A festő-poéta Tichy Gyula. A magyar szimbolizmus mestere
Fotó: Gellért Áment
Mutatós munkáit látva joggal vetődhet fel a kérdés: Tichy Gyulát miért nem tartjuk számon jelentősebb alkotóink között. Pedig ott lenne a helye, hiszen rövid pályája ellenére maradandót alkotott a grafika területén. E mostani tárlat célja éppen az, hogy ráirányítsa a figyelmet páratlan munkásságára.
Tichy Gyula Endre királyfi Bizáncban (Magyar királyfi Bizáncban) 1910 körül
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A Magyar Nemzeti Galéria egyik félreeső, nehezen megtalálható kicsiny kiállítóterében mintegy nyolcvan alkotásában gyönyörködve nyomon követhetők életútjának jelentős állomásai, és megismerhetők fontosabb művei. A látottak alapján pedig nem lehet okunk panaszra, Tichy életművének „kicsomagolása”, újrafelfedezése megtörtént.
A festő-poéta Tichy Gyula. A magyar szimbolizmus mestere
Fotó: Gellért Áment
Mindehhez persze a Magyar Nemzeti Galéria Grafikai Gyűjteményének is gyarapodnia kellett műveivel. 2020-ban, adomány révén ötven rajzzal egészült ki a kollekció, így már lehetővé vált a pálya széles körű bemutatása. A kiállítás még abban az évben, Tichy Gyula halálának századik évfordulóján valósult volna meg, ám a pandémia felülírta ezt a tervet.
Tichy Gyula Az Útvesztő, 1912-1915
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Szerencsére nem véglegesen, így most végre a közönség betekintést nyerhet a magyar szimbolizmus mesterének elfeledett művészetébe. Az eredetileg gépészmérnöknek tanult fiatalember stúdiumait fél év után egészségügyi okokból kénytelen volt félbehagyni. A budapesti Mintarajziskolába iratkozott be, mesterei Székely Bertalan és Gyulai László voltak. Müchenben is megfordult, ahol nem kisebb személyiségnél, mint Hollósy Simonnál tanulhatott. A festőművész magániskolájában töltött évek kiváló alapot adtak művészi kibontakozásához. 1909-ben csatlakozott a Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesületének (KÉVE) csoportjához, akikkel együtt rendszeresen kiállította munkáit. Megélhetési okokból a budapesti fasori Evangélikus Gimnáziumban, később Rozsnyón oktatott rajzot. A tanítás mellett számtalan könyv illusztrálása, grafikai albumok (Kuruc rajzok 1907, Egy tusos üveg meséi 1909) kiadása fűződik nevéhez.
Fessen bár olajjal vagy temperával, rajzoljon tussal és tollal, fő inspirációként szolgáltak számára Aubrey Beardsley angol grafikus-illusztrátor határozott vonalvezetésű, letisztult művei és a szecesszió legelismertebb alkotójának, Gustav Klimtnek képi világa. Ebből következően Tichy Gyula alkotásait is a szecesszió forma- és eszmevilága jellemzi: élénk, hangsúlyos színek alkalmazása, geometrikus minták és növényi ornamentika beleszövése a képekbe. Dekoratív kompozícióinak témaválasztása pedig a szimbolizmus irányába mutat. A naturalizmussal szembeforduló irányzat feltámasztja az allegóriát. Albrech Dürer enigmatikusa rézkarcának parafrázisát alkotja meg Tichy Gyula: a Melancholia (1915) az eredeti mű modern értelmezése, amelyből több feldolgozást (Melancholia 1912 körül) is készített. Főalakja „a modern kor világába van transzponálva” – írta róla 1918-ban. Körző helyett mikrométert használ, feje mellett izzó fénylik, az égen repülőgép száll. Tichyt olyannyira érdekelte a fizika, a csillagászat és korának technikai eredményei, hogy élete vége felé tudományos-fantasztikus regény írásába is belekezdett.
Tichy Gyula Király-kisasszony-néném 1908
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
A szimbolisták szívesen elevenítették fel a régmúlt történeteit, adtak mélyebb értelmezést a mítoszoknak és a legendáknak. A Királykisasszony néném II. (1908) című tempera-vászon Arany János nagykőrösi évei idején, 1855-ben írt Zách Klára című balladájának illusztrációja. A Zách Felicián lányának megbecstelenítését, majd apjának bosszúját elbeszélő költeményből Tichy az előzményeket ábrázolja. Az aprólékosan kidolgozott, miniatúraszerű képen azt a jelenetet örökíti meg, amint Károly Róbert király felesége, Erzsébet öccsével, Kázmérral sétál a kastély kertjében. Kázmér „királykisasszony nénémként” szólítja testvérét, és engedélyét kéri Klára elcsábításához.
A festő-poéta Tichy Gyula. A magyar szimbolizmus mestere
Fotó: Gellért Áment
Egy másik, olajjal készült képen (Endre királyfi Bizáncban / Magyar királyfi Bizáncban, 1910 körül) Károly Róbert kisebbik fiát, Endre királyfit látjuk, akit felesége, Johanna orvul meggyilkoltatott. A hasonló műgonddal megkomponált, síkszerűen ábrázolt mozzanatot a művész Bizáncba „helyezi”. A két alak – Endre és Johanna – az archaizáló stílus ellenére is hűen tükrözi jellemüket és viszonyukat: Endre alávetettségét hataloméhes feleségének.
Tichy Gyula Melancholia, 1912 körül
Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria, Budapest
Tichy Gyula alkotásai 2023. március 5-ig tekinthetők meg a Magyar Nemzeti Galéria I. emeleti Grafikai kabinetjében (1014 Budapest, Szent György tér 2.).
Fotók: A Magyar Nemzeti Galéria jóvoltából
