A kiállításon szereplő művészek jelentős része az 1960-as és 1970-es évek magyar neoavantgárdjának központi szereplői, köztük külföldön, Franciaországban, Németországban vagy Ázsiában élt/élő magyar művészekkel, akik mintegy folytatói a Louvre Abu-Dzabi-anyagát lezáró Hantaï Simon szürrealista-kalligrafikus festészetének.
Alkotásaik a modern művészet absztrakt irányaiból, a nagy kultúrák különböző írás-tradícióiból és a mindenkori létérzés kifejezésének igényéből építkeznek. Képi értékeik közé tartozik a személyes és az egyetemes összekapcsolása, a térbeliség megteremtésének új – olykor a magyar modern művészetben kiemelkedően erős hagyománnyal rendelkező geometrikus-konstruktív rendszerekből, máskor a festői mozdulatból születő, napjainkban computeren is előállítható, vagy áttetsző festékrétegekkel, esetenként átrajzolással, illetve reliefszerűen képzett, a szerialitást is felfedező – módjai, illetve a spiritualitás visszaszerzése az archaikus írásmódok alapján. Mindezek a festészet hitelét is megerősítik. A kiállítást látogató közönség párhuzamokat találhat közöttük és a helyi művészet között, amint a magyarországi sajátosságok – a népművészet ősi díszítőrendszerei, a költészettel, zenével fenntartott kapcsolat – is feltűnhetnek számukra.
Keserü Katalin művészettörténész, professor emeritus, a kollekció egykori és a kiállítás jelenlegi kurátora két kisebb, Delhiben, illetve Kairóban rendezett Kép/Írás-kiállítás után válogatott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által életre hívott gyűjteményből.
Ismerve a kalligráfia jelentőségét az iszlám kultúrában – melyben az nem pusztán művészi teljesítmény, hanem az inspiráció forrása is, a spirituális világ látható kifejeződése –, Bagyó Anna, a bank művészeti divíziójának tanácsadója, egyben e projekt koordinátora vetette fel az Írást mint a kiállítás lehetséges témáját. Ezt egészíti ki a többségében neves nemzetközi fesztiválokat is megjárt díjnyertes magyar animációs filmek válogatása. Az öt jeles animációs műterem (a Boddah, a Kecskemétfilm, a KEDD, a MOME és az egykori Pannónia) közreműködésének köszönhetően Orosz Anna Ida és Orosz Márton összeállításában két szekcióban vetített alkotások (14 gyerekfilm és 32 felnőtteknek szóló film) várják a közönséget.
Az animációs film apró gesztusokból, jelekből, stilizált figurákból építkező eszköztára és a képek közötti asszociációk kapcsolatát megvilágító metaforái egyaránt teret adnak a filozofikus mondanivalójú és az elbeszélő jellegű történeteknek. A magyar rajzfilm mai legjelentősebb, nemzetközi koprodukciókban is foglalkoztatott műhelyében, a Kecskemétfilm Stúdióban készült 100 részes Magyar népmesék sorozatot az a Jankovics Marcell indította útjára, aki korábban 1970-es és 1980-as években a közép-európai animáció aranykorának meghatározó központját jelentő budapesti Pannónia Filmstúdióban együtt dolgozott a magyar rajzfilm atyjának tekintett Macskássy Gyulával és az Oscar-díjas rendezővel, Rofusz Ferenccel.
A szereplő művészek: Aatoth Franyo (1954), Bak Imre (1939), Csáji Attila (1939), Frey Krisztián (1929–1997), Hencze Tamás (1938–2018), Ilona Keserü Ilona (1933), Konok Tamás (1930–2020). Korniss Dezső (1908–1984), Lakner László (1936), Major Kamill (1948), Mengyán András (1945), Nádler István (1938)
MNB Arts and Culture
Az MNB-Ingatlan Kft., a Magyar Nemzeti Bank leányvállalata folyamatosan bővülő gyűjteményének gondozásáért a bank művészeti divíziója, az MNB Arts and Culture felel. Célja a nagyközönség számára széles körben hozzáférhetővé és megismerhetővé tenni annak anyagát, mind a hazai, mind a nemzetközi színtéren, illetve, hogy a szakma számára kutathatóvá és feldolgozhatóvá váljon. A gyűjtemény kortárs anyagát a pandémia idején digitalizálták, és a virtuális térben mindenki számára elérhetővé tették: www.mnbarts.hu. Az MNB Arts and Culture emellett aktívan együttműködik a hazai múzeumokkal a műtárgykölcsönzések révén, és ideiglenes tárlatok, valamint kísérőesemények, múzeumpedagógiai programok, dialogikus tárlatvezetések szervezésével törekszik a széles publikum megszólítására. A gyűjtemény 2022 márciusában bemutatkozott Dubajban, az Art Dubai művészeti vásár kísérőrendezvényeként, augusztus végén pedig Szöulban, a Frieze Seoul és a KIAF művészeti vásárok alkalmával rendezett kiállításon.
Az Abu-Dzabiban, az Etihad Modern Art Galériában (Al Bateen Area - Villa 15 Al Huwelat St – Abu-Dzabi – tel: +971 2 621 0145) 2022. november 14. és december 4. között, hétfőtől vasárnapig, 10-től 21 óráig látható a magyar művészeti kiállítás.
