Abszurd királyság enteriőr 
Fotó: Nyirkos Zsófia
 

Azonnal felborzolja a kedélyünket az iskolakerülő művészet parodisztikus világa, illetve a ’patafizika (sic!) témája, aminek hatására rögtön feltesszük a kérdést, vajon mi lehet e különös világ mögött. Aki látta már bármelyik színházi feldolgozását Alfred Jarry Übü király című drámájának, amelyet alkotója tizenöt évesen írt, bizonyára soha nem felejti el, hányszor hangzott el a színpadon a „szahar” kifejezés. Mindez felidézi azokat a csínyeket, képtelenségeket, amelyeknek nyomait ezen a tárlaton is megtaláljuk. A Műcsarnok kiállítóterében érezhető strandhangulatot a kihelyezett színes nyugágyak és a belógatott krokodil teremti meg, de a fogpiszkálós képek, a meghekkelt Kossuth rádiós híranyag, illetve a különös díszletek és jelmezek mind a ’patafizika paradoxonait idézik fel. Elsősorban a fiatalok számára készült interaktív sarokban Übü-maszkokat lehet készíteni.

Abszurd királyság enteriőr 
Fotó: Nyirkos Zsófia
 
Egyszerre elmélet és tudomány, folyamatos nyelvi és gondolati játék a formákkal, az abszurddal és az elképzelttel – ez a ’patafizika. Pontos meghatározása azonban nem lehetséges, az csak szubjektíven érzékelhető és fogható fel, saját törvényei vannak, melyeket bármikor elvethetnek, sőt a korábbiakkal ellentétessé tehetnek. A ’patafizikát nem lehet leleplezni, mert az már önmagában is egyféle leleplezés, ahogyan Ruy Launoir kifejtette, és amit a bejárati ajtónál lévő lepelszerű ’nem lepel’ jelez. A francia irodalomnak ez a játékosan misztikus, szürrealizmushoz közelítő iránya hazánkban még kevésbé ismert, emiatt is örömteli a nemzetközi, olasz anyaggal bővített kiállítás a Műcsarnokban.
Biciklis Alfred Jarry, Corbeilben 1898
 
 
Az Übü királyt Alfred Jarry az iskolakerüléseiből, diákcsínyeiből szerzett élményeiből kiindulva írta, amelyből fizikatanárát kifigurázó shakespeare-i királydráma-paródia született. Mindez nemcsak a színháztudományra és az abszurd dráma fejlődésére volt jelentős hatással, hanem az avantgárd képzőművészekre is, köztük olyanokra, mint Marcel Duchamp, Joan Miró, Max Ernst vagy Jean Dubuffet. Ők mind a ’Patafizikai Társaság/Kollégium vezetői, úgynevezett satrapái voltak egykor, ám mégsem igazodik ez a kijelentés a valódi ’patafizