A művészi értékek – esetünkben a formák és színek esztétikus elrendezése a képfelületen – önmagukban és önmagukért valók, s így meghaladhatatlanok és semmivel sem mérhetők, mivel az időn kívül állnak. (Kazimir Malevics: A tárgynélküli világ, 1986)

Március–áprilisban Gábor Áron két kiállításon is bemutatta eddigi életművének néhány reprezentatív alkotását. A két kiállítás a B32 Galéria és Kultúrtér termében, illetve a Faur Zsófi Galéria helyiségeiben látható.

A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni, / akarsz-e mindig, mindig játszani… / Akarsz-e játszani mindent, mi élet… – teszi fel versében Kosztolányi Dezső játékosan komoly kérdéseit. A költő és a költemény szerint az életet játszva is élhetjük, s ebben a nemes és emberi gesztusban bármikor feloldódhatunk.

A Páros sorozattal Minyó-Szert mélyre nyúlt, egészen az ÉN–TE–AZ megszületéséig. Miközben emberi párok képeiről van szó, valójában az oda-fordulásban („hozzád”, „egymáshoz”) létrejövő világról, az érzékelhetőségről, az elviselhetőségről van szó.

Budapest hatodik kerületének, a Terézvárosnak zöld területe meglehetősen szerény. Az egyetlen park jellegű, összefüggő terület a Bajza, Szondi, Munkácsy Mihály és Kmety György utcával közrefogott Epreskert.

A századelő magyar festészetének egyik felfedezésre váró, sajátosan franciás hangon megszólaló képviselője Joachim Ferenc (1882–1964). Művészete az impresszionizmusból, a szimbolizmusból és a századforduló éjszakai tónusokra érzékeny esztétikai világából sarjadt ki.

Egy fiatalember a művészeti szakközépiskolában szobrászatot tanul, majd a Képzőművészeti Főiskolán grafikusként végez, és mára a kortárs magyar festészet egyik legismertebb alkotója. Átalakuló, mégis következetes pálya Szurcsik Józsefé.

Vajon az egyre digitalizálódó világunkban mennyire maradhat meg a művészet az ember privilégiumának, ha a robotizáció már erre a területre is betört?

Aknay János festőművész több mint ötvenévi kimagasló képzőművészeti tevékenységét a rangos Nemzet Művésze-díjjal ismerték el. A kitüntetés kapcsán szakmai és emberi hitvallásáról s legújabb könyvének megjelenéséről is beszélgettünk vele.

A Ludwig Múzeumban Frey Krisztián életművéből nyílt átfogó kiállítás, benne számos műtárggyal, amelyeket eddig sosem láthatott a nagyközönség. Az Iparterv-nemzedék markáns képviselőjének egyéni hangú művészetéről beszélgettünk a kiállítás kurátorával, Rieder Gáborral.

Grafikai és festészeti munkássága egyedülálló stílust képvisel a magyar képzőművészetben. Az 1942-ben született Kossuth-díjas Somogyi Győző, a Nemzet Művésze katolikus pappá szentelése után a francia munkáspapok lendületével vett részt az egyház pasztorációs munkájában.

Az MMA Művészeti Ösztöndíjprogramja új, jelentős, közpénzből létrehozott mecenatúra, amely első évfolyamának (2018–2021) eredményét a DEPARTURE kiállítás, és az azt kísérő művészeti kiadvány adja közre.

Életem első szűk negyven évében nem terveztem az életemet. Célok hiányában a szerencse, az adott körülmények és az ösztöneim irányítottak. Volt néhány olyan pillanat, amiben viszont biztos voltam, ezek közül az első kettő: amikor Budapestre költöztem és amikor rátaláltam a fotózásra.

A nemzetközi hírű festő, képzőművész, Verebics Ágnes nem követi a trendeket, alkotásai meghökkentők, belénk marnak, ellentmondásokat és különös világot tárnak elénk. Arról kérdeztük, mit akar műveivel kifejezni, mik a mozgatórugói, s vajon mely trendek felé halad a világ.

A második világháborús fekete-fehér filmek hatásosabbak, mint színesben készült testvéreik. Az olyan fekete-fehér filmek, mint A halál ötven órája és A Schindler listája egyedülálló módon képesek érzékeltetni a háborút jellemző komor atmoszférát.

Hozzám képest kölyök.
Megpróbálván fölidézni ötvenhét márciusát, anyu jut eszembe, ahogy új golyóstollát próbálgatva felszólít, mondjak öt számot. – Egy, kettő, három, négy, öt – mondom nagybüszkén. Nem tetszik neki.

Ruhái mintha az Iparművészeti Múzeum szecessziós tárgyai között születtek volna, pedig egy évszázad választja el őket. A Dresszkód: Katti Zoób tárlat kapcsán a szecesszióról, a szalonok jövőjéről, a mai divat kihívásairól beszélgettünk Zoób Katival.

A meteorológiai tavasz kezdetén Budapesten mutatkozik be a pécsi Bázis csoport. Mindkettő örömteli dolog, hiszen a szobrász egyesület munkái immár második alkalommal láthatók a fővárosban, a tavasznak pedig minden évben ugyanannyira örülünk.

A 2021-es Derkovits Gyula képzőművészeti ösztöndíjasok – ismertebb nevükön a Derkósok – beszámolókiállítása Szolnokon, az Aba-Novák Agóra Kulturális Központban nyílt meg.

Fekete golyók, galacsinok a galéria két ellentétes szegletében. A művész 33 évének őrleményei emlékekből, maradékokból. Magukban gubbasztó, személyes relikviákból összegyűrt- és gyúrt kis gömbök, többnyire sérült lelkiség-matériák, sötét foltok a sötétben… Ó, sötétlő sötét. Tét!

Folyamatosan megújuló, mégis mindig önazonos művészi életút, több évtizedes sokoldalú alkotói pálya – grafikus, felnőtt és gyerekkönyvek illusztrátora, festő, plakáttervező, animációsfilm-rendező –bemutatása Keresztes Dóra albuma.

Milyen lehet a módosított természetbe való átmenet, mivel járhat az antropocén természeti szférájába való átlépés? A radikálisan megváltoztatott, technológiailag átalakított antropocén természetbe való transzgresszió többé nem tekinthető a külsődlegességgel való romantikus találkozás pillanatának.

„A nyelv perforálja a gondolkodást, hogy nem gondolhatunk mást, csak azt, ami a nyelvek rendszereiben már adva van.”  (Nemes Nagy Ágnes: Szó és szótlanság) Fabricius Anna Száz szó és hét dolog című kiállítása e fenti feltételezést és tapasztalatot kérdőjelezi meg.