Csertő Lajos szobrász, keramikus, üvegművész egyedi, égetett plasztikáit mutatja be az acb Galéria Attachment kiállítótere. Kis híján földöntúli élményben részesülnek, akik ellátogatnak az Űrplasztikák című tárlatra. Már csak maguk az idegen létformák hiányoznak az organikusan absztrakt formákba öntött műtárgyak mellől.

Településeink képének ma is meghatározója
a Kádár-kocka. Itt maradt velünk, mint a panel, egykönnyen nem szabadulunk tőle. De miért is tennénk, amikor XX. századi építészeti örökségünk egyik legfontosabb része, olyannak szeretjük, amilyen. Habár fényük némiképp megkopott az eltelt évtizedekben, ma is sokan ragaszkodnak hozzájuk.

Az acb Plus-t letisztult, korszerű terében e hónapban Tót Endre kilencvenes évekbeli konceptuális festményeinek válogatott darabjai kaptak helyet. Az itthon kevésbé számontartott művész munkásságát felvillantó tárlat nemzetközi megbecsültségét figyelembe véve hiánypótló.

2017 óta rendez kiállítást Munkácsy-díjas alkotóknak a Hegyvidék Galéria. A hagyomány az idén sem tört meg, az idei díjazottak: Babusa János szobrászművész, Bánki Ákos festőművész, Nagy Barbara képzőművész, Nagy Gabriella festőművész, Pelles Róbert festőművész, Szerényi Gábor grafikusművész és Uray-Szépfalvi Ágnes festőművész munkáit tekinthetik meg az érdeklődők a tárlaton.

Noha a szobrászat a képzőművészet egyik legősibb ága, mégsem kap akkor figyelmet, mint a festészet vagy a grafika. Pedig érdemes többet foglalkozni vele, elemezni mai helyzetét, vagy írni olyan képviselőiről, mint Melkovics Tamás, aki a harmincas éveiben járó szobrászgeneráció egyik legígéretesebb tehetsége.

Volt egyszer egy Európai Iskola nevű művészcsoport, amely csupán három évig működött, mégis jelentős szerepet játszott a magyar művészet XX. századi történetében. A későbbi nemzedékekre is nagy hatást tett csoportosulás feloszlatása után tagjai partvonalra kerültek, ám néhányan munkáikban továbbra is képviselték az iskola szellemiségét.

Emily Dickinson írásai inspirálták a The long sigh of the Frog (A béka hosszú sóhaja) című kiállítással jelentkező Kortmann Járay Katalin és Mendreczky Karina alkotópárost. A költőnő sajátos melankóliája, a korabeli női szerep elutasítása miatt választott magánya és a természet felé fordulása ihlette a tárlat installációit.

Habár Magyarországon született, mégis Németországban vált kitüntetett alkotóvá Imre Kocsis. Ilyenformán hazánkban kevesek ismerik életútját, munkásságát. A hiányt most a Molnár Ani Galéria tölti be a Double Negative című kiállítással. 

A fiatal festőnemzedék Derkovits-ösztöndíját is elnyert tagja Varga Ádám. Kísérletező, projeksorozatokban gondolkodó művészként ismeri a szakma.

A Budapesten élőknek talán nehéz elképzelni, hogy a főváros határain túl is van élet. Pap Gábor az észak-alföldi Öcsödön született. Innen jutott el a Képzőművészeti Egyetem grafika szakára, majd már kiállítóként az Einspach Fine Art & Photograpy terébe, ahol Minden sár címen mutatja be legújabb festményeit, art brut szobrait.

A jazz történetének egyik legeredményesebb német zenésze, Till Brönner trombitaművész, zeneszerző és fotográfus is. Identitás – Európai látkép című kiállításán portrék, ipari tájakról, építészetről készített felvételei láthatók. Bármit is fotózzon, „érzékeny megfigyelőként Brönner évek óta európai hazája sokszínű fejlődését és társadalmi áramlatait dokumentálja a képzőművészet eszközeivel”.

Minden korábbi Anna Margit-tárlatnál átfogóbb képet nyújt a XX. századi magyar festészet kimagasló alakjáról a Magyar Nemzeti Galéria életmű-kiállítása, melyen kronologikus ívet leíró kétszázhúsz műalkotás: festmények, grafikák kaptak helyet.