Grafikusként végzett, mégis festőművészként tartja számon a szakma. Nyolc évvel ezelőtt készítette első képzőművészeti animációs filmjét, amelyet azóta több is követett. Elméleti alkotóként, filozófiai írások és művészeti kritikák szerzőjeként is ismertté vált az elmúlt két évtizedben.
Kondor Attila: Asclepion 2022 Fotó: Kondor Attila
Kondor Attila 1974-ben született Budapesten. 2000-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem képgrafika szakán, ahol mestere Baranyay András volt. 1998-ban elnyerte a 200 éves a litográfia-díjat, 2000-ben Kondor Béla-díjban, 2007-ben római ösztöndíjban, majd 2009-ben Újbuda Mecénás-ösztöndíjban részesült. 2016-ban Tornyai Plakettet nyert. 2018–2021 között az MMA Művészeti Ösztöndíjasa volt. Grafikusi végzettsége ellenére a szakma elsősorban festményeiről ismeri, az utóbbi években pedig képzőművészeti animációs filmeket is készít.
Sinkó István képzőművész, művészeti író így ír róla: „Újabb alkotásait most egymást követően, 2022 szeptemberében és októberében két helyszínen, a római Magyar Intézet és az Országút Galéria kiállítási tereiben mutatja meg nézőinek. Kondor Attila erre a két kiállításra összegző anyagként tekint, amolyan válogatásként, melyek a legjellemzőbb módon adják vissza festői elképzeléseit, képnyelvét, gondolkodásmódját. Ennek talán egyik legjellemzőbb darabja lehet a Psalmus No.1 című, 100×100 centiméteres munkája, a kép tetejébe vesző márványlépcsőre helyezett nyitott könyvek látványa. A finom érzékenységgel megfestett okkeres-arany monokróm festmény a teljességről, a szakralitásról, a gondolat nyitottságáról és a felfelé törekvésről egyaránt szól. A didaktikus megközelítést azonban barokkosan érzékletes fény–árnyék kontrasztok lendítik vissza és tovább, a festészet irányába. Kondor Attila a fiatal középnemzedék (vajon van ilyen kategória?) kiemelkedő alkotója, aki nem csupán egyetlen műfajban, a képzőművészetben, hanem az animációs film világában is munkálkodik, sőt elméleti alkotóként, filozófiai írások és művészeti kritikák szerzőjeként is ismertté vált az elmúlt két évtizedben. Sajátos hangvételű, összetéveszthetetlen és rendkívül konzekvens munkássága beépült a hazai kortárs művészeti életbe. Olyasfajta szemlélet képviselője, aki átível korok, művészeti irányok, stílusok történetén. Kortársként is megmarad az általa választott klasszikus képzőművészeti nyelv világában, és általános érvényű gondolatokat képvisel. Így teremt kontinuitást a múlt és a jelen képi világa, a történeti és az aktuális festészet kifejezésmódjai között. Tárgyilagos, de nem érzelemmentes művészete elgondolkodtatja, néha meghökkenti és töprengésre készteti nézőit, akik így e szelíd alkotó által kijelölt Figyelem útjait járhatják be.”
Kondor Attila: Jelenlétkert I. 2022 Fotó: Kondor Attila
Kondor Attiláról készült kisfilmünk itt tekinthető meg:
Hetvenötödik születésnapján múlt év végén, ez év elején Utazások a lélekben című kiállítással köszöntötte Kárpáti Tamás Munkácsy Mihály-díjas festőművészt a Semmelweis Egyetem rektori épületében a korábbi könyvtári olvasóteremből elegáns kiállítótérré alakított Semmelweis Szalon.
Pakosz Anna alkotói hangja nagy átalakuláson ment keresztül az elmúlt néhány évben: a kötött, figurális kompozíciók kezdetben a női közösségeket összetartó erőről, a sisterhood témájáról szóltak, aztán a művek struktúrája egyre inkább fellazult, a narratíva pedig perszonálissá vált, egy ideje azonban már a szabad képalkotás mentén születnek az expresszív és performatív művek.
„Nagyon szeretem a táncot. A tánc valami rendkívüli: élet és ritmus. Könnyen élek a tánccal. Amikor a moszkvai táncot kellett megkomponálnom, egyszerűen elmentem a Moulin de la Galette-be vasárnap délután. Néztem, hogyan táncolnak. Figyeltem a farandolt. (…) Ez a tánc már régóta bennem volt.” (Henri Matisse)