Eddig még nem látott, a rivaldafény világának, jeles színészeinknek a kulisszák mögötti vagy a felgördülő függöny meghatározó pillanatában készült felvételeit mutatja be Keleti Éva fotográfus tárlata.
Keleti Éva képei láttán joggal gondolhatunk Shakespeare Ahogy tetszik című komédiájának nevezetes mondatára: „Színház az egész világ…” Az Aranytíz Kultúrház Amit még nem láttatok című kiállításának fotográfiái kultúránk kincset érő alkotásai ennek a zárt közegnek főszereplőiről. Művészemberekről, akik olykor nehezen megközelíthetők, olykor szívesen pózolnak. Színésznek lenni hivatás, már-már életstílus, a sikerek, a közönség rajongása „megrészegíti”, a kudarc letöri őket. Alkat kérdése, ki hogyan viseli a felhajtást, könnyebben vagy nehezebben. Keleti Éva fényképezőgépe előtt a színészek hol a szerepüket megkívánó, máskor valós arcukat mutatták. Hiszen lencsevégre kapta őket a próbák és az előadások során és filmforgatásokon is. A színfalak mögött és a szünetekben. (Latinovits Zoltán és Ruttkai Éva Shakespeare Rómeó és Júlia című darabjának szünetében, Vígszínház, Budapest, 1963; Törőcsik Mari az Édes Anna című film forgatásán, Budapest, 1958) Fő színhely azonban a pódium, ahol a művészek a legotthonosabban mozognak, de portréfotókat is készített róluk. Különösen megkapóak a hétköznapok során „lőtt” felvételek közismert színészekről: Darvas Ivánról (Normafa, Budapest, 1957), Sinkovits Imréről (Budapest, 1966). A nagy gonddal komponált fekete-fehér dokumentarista fényképeken feltűnik Gobbi Hilda, Halász Judit, Kállai Ferenc – hogy csak a legnagyobbakat említsük.
Olykor igen nehéz volt a színésztársadalom „krémjét” meggyőzni, hogy felvételeket készíthessen róluk. Egy közelmúltbeli interjúban idézte fel ezeket az emlékeit. (https://hamuesgyemant.hu/keleti-eva-90-szuletesnap-interju) Ebből kiderül, hogy úgy beszélgetett velük, mint bárki mással. A Kossuth-díjas Ruttkai Évával például a gyermeknevelésről folytattak eszmecserét. A diskurzusok javarészt a színészek lakásán zajlottak, saját közegükben, hiszen ismertsége okán is bizalommal voltak iránta. Keleti Évát a színészi portrékon kívül érdekelte a színházi díszlet, a jelmez is, sokat gondolkodott, mi is a színházi fotó. Rendezőket kért meg, hogy a próbák után visszahívhassa a művészeket a színpadra, ahol a darab lényegét kapta lencsevégre, úgy, hogy az vizuálisan is mutatós legyen.
Ahogyan a tárlathoz kapcsolódó szövegben olvasható, Keleti Éva „Jelen volt a színházi világ összes rezdülésében…” Keresztül-kasul bejárta az országot, budapesti és vidéki kulturális eseményeket egyaránt dokumentált. Fotográfus pályája huszonhárom évesen indult, hét évtizede szüntelenül alkot. Eredetileg balerina szeretett volna lenni, de nem volt hozzá kellő érzéke, tehetsége. Előszeretettel fényképezte viszont a Magyar Állami Operaház Balettegyüttesét, a Győri és a Pécsi Balettet is. Az érettségit követően az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának kémia–fizika szakán tanult tovább. 1951-ben a fényképezés kedvéért abbahagyta stúdiumait, riportertanfolyamot végzett és a Magyar Fotónál helyezkedett el.
Iskolateremtője a színházi fényképezésnek, hét évtizednyi munkásságát az MTVA Archívumnak adta át megőrzésre. Ma is fáradhatatlanul dolgozik: tárlatokat szervez, azok anyagát válogatja, fotópályázatokon zsűrizi a fiatalok munkáit.
Kultúrtörténeti kiállítás az Amit még nem láttatok tárlata. A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap 2021-ben szerezte meg a fotóművész 1976 után készített felvételeinek eredeti negatívjait, diáit, egyedülálló gyűjteményt létrehozva a Nemzeti Fotótárban. A tárlatra az archívumba bekerült képekből válogattak ki kilencvennégy fotót. Nem pusztán színházi fotográfiákat, hanem szociofotókat, életképeket is az ötvenes-hatvanas évek hangulatáról (A művésztelep alkotói a Duna parton, Nagymaros, 1956, A Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium KISZ szervezetének tagjai társadalmi munkában parkosítják az Orvos lépcső környékét Budapest, Tabán, 1959).
A kiállítótér üvegvitrinjei mögötti masinák, a plafonról lelógatott balerinacipők, filmtekercsek, ha lehet, még érzékletesebben idézik fel Keleti Éva sajátos világát. Azt, amely történelmi lenyomatként szolgál az utókor számára: hűen tükrözi a rivaldafényt és azt, ami mögötte van.
Fotók: MTI/Hegedűs Róbert
Keleti Éva Amit még nem láttatok című kiállítása augusztus 20-ig látogatható az Aranytíz Kultúrházban (1051 Budapest, Arany János utca 10.)