A szabadság távirányítójának gombjait kapcsolgatni nem kell félnetek jó lesz. SzabadOFF köztéri grafikai kiállítás a budapesti Ferenc téren.

Az emberi civilizációt időről időre különféle világjárványok tizedelik. Minden világjárvány közül a bubópestis szedte eddig a legtöbb áldozatot. E halálos kórt eleinte valószínűleg az ókori bárkák raktereiben lapuló patkányok bolhái terjesztették.

Festői nyelve jól beazonosítható, rendkívül egyedi szimbólumrendszerét folyamatosan új jelentésrétegekkel gazdagítja. Személyes indíttatású, mégis univerzális tapasztalatokat közvetítő jelképei értelmezéséről és vizuális, érzelmi töltetéről beszélgettünk Kárándi Mónika festőművésszel.

Az élet folyama, annak lenyomatai az arcba vannak írva. Az időbeli átalakulások rétegekként fednek és feltárnak, az arc ezáltal az idő rétegzettsége. A jelként megjelenő arc és figura egyszerre perszonális, a személyiség egyedi látványa, de hordozza a közösségi lét sajátos jeleit.

A Boszorkánysziget nem egy mesebeli táj, hanem konkrét helyszín, mely Knyihár Amarilla szegedi gimnáziumi éveihez, emlékeihez kötődik. A Tisza-part melletti, elhagyatott bozótos partszakaszt nevezik így, noha nem is sziget.

Sümeg felvirágoztatója, Padányi Biró Márton veszprémi püspök egykori palotája november 2-tól régi pompájában, a püspök és Franz Anton Maulbertsch festő termékeny együttműködését bemutató kiállítással várja a barokk művészetet kedvelő és a haza történelme iránt érdeklődő közönséget.

Idén 150 éves a Magyar Képzőművészeti Egyetem, amelynek jogelődje 1871 októberében Országos Magyar Királyi Mintarajztanoda és Rajztanárképezde néven a terézvárosi Rombach utca 6. számú magánbérházának egyik bérelt lakásában kezdte meg működését.

Caravaggio képein „intim” viszonyba kerülhetünk a sötétséggel. Ám e szívó hatású feketeséget olykor különös külső és belső fénysugár ragyogja be. – De mi köze ennek a micromorthoz?

Magyarországon eddig sosem látott, gazdag tárlat nyílt Debrecenben. Párizsi absztraktok. A majd’ száz műtárgyat felvonultató kiállítás az Abstraction-Création körének munkásságát mutatja be. A kiállítás létrejöttéről, a csoport jelentőségéről és magyar alkotóiról beszélgettünk a tárlat kurátorával, Mészáros Flórával.

Váradi Viktor új fotósorozata valójában egy családtörténet, mégsem csak az, és ez már a kétértelmű címválasztásból is kiderül. Munkáinak középpontjában a személyes fotó és az egy sorozaton belüli műfaji keveredések állnak.

Erős Istvánnal, az idén százötven éves Magyar Képzőművészeti Egyetem új rektorával a kortárs intézményépítésről és a Kelet ihlette művészetről beszélgettünk.

A londoni National Gallery fontmilliókért vásárolt Sámson és Delilájának hitelességét kezdettől kétségek övezték. A mesterséges intelligenciát alkalmazó számítógépes vizsgálat most nagy bizonyossággal cáfolja az eredetiségéről kiállított szakvéleményt. A képet aligha festhette Rubens.

Vincent van Gogh 1888-ban költözött az Arles nevezetű csendes, vidéki kisvárosba. A déli fekvésű francia városka már akkor is csupa napfény és ragyogás volt, amelyet pompás szántók és napraforgótáblák öveztek mindenfelől.

Régi utcák, macskakövek a lakótelepek árnyékában… Az óbudai Selyemgombolyító ovális épületébe lépve mintha nem egy zárt kiállítótérbe, hanem egy kis térre érkeznénk: felettünk az ég az átriumos udvaron, és a téren plakátok függenek.

A Firenze szívében álló, múzeummá alakított Dante-ház bejáratánál a látogatót Madarassy István Dante-szobra fogadja, mely a harmincöt éves, kétségekkel küzdő költő, a mély érzésű hazafi, az üldözött politikus kitűnő lélekábrázolása.

A posztumusz egyéni tárlat a Bodó Galéria és Aukciósházban a 2018-ban elhunyt festőművész kései művészi periódusának festményeiből nyújt válogatást.

A királyi palota középkori Fehér-tornya megmaradt első emeletének később Studiolóvá alakított helyiségében található az Erények falkép, amely az új kutatások alapján vélhetően Sandro Botticelli – egyetlen Itálián kívül készült – freskója.

Fény–árnyék kontrasztját, ember és természet viszonyát ábrázolta ifjúkori képein a művészcsaládba született festő-grafikus. Később az absztrakció, majd a parafrázis jellegű alkotásmód felé fordulva is megőrizte képi világának bensőséges voltát.

Szociális helyzetek, természeti környezet, sport egyaránt szerepel a járvány meghatározta évben megörökített, nemritkán drámai felvételeken. A lencsevégre kapott pillanatok a Nemzeti Múzeumban a World Press Photo kiállításán láthatók.

A Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ két klasszikus szállítmányozási konténert alakított át látványos szabadtéri kiállítótérré az Erzsébet téren. A különleges fotográfiák és installációk ember, természet és vadászat többszintű kapcsolódását mutatják be.

Az egymással évek óta tökéletes szimbiózisban alkotó Horváth Márk–Lovász Ádám szerzőpáros legújabb könyve – A határsértés technológiái – természetesen nem az országot övező határzár kérdésköreit járja körül. 

2021. október 3-án nyílik a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ nemzetközileg egyedülálló kiállítása, melynek középpontjában a világhírű, valaha volt legnagyobb hivatalos nonfiguratív csoportosulás, az Abstraction-Création áll.

Időszerűtlenül időszerű a cancel culture felhabzása idején, amikor ismert történészek éppen Szent István-képünk dekonstrukcióján szorgoskodnak, a nemzeti mitológia romantikus hősét klasszikus népmesei motívumokkal filmvászonra rajzolni. Ha soha nem ülünk is tévé elé, ezt ki ne hagyjuk.