A fiatalon elhunyt Vajda Lajos (1908–1941) vállaltan a hagyományokból merítő, ám azt progresszív szemlélettel megújító művészete kétségtelenül a XX. század egyik legfontosabb, legnagyobb hatású alkotójává emeli őt.
Az április 29-én újranyílt Vajda Múzeum alapkoncepciója szerint évente változó kiállítással kísérli meg felfejteni Vajda Lajos életművének korszakait, a korabeli művészeti áramlatokkal való összefüggéseit, illetve bemutatni a művész munkásságával kapcsolatos legújabb kutatások eredményét.
A konstruktivizmustól a szürrealizmuson át, a teljesen egyéni hangvételű transzparens rajzoktól az élete utolsó éveiben kibontakozó organikus-absztrakt művekig konzekvensen épülő munkásságán keresztül válik érzékelhetővé koherens, világképteremtő szándékot mutató életműve. Azonban felmerül a kérdés, miben áll, hogyan fogalmazható meg Vajda művészetének úttörő jellege, miért vált a progresszív szellemiségű Európai Iskola „prófétájává”, milyen legendák övezték életében, majd halála után is, és miért lett művészetének sorsa hosszú évtizedeken keresztül a mellőzöttség és a meg nem értés. A Vajda, a Próféta című kiállítás Vajda Lajos műveire koncentrálva három fogalmi és tematikus egység révén kívánja felvázolni az életmű téri ábrázolással kapcsolatos problémaköreit, és kifejteni ezek kapcsolatát a korabeli szellemtörténeti és történelmi eseményekkel. A válogatás kísérletet tesz a művész sajátos rajzi látásmódjának, a dimenziók nélküli térkoncepció gyökereinek feltárására.
A kiállítás felépítése nem kronologikus sorrendet követ; egyfajta szintézist feltételezve, Vajda élete vége felé készült műveinek bemutatásával kezdődik, majd a további termekben sorra veszi, mely megfigyeléseken keresztül és vizuális kísérletek során jutott el Vajda a saját korát megelőző nagy szénrajzok absztrakciójáig. A kiállítás így a rövid, alig tizenöt év alatt kibontakozó életművet teljes egészében és a művészi látásmód alakulására koncentrálva vizsgálja, egymás mellé helyezve és párhuzamosan tanulmányozva a kora harmincas években készült montázsokat, az 1936 körül készített vonalas rajzokkal, illetve az 1939-től egyre dominánsabbá váló formai absztrakcióval. Mivel eredetileg e műveket Vajda sem címekkel, sem aláírással nem látta el, ezen a kiállításon nem használják a később született, leíró képcímeket, a bemutatott alkotásokat csak katalógusszámmal jelölik. Vajda munkamódszerének feltárása során több kétoldalas műve is szerepel a kiállításon, közöttük olyan alkotások is, amelyet a közönség korábban nem láthatott.
Passuth Krisztina művészettörténész és Szabó Noémi, a kiállítás kurátora.
A szentendrei Vajda Múzeum 1986 decemberében nyitotta meg kapuit, azzal a céllal, hogy állandó kiállítóhelyet biztosítson a XX. századi művészet kiemelkedő alkotójának, Vajda Lajosnak. A Ferenczy Múzeumi Centrumban őrzött, száztíz műtárgyból álló reprezentatív Vajda-gyűjteményből száz darabot 1983-ban özvegye és hagyatékának gondozója, Vajda Júlia bocsájtott a Múzeum rendelkezésére, a többi tíz alkotás pedig vásárlás útján került az intézményhez.
A kiállítás kurátora: Szabó Noémi művészettörténész.
Vajda, a Próféta – A Vajda Múzeum újranyitása. Vajda Múzeum, Szentendre, Hunyadi u. 1. A kiállítás 2023. április 30-tól október 1-ig, csütörtöktől vasárnapig, 10:00–18:00 óra között látogatható.
www.muzeumicentrum.hu
https://www.facebook.com/ferenczymuzeumicentrum
https://www.instagram.com/muzeumicentrum/
Fotó: Deim Balázs / Ferenczy Múzeumi Centrum