Kis rigmussal csalogatja látogatóit honlapján Galyó Béla, a Különleges Régiségek Múzeumának alapítója: …látványtár, nem hiszem, hogy ilyet máshol láttál már! Talán nem is fogalmaz túlzón a versike, s ki tudja, hogy az idejövők közül hányan kezdenek el hinni a csodában.

Műfaji szempontból Barabás Márton (1952) sokszínű életművének egyik legjellemzőbb elvont motívuma a zene, a zeneiséget jellemző olyan fogalmak, mint az ismétlés, a repetíció, a rész és az egész egymáshoz való viszonyának kérdése.

Filmes gondolkodású festő, történetbeszélő, helyszínek, fények, gesztusok adják képeinek magmáját. Úgy dolgozik, mint egy gondos rendező, a téma (bázisnovella) kiválasztása után helyszíneket keres, szereplőket válogat, és felépíti a teljes forgatókönyvet.

Tóth Béla szobrászművész január 18-án életének 81. évében elhunyt. Alkotói hitvallását körvonalazva Goethét idézte 1995-ös kiállításkatalógusában: „Az ember sosem érzi magát olyan szabadnak, fennköltnek és boldognak, mint lóháton.”

A Szépművészeti Múzeum kiállítása a francia mester életművének és a XX. század első fele klasszikus európai avantgárd irányzatainak kapcsolatait vizsgálja, s próbál választ adni arra, miért fontos Cezanne és a hozzá kapcsolódó művészettörténeti viszonyrendszer a jelen számára.

Matisz Richárd képes a tél közepén is nyárias hangulatot varázsolni egy pesti belvárosi kiállítótérben. Most, amikor a járvány időszakában sokszor nehézkes és kockázatos az utazás, talán még inkább felértékelődik a hiánypótló vizuális kaland.

Gyulai Líviuszt a művészettörténészek az úgynevezett nagy grafikus generációhoz szokták sorolni, ő volt a legkisebb fiú a „nagy öregek” – Kondor, Würtz, Hincz, Reich, Rékassy – között, és mint a népmesékben, ő volt az, aki folyvást újjászületett.

A kubizmus egyik hazai megismertetőjeként számon tartott Kmetty János (1889–1975) nem vette át az irányzat minden jellegzetességét, hanem annak saját festői világához igazított, egyénileg értelmezett változatát alakította ki.

Globalizált világban szocializálódott generáció tagjai a tárlat kiállító művészei, akiknek életére elkerülhetetlenül hatást gyakorol a regionalitás. Fontos kérdés, vajon ez mennyiben érinti az identitásukat, s mindez hogyan tükröződik az alkotásaikban.

A Ludwig Múzeum nagy életmű-kiállítása az IPARTERV-nemzedék markáns képviselőjének, Frey Krisztiánnak egyéni hangú művészetét mutatja be az absztrakt képektől a számítógépes alkotásokig.

Koroknai Zsolt összegző tárlatának címe egyetlen betű, az M. Ezt pontosítja a hosszabb megnevezés, a Modellfüggő valóság. Vajon mi mindent rejt e tömör cím, és a kiállított munkák hogyan képesek modellezni a mindenséget.

Az Esterházy Privatstiftung az Esterházy hercegi család közép-európai történelme és nagy hagyományokkal rendelkező mecénási tevékenysége folytatásaként 2009 óta Esterházy Art Award díjjal és a hozzá kapcsolódó kiállítással támogatja a magyarországi kortárs művészetet.

Ott, ahol a Gondviselés fénnyel nyugtatja az eget, és így azon az áldott helyen a hetvenezer fényárnyékredő szelíd fénnyé egyszerűsödik, ott kezdhetsz el festeni. Először ecset és festék nélkül, csak lélekben, lassan. Kárpáti Tamás festményeinek túloldala.

Lénárd Ilona sokoldalú művész, a budapesti Színművészeti Főiskolán színpadi színésznőnek készült, majd Hollandiában, a rotterdami Willem de Kooning Vizuális Művészeti Akadémián szobrászként diplomázott. 

Az 1979-ben elhunyt keramikus művész Szilágyi Mária munkásságát új megközelítésben mutatja be a Borsón álmodott álmok című, a Horizont Galériában megvalósult kiállítás.

A kiállítás katalógusának címlapját uraló egyenlő oldalú háromszög oldalainak mentén a három kiállító művész neve szép antikva betűkkel olvasható: Koppány Attila, Nemcsics Ákos, Németh Géza. Mindhármuk életműve arról tanúskodik, hogy teljes értékű építészek és festőművészek.

Hortobágyi Endrét börtönviselt apja miatt nem vették fel hivatalos művészképzésre, a szűkebb szakma sem ismerte el műveit, absztrakt és nonfiguratív alkotásait nagyrészt magányosan, egy kerti fészerben alkotta. A kevés barát és támogató akarata ellenére hagyatéka sokáig kallódott, ismeretlenül porosodott.

Majd két évtized alatt Gyomaendrőd város számos kulturális intézményének irányítójává vált Szonda István, az Endrődi Tájház vezetője. Hogyan lett néprajzkutató? Mi indította a szakrális emlékek megmentésére? Beszélgetésünkkor többek között erre is kerestem a választ.

Kő Pállal az elmúlt fél évszázadban bárki találkozhatott Heves utcáin. Mindenkihez volt egy kedves szava a mindenki által Lujos Mesterként ismert szobrászművésznek, aki úgy élt, mint akinek széles e hazában mindenki a személyes ismerőse.

A Születés Csodájának vizuális ábrázolása során az Angyali Üdvözlet jelenti a legelső lépcsőfokot, az utolsót pedig az, amikor Mária a karján ülő Kisdedet bemutatja a képet rendelő donátornak. Írásomban a kettő között lévő második és harmadik lépcsőfok kortárs és klasszikus alkotásaiból válogattam.

A fény által hoz létre nagyszabású installációkat: új és megváltoztatott tereket kreál. Finom, következetes szimbolikája és a műveknek a befogadóra gyakorolt elementáris erejű hatása a szakralitáshoz és a transzcendenciához hozza közel művészetét. Mátrai Erikkel a munkásságát meghatározó alapelemekről beszélgettünk, kiemelve életművéből egy-egy mérföldkövet jelentő alkotását.

Művészkönyveket bemutató kiállításon találkoztunk először. Nem tudom, mennyire volt sorsszerű az a beszélgetés, de visszatekintve számos dolog állt fenn egyidejűleg, ami erősen abba az irányba hatott, hogy foglalkozni kezdjek, kezdjünk a Zsibbadással.

A Magyar Képzőművészeti Egyetem nagyszabású, az egész tanévet átívelő, jubileumi programsorozattal emlékezik alapításának 150. évfordulójára. Az MKE150 következő nagyszabású kiállítása a legendás Intermédia Tanszék harmincéves fennállását ünnepli: az „És mégis mozi a föld!” IMXXX című retrospektív tárlat december 14-én nyílik az egyetem Barcsay Termében.