E kedves szójátékkal adunk hírt egy izgalmas, születésnapi tárlatról: a Munkácsy-díjas képzőművész, Kecskeméti Sándor, becenevén KES 75. születésnapját méltóképpen köszönti a Bartók Béla úti KAS Galéria tárlata, mely az  Initio Art & Design-nal közös szervezésben valósult meg.

„Munkái egyedülálló módon egyesítették a klasszikus fényképezés, a megrendezett fotó, a performansz és a body art elemeit, filozofikusan értelmezve az szubjektum és az objektív közötti kapcsolatot.”

A Pesti Vigadóban március 17-én nyílt meg az MMA Művészeti Ösztöndíj Program 2018–2021. évi képzőművészeti ösztöndíjasainak kiállítása. Az ösztöndíjrendszer felépítéséről, a művészekre gyakorolt hatásáról és a tárlat különlegességeiről beszélgettünk a Nemzet Művésze címmel kitüntetett Farkas Ádám szobrászművésszel, a kiállítás kurátorával.

Huszonhat, a 35. életévét még be nem töltött művész pályakezdését támogatja az 1955-ben alapított Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíj. A bizottság az idei és a tavalyi évben is mintegy 180 alkotó közül választotta ki azokat, akik ígéretes alkotói pálya lehetőségét mutatták.

„Sokszor több hónapos program sziszifuszinak látszó kis elemét kell elvégeznem. Aztán összeáll a sok részlet, szerencsés esetben érvényessé, magától értetődővé válik az egész. Elfelejtődik a rákészülés, a sok vargabetű, melléfogás.” (Barabás Márton: Naplórészlet, 2019. április)

Fény-üljünk, helyezkedjünk be a derengések matériájába, a portrék al- és felkímiai atmoszférájába. A különböző arc(he)típusok ki- és besugárzásai Herendi Péter laboratóriumában egységes kortárs fotográfiai tablóvá, kisebb arcképcsarnok mozaikdarabjaivá avanzsálódtak… 

Közvetlenül főiskolai tanulmányai után szinte villámcsapásszerűen robbant be a magyar képzőművészeti életbe, holott művei már akkor is – és később sincs ez másként – halk szavú, finom és kis méretű alkotások voltak. 

A realizmus és a groteszk sajátos elegyéből adódik Szurcsik József megjelenítő ereje. Festésmódja archaizáló, a képek színvilága, a kompozíciók a hagyományos táblaképfestészet legszebb példáit idézik.

A művészi értékek – esetünkben a formák és színek esztétikus elrendezése a képfelületen – önmagukban és önmagukért valók, s így meghaladhatatlanok és semmivel sem mérhetők, mivel az időn kívül állnak. (Kazimir Malevics: A tárgynélküli világ, 1986)

Március–áprilisban Gábor Áron két kiállításon is bemutatta eddigi életművének néhány reprezentatív alkotását. A két kiállítás a B32 Galéria és Kultúrtér termében, illetve a Faur Zsófi Galéria helyiségeiben látható.

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, / akarsz-e mindig, mindig játszani… / Akarsz-e játszani mindent, mi élet… – teszi fel versében Kosztolányi Dezső játékosan komoly kérdéseit. A költő és a költemény szerint az életet játszva is élhetjük, s ebben a nemes és emberi gesztusban bármikor feloldódhatunk.

A Páros sorozattal Minyó-Szert mélyre nyúlt, egészen az ÉN–TE–AZ megszületéséig. Miközben emberi párok képeiről van szó, valójában az oda-fordulásban („hozzád”, „egymáshoz”) létrejövő világról, az érzékelhetőségről, az elviselhetőségről van szó.

Budapest hatodik kerületének, a Terézvárosnak zöld területe meglehetősen szerény. Az egyetlen park jellegű, összefüggő terület a Bajza, Szondi, Munkácsy Mihály és Kmety György utcával közrefogott Epreskert.

A századelő magyar festészetének egyik felfedezésre váró, sajátosan franciás hangon megszólaló képviselője Joachim Ferenc (1882–1964). Művészete az impresszionizmusból, a szimbolizmusból és a századforduló éjszakai tónusokra érzékeny esztétikai világából sarjadt ki.

Egy fiatalember a művészeti szakközépiskolában szobrászatot tanul, majd a Képzőművészeti Főiskolán grafikusként végez, és mára a kortárs magyar festészet egyik legismertebb alkotója. Átalakuló, mégis következetes pálya Szurcsik Józsefé.

Vajon az egyre digitalizálódó világunkban mennyire maradhat meg a művészet az ember privilégiumának, ha a robotizáció már erre a területre is betört?

Aknay János festőművész több mint ötvenévi kimagasló képzőművészeti tevékenységét a rangos Nemzet Művésze-díjjal ismerték el. A kitüntetés kapcsán szakmai és emberi hitvallásáról s legújabb könyvének megjelenéséről is beszélgettünk vele.

A Ludwig Múzeumban Frey Krisztián életművéből nyílt átfogó kiállítás, benne számos műtárggyal, amelyeket eddig sosem láthatott a nagyközönség. Az Iparterv-nemzedék markáns képviselőjének egyéni hangú művészetéről beszélgettünk a kiállítás kurátorával, Rieder Gáborral.

Grafikai és festészeti munkássága egyedülálló stílust képvisel a magyar képzőművészetben. Az 1942-ben született Kossuth-díjas Somogyi Győző, a Nemzet Művésze katolikus pappá szentelése után a francia munkáspapok lendületével vett részt az egyház pasztorációs munkájában.

Az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramja új, jelentős, közpénzből létrehozott mecenatúra, amely első évfolyamának (2018–2021) eredményét a DEPARTURE kiállítás, és az azt kísérő művészeti kiadvány adja közre.

Életem első szűk negyven évében nem terveztem az életemet. Célok hiányában a szerencse, az adott körülmények és az ösztöneim irányítottak. Volt néhány olyan pillanat, amiben viszont biztos voltam, ezek közül az első kettő: amikor Budapestre költöztem és amikor rátaláltam a fotózásra.

A nemzetközi hírű festő, képzőművész, Verebics Ágnes nem követi a trendeket, alkotásai meghökkentők, belénk marnak, ellentmondásokat és különös világot tárnak elénk. Arról kérdeztük, mit akar műveivel kifejezni, mik a mozgatórugói, s vajon mely trendek felé halad a világ.

A második világháborús fekete-fehér filmek hatásosabbak, mint színesben készült testvéreik. Az olyan fekete-fehér filmek, mint A halál ötven órája és A Schindler listája egyedülálló módon képesek érzékeltetni a háborút jellemző komor atmoszférát.