„A habokon / visz ladikom / csillámfodor a / Balaton”
(Weöres Sándor: Balaton)
Szabó Zsolt Isparomar a Pécsi Tudományegyetemen és a párizsi Sorbonne-on tanult. Analóg fotókkal, zománcképekkel dolgozik. Fotóművészeti munkásságára többek között André Kertész, Moholy-Nagy László, Giorgio de Chirico, Piero Manzoni művészete hatott. Művei analóg filmre készültek, nem alkalmazott digitális képalkotó rendszereket, ám újabban markáns irányváltás látszik a pályáján.
2021-től tárházát fotografikus kiindulású zománcképek is gazdagítják. „A bonyhádi zománcgyárban készült tizenhárom kép hat egységből áll. A kortárs zománcművészetet és a pop art hagyományait követő vizuális nyelvet ötvöző, öttagú Balaton Pop Art sorozatában a Balaton kulturális, természeti és turisztikai motívumai jelennek meg ikonikus formákban. A sorozat egyszerre tiszteleg a Balaton sokszínűsége előtt, és újraértelmezi azt a kortárs képzőművészet eszköztárával – írja a magyar és angol nyelvű katalógusban Tüskés Anna művészettörténész, a tárlat kurátora.
Zománcképein a technikából következően kevés eszközzel, leegyszerűsített formákkal hoz létre dekoratív, tér nélküli kompozíciókat, amelyeken a színek váltogatása és a szerkezet a meghatározó. A Vitorlások (2024) hullámokon ringatózó stilizált hajóit megdönti, ritmikus ismétlődésük adja a kép dinamikáját. A dekoratív, a hetvenes évek modernista látványvilágát idéző kép Weiler Péter balatoni sorozatára is emlékeztet. Játékossága, a nyaralás, a szabadság érzetét kelti. A Négy évszak II. (2024) vitorlásai is stilizáltak, derékszögű háromszögekből állnak, és bárhol szelhetnék a vizet, amelyet csíkos négyzetek optikai hatása hoz mozgásba.
A sorozat Balatoni Pop art 5 (2024) című darabja egyértelműen konkrét látványhoz köthető: „A sötétkék ég felé fénysugarat vető, központi viharjelző torony összeköti a földet és a befagyott vizet: mögötte felismerhető az északi part két hegyének – a Badacsonynak és a Gulácsnak – sziluettje. A leegyszerűsített formák ellenére a kompozíció alapján a két tanúhegy együttesével viszonylag pontosan meghatározható a nézőpont: a fonyódi kikötő mólója.” A Balatoni Pop art 5 valós helyszíne ellenére végletekig absztrahált, szinte plakátszerű. Sematikus formái dacára is mutatós, a kép szerkesztése az avantgárd geometrizáló törekvésére emlékeztet.
Zománcmunkák és fotók egyenlő arányban szerepelnek a Balaton és más történetek kiállításán, s kellően mutatják Szabó Zsolt Isparomar művészetének mibenlétét, erejét. Az absztrakcióra való törekvést, a formák ritmikus ismétlődését, optikai illúzió megteremtését, amely által művei a valós látványon felül mélyebb, elvontabb mondanivalót nyernek. Mind képi világukat, mind megkomponálási módjukat tekintve ezek a művek dinamikusak, olykor sejtelmesek. A kiállítás fotói tematikájuk és stílusuk szerint is kettéválnak. A Balatonhoz köthető képek líraibb hangvételűek, zselatinos ezüst nagyítással készült alkotások, fénnyel, formával, színnel játszanak, illuzórikusak, torzítottak. A fotók másik csoportja zömmel fekete-fehér, közös elemei a bábuk, amelyek nemcsak formájuk miatt szerepelnek, hanem emberi kapcsolatok, társadalmi szerepek, egyéni érzések kifejező szimbólumai is.
A Cirkuláris (2025) fekete-fehér fotográfiája rejtélyes, a látvány a Victor Vasarely örökségéül hagyott op-art művészeti elvein alapul. Az Álmodó (2025) bábuja megsebzett alak benyomását kelti. Egyik kezével arcát eltakarja, a másikat védekezően felemeli. Fél, magányos, elvágyódik abból a szó szerint rideg (hó veszi körbe őt) valóságból, amelyben találja magát. A sorozatról, akárcsak a többi műről részletes elemzés olvasható a kiállítási katalógusban, a tanulmány terjedelmű, értő írás átfogó képet nyújt, Szabó Zsolt Isparomar legújabb művészi törekvéseiről, akárcsak a kiállítás maga, amelyen élvezhetjük a művész zománcképeinek dekorativitását is.
Képek a művész archívumából és engedélyével.
A Balaton és más történetek – Szabó Zsolt Isparomar fotóművész, képzőművész kiállítása szeptember 20-ig látható a KULT7 Galériában (1072 Budapest, Klauzál tér 6.).
