A 2023-as évet Madarassy Andrásnak, a többgenerációs jeles művészcsalád legifjabb tagjának kiállítása nyitotta meg, akinek érett művészegyéniségéről meggyőzően vallanak a kiállított alkotások. A művész ars poétikája így szól: Látni vágyom és megmutatni! Arcok, találkozások, ez az életem… S a falakon a legújabb művészi portrék sorozata, fiatalok és gyermekek, férfiak és nők leheletfinom ceruzarajzzal, érzékeny színes pasztellal, fénylő akvarellel és erőteljes olajfényekkel. Igazi mestere a művész valamennyi grafikai és festészeti technikának. Az ismerősöknek, tanárkollégáknak és a család tagjainak remekmívű arcképét konkrét nevek jelölik, s mégis, a kiállításnak a címe: Az ismeretlen… Az esztergomi kiállítás meghívóján, a cím mellett magyarázatul szolgál egy sejtelmes grafikus arckép
Kákonyi Asztrik Galéria - Meghívó
Az orr függőleges vonalában félbevágva, az egyik szemét láttató, a másikat csak sejtető fél arc. Az ars poetica folytatódik a szövegben: Álom. Valóban álmot látunk, s halljuk koszorús költőnket, Arany Jánost: Nem a való hát: annak égi mássa / Lesz, amitől függ az ének varázsa… Erről lenne szó? A látogatók lelkesen állnak és állnak a művek előtt. Ők látnak! Mélyebben látnak, a szívükkel látnak, amint a kis herceg tanítja… Az igazat látják, amit a művész jelenít meg!
Isten választott embere a művész, akit heves vágy hajt, hogy egyre tökéletesebben, az Isteni művészhez egyre méltóbban jelenítse meg az Alkotó képmására teremtett embert. Madarassy András is csak titkon érző lelkével, sóhajtva sejt – mert amint halljuk Berzsenyi Dániel megfogalmazásában az örök igazságot: Léted világít, mint az égő / Nap, de szemünk bele nem tekinthet…
Mióta ember él a földön, tudja, hogy a teremtés koronája az Ember! A csodák csodája! És főképpen az arc – kimeríthetetlen! Maczkó Erzsi jeles fotóművész arcképét
Maczkó Erzsi
és Nagy Károly veszprémi kanonok-plébános művészetpártoló, rendkívül színes egyéniségének képmását érdemes kiemelnünk a tárlat anyagából. A két portré két különböző személyiségről készült. Az első, a női képmás egy közvetlen alkotótárs, míg a másik, egy nagy tekintélyű főpap, Veszprémnek, a magyar királynék történelmi városának, az idei Európa kulturális fővárosa egykori jeles művészeti mecénásának és a hívők szeretett lelkipásztorának képmása. Ezért látjuk őt méltóságteljes beállításban, az ősi, hegyre épült város képe és az ünnepi légkört jelző súlyos kék függöny előtt megjelenő, nagy műveltségű kanonokot, kezében a Szent Mihály arkangyalt ábrázoló rézszoborral. Veszprém város védőszentjét, a sátánt legyőző mennyei főangyalt a város főterére a művész édesapja, Madarassy István Kossuth-díjas szobrászművész a kanonok úr megrendelésére készítette. A mecénás képmása ideálportré, a jól ismert igaz ember szellemi nagyságáról, a fiatal XXI. századi magyar festőművész lelki és művészi kiválóságának gazdag eszköztárával.
Nagy Károly c. apátkanonok, ny. plébános
A kiválasztott két mű meggyőzően vallja, sugározza a látványközeli ábrázolóművészet létjogosultságát a XXI. században, amelynek egyetlen kritériuma a művészi minőség. S ez nem mérhető, nem jellemezhető e világi kategóriákkal, mert a művészet a transzcendencia világába tartozik. A Mindenséget teremtő Isten világába vezet bennünket. Ebben a világban otthon van a művész, és betekintést kaphat ebbe minden ember, a maga képességei szerint … A földi létben a művész az, aki a legteljesebben átérzi a két egymástól idegen valóságnak, az időben megjelenő, mulandó anyagnak és az időtlen, elmúlást nem ismerő, örök, szellemi valóságnak a földi térben összezárt világoknak egymással vívott küzdelmét. S ezt a gigászi vetélkedést minden művésznek magának kell megküzdenie.
Nagy Károly c. apátkanonok, ny. plébános (részlet)
Édesapja, Madarassy István műterme közelében Madarassy András gyermekkorától fogva látta és megtapasztalta azt a heroikus fizikai és szellemi küzdelmet, amelyet a szobrász a vörösrézlemez és a hegesztőpisztoly között folytatott. Hallotta és látta, hogy „csak akkor válik a kép képpé, a szobor szoborrá, a szoborkép szoborképpé, ha a tűz és a láng által a lelket is sikerül beléjük olvasztanom”. S Istennek hála, sikerült az apának és fiának is, két egymástól független, eredeti módon a saját és az ábrázolt lelkét is megjelenítenie a műalkotásban. Két művész, akik tisztelik egymás egyéniségét, mint Isten nagy ajándékát. Közel állnak egymáshoz a Teremtő dicséretében és egymás látomásainak élvezői, szemlélői, bátorítói.
