Budapesti otthonában beszélgettem a Munkácsy-díjas Árendás József grafikusművésszel életéről, munkásságáról, a plakátművészet fontosságáról. 

Pusztán kezét, ujjait használva formálja a művész a vásznait, s viszi fel a festék rétegeit. Az eljárás szokatlan, és bár fárasztó lehet, a végeredményt látva megéri az erőfeszítés, valami különleges született. Olyan expresszív olajképek, melyek felületéről az anyag kilépni látszik, és amiket az ember szíve szerint megtapogatna, pedig tudja, hogy nem szabad.

Mi szükség szerelőállványra egy kiállítótérben? Építkezéseknél, renoválási munkálatoknál építenek olyan állványt, mint amilyen Horváth Dániel tárlatának középpontjában áll. Felmászni rá, bármilyen strapabíró is a szerkezet, mégsem fogunk, hiszen azt az alkotások számára helyezték el, erre a konstrukcióra szerelte fel monitorokon mozgó és vásznakra festett antik szoborfejeit a művész.

Mindig öröm betérni a pár éve, 2022-ben alakult The Space Contemporary Art Gallery and Management-be. A Bérczi Linda művészeti menedzser által életre hívott kiállítótér nemcsak tárlatoknak, hanem beszélgetéseknek, előadásoknak, workshopoknak és egyéb izgalmas programoknak ad helyet.

Új tárlatát utcafrontról benézve is jól látni, be se kell térni a galéria kiállítóterébe. Persze nem kirakatok portékáit szemléljük, így előbb-utóbb a kíváncsiság is hajt a betérésre, hogy különböző mértani alakzatok randevúinak lehessünk szemtanúi. A „találkozó” a View From Anywhere címre hallgat.

1915. július 20-án pisztoly dördülése hasított a levegőbe. A Műcsarnok épülete mögül jött a lövés, ahol fiatal férfi élettelen teste hevert egy padon, Galimberti Sándor festőművészé. Önkezével oltotta ki életét, mert nem tudta feldolgozni imádott felesége, Dénes Valéria elvesztését.

Világméretű drámai események mindig voltak, vannak és lesznek a történelemben. Gondoljunk csak az első és a második világháborúra, a terrorizmusra vagy a klímaválságra. Kulinyi Istvánt pedig „mindig is a világot döntően befolyásoló drámai események miértje és hatása foglalkoztatta” – olvashatjuk legújabb, Műcsarnokban látható tárlatáról. 

Féltőn óvják a vakuk kereszttűzétől a Frida Kahlo fotógyűjteménye kiállítást. Hangsúlyozzák is: Fényképezni tilos! Nagyítót a kezünkbe venni viszont tanácsos, jó néhány felvétel ugyanis bélyeg nagyságú. A lupé „felajánlása” szokatlan, ám praktikus. Ily módon rejtett részletek is feltárulnak a mexikói festőművésznő életéből.

Teljesen természetes, hogy „van” időjárás, és az is, hogy változik: az ég elsötétül, villámlik, enyhe, vagy éppen heves esőzés áztatja a földet, majd felszakadozik a felhőzet, kisüt a nap, és így tovább… Süveges Rita Időjárás-jelenés című tárlata az időjárás és az éghajlat módosítására irányuló korábbi erőfeszítések tanulságait járja körbe.

Az örök városba, Rómába vezetett Sóváradi Valéria és Fabricius Anna útja, akik a római Magyar Akadémia ösztöndíját elnyerve hónapokat töltöttek ott. Anya és lánya közös Hegyvidék Galéria-beli tárlatának címe, az 1258,3 km² a nagyváros területére utal.

Máig népszerű műfaja a művészet történetének a veduta, az olyan részletes, realista festmény, grafika vagy metszet, amely egy várost vagy kisebb helységet láttat. Bács Emese a műfaj modern kori szószólója; nagyszerű megfigyelője és megörökítője a városnak, amelyben többségünk él.

Molnár Sándor a magyar avantgárd egyik legeredetibb alkotójának, a Zuglói Kör egykori alapítójának műveiből nyílt kiállítás az Einspach & Czapolai Fine Art terében. Megszoktuk már a Hold utcai galéria tárlatainak magas színvonalát, a Kossuth-díjas festőművész esetében sincs ez másként.