók világában.

A Damjanich János Múzeum időszaki kiállítóterében látható kortárs bronzszobrok a formaképzés, a felhasznált anyagok és az ezeken keresztül képviselt eszmeiség segítségével fejezik ki örök érvényű mondanivalójukat az időről, a kultúrák egymásmellettiségéről, a férfi és női minőségekről, az élet titkairól és annak esszenciájáról.

Negyven éve már, hogy először látogatott Budapestre nemzedékének egyik legismertebb holland dokumentarista fotográfusa, Hans van der Meer. A turistaként érkezett alkotó már akkor készített néhány képet, későbbi, 1984-es és 1985–1986 közötti újabb „vizitjei” során egyre sűrűbben kattintgatta masináját.

Az értéktartás és értéknövelés lehetőségei az értékvesztés világában – ezzel a mottóval indult idén tavasszal a Fine Art Hungary – Az év műtárgya 2022 programsorozata, melyre száztizenöt művész nevezett egy-egy alkotásával.

Barnás foltok, színes, elmázolt rétegek elevenednek meg, ha belépünk az Artus Stúdió ipari, kissé rideg – napjainkban inkább hideg – terébe. Korinek Gergely festményei és rajzai izgalmas kalandra invitálnak, ahol átélhetjük a lét leginkább hétköznapi, mégis magasztos élményeit

Kun Fruzsina fenti címet viselő legújabb sorozata a dolgok mögött megbújó titkos lényegiséget kutatja. Azt, ahová a szem és a tudat már nem ér el. Misztikus, hozzáférhetetlen tájakra invitál, amelyek ismeretlenségük folytán szorongást szülnek a nézőben.

Fábián Kálmán restaurátor mostanában külföldi filmes produkciókhoz készít antik hatású és modern tárgyakat, látszólag könnyen egyensúlyozva a két szakma között. Norvégiában töltött éveiről, a restaurálásról és a filmezés extázisáról mesélt.

Hager Ritta textilművész, a magyar képző- és iparművészet kategória kitüntetettje vehette át idén a Prima Primissima-díjat. Művészetéről ő maga vall az Országút olvasói számára. Pillanatkép a műteremből.

Az organikus építészet nem Gaudí találmánya, de a katalán mester mindenki másnál kreatívabban alkalmazta. Egy épület annál organikusabb, minél inkább igyekszik beilleszkedni az őt övező természeti környezetbe, illetve annak formáit visszhangozni.

Baksai József a festészet mellett a grafika területén is alkot. Sorozatokban gondolkozik, ezekben egy-egy témakört jár körül, gyakran különböző kultúrkörök mitológiai témáit dolgozza fel. Alkotásait gyakran az irodalom inspirálja.  2022-ben magyar képző- és iparművészet kategóriában Prima Primissima díjra jelölték.

Dezső Tamás fotóművész ökoalkotásai a titkok megőrzésén keresztül kalauzolnak el különleges kertekbe és távoli, festményszerű erdőkbe, rámutatva az emberi perspektivitás szűkösségére a növények és az élővilág alteritásával szemben.

Erményi Mátyás festészeti nyelvének izgalmát tág referencialitása adja. Képei egyszerre idézik meg a képregények, az animációs filmek, a tudattalan firkák, valamint a gyermekrajzok világát, látszólagos banalitásuk ellenére azonban mégis tudatosan épített festői program részeiként értelmezhetők.