Nagy Károly c. apátkanonok, ny. plébános (részlet)
A bemutatott két portré ihletője két szellemi-lelki ember, akik a transzcendencia világában lélegeznek, de a földi világban küzdenek a lélek megnyilvánulásáért. A két ember egyénisége és adottságaik teljesen különbözőek. A küzdőterük is teljesen más, de mindketten Isten káprázatos fényének, lelki gazdagságának hírnökei. A művész a színek hallatlan kifejezőerejének birtokában – így például a Nagy Károly-portrén a kék szín árnyalati sokszínűségével – az öröklét magasságába emeli a két teljesen más vonásokkal felruházott személyiséget. A főpap mögött, a Várhegyre épült ősi magyar város felett beborult az ég. Viharos felhők kavarognak. A főpásztor látszólag nyugodt testtartása, halk mosolya, ünnepélyes beállítása mögött mély indulatok feszülnek. A keserűség, értetlenség mellett ott él a határtalan bizalom fénye, az Isten erejébe, a Gondviselő, a személyes Isten szeretetébe vetett Hit küzdelmes valósága.
A fehérgyarmati görögkatolikus templom ikonosztáza számára készült apostolsorozat rajzi vázlatai, középpontban a döbbenetes Krisztus-arccal, amely Jézus valóságos Isten és valóságos Ember voltának egységét jeleníti meg. A tizenkét egész alakos férfi képsora Madarassy András jellemábrázoló művészetét dicséri. Az attribútumokkal és az alakok jellemző beállításaival, mozdulataival, a ceruzarajz eszközeivel szólalnak meg a Jézus tanítását a világ minden tájára eljuttató első keresztény hősök.
Szent Tamás apostol (részlet)
Szent Tamás apostol jellemzését figyeljük meg közelebbről. Ő áll a XXI. századi hitetlen európai emberhez a legközelebb. Határozottan, erőteljesen elutasítja Jézus feltámadását. A legbeszédesebb az arc megjelenítése: az idősödő férfi bölcsességét fokozó kopaszodó halánték mellett az előtűnő szempár felháborodása az evidencia láttán. Madarassy András portréinál – mint itt is – fokozott hangsúlyt kap a szem, a figyelő szem ábrázolása. Az arc fontosságát, hitelességét kiemeli művész az alak ábrázolásának leegyszerűsítésével. A lándzsa meggyőző erejét, realitását fokozzák a lándzsa függőlegesét aláhúzó függőleges vonalak az alakon és a ruházaton. A gondolat, a meggyőződés a fejben van, a lelket a szem közvetíti – és a kezek! Tamás apostol a jobbját a néző felé tárva kétségtelenné teszi, és a baljában tartott lándzsával nyomatékosan megerősíti, hogy akinek a szívét ezzel a lándzsával átszúrták, az már nem élhet!
A festőművész munkásságának különleges fejezetét alkotják a szakrális csendéletek. Ezzel a kifejezéssel maga a művész nevezte el ezt a képsort. Az újszövetségi könyvekben, Jézus tanításában és az apostolok élettörténetében szereplő egyes tárgyakat teszi egy-egy képének tárgyává. A kép címében olvasható az adott bibliai idézet, amely irányíthatja a szemlélő gondolatsorát. A megátkozott fügefa I–II. művészi festőiséggel sűríti a tájban megjelenő zöldellő fügefa ábrázolásába a krisztusi tanítást, pontosabban parancsot, amely szigorúan elítéli a gyümölcsöt nem hozó teremtményt. A kép világosan jelzi, hogy ez a terméketlen fa nem maradhat a szép tájban. Nagy tanítás ez a XXI. századi Európában… Nem elég meghallgatnunk Jézus tanítását, hanem életté kell váltanunk! Gyümölcsöt kell hoznunk! Ellenkező esetben nincs létjogosultságunk Isten országában.
Ave Maria
Ave Maria a címe az Angyali üdvözletet idéző festménynek. Az angyal két üdvözlő szava a csendélet bal alsó szélén, kisbetűkkel olvasható. A kép az imádságos könyv nyitott kötetét láttatja, amelyből olvasva Mária éppen Istent dicsőítette. A könyv mellé helyezett kék drapéria Mária tisztaságára és későbbi mennybevételének égszínkék köpenyére utal, amelyet meglebbent a fehér függöny, a Szentlélek fuvallata. Jobbról a képet vérpiros, súlyos függöny zárja, amely a leendő Istenanya áldozatvállalását jelképezheti… Előtte kiemelt szerepet kap a kis fehér petróleumlámpa (7. kép), amely festőiségével jelzi a megváltás titkának halkan közeledő, szakrális valóságát.
Ave Maria (részlet)
A názáreti Szűz kis szobájában a világtörténelem legnagyobb csodája történt: Isten fia emberi magzatként megfogant a Szentlélek Isten által, Mária méhében. Ezt az ember számára felfoghatatlan titkot a művész a tárgyak titokzatosan fénylő festőiségével, főképpen a kis fényforrást kibocsátó ősi világítótest mély titkot sejtető halk, lírai sugárzásával jeleníti meg.
A keresztet hordozó, a kivégzésére hajtott, megkötözött, elítélt Istenember a jeruzsálemi asszonyokhoz intézett figyelmeztetése az egyik további szakrális csendélet címe: Magatokat sirassátok! – és a képen tőr, kés jelenik meg a női kozmetikai eszközök mellett
Jeruzsálem leányai
Kemény intés szól a képből a magzatukat gyilkoló édesanyák vagy a célt tévesztett, erőszakot képviselő emberi sorsok ellen. Szent Pál missziós útjait a glóbusz, a toll és a könyv jelzi, életáldozatára pedig a kard utal.
A kiemelt néhány képpel szeretném felhívni a figyelmet Madarassy András munkásságára, aki művészi tehetségével utat kíván mutatni a XXI. század magyarságának.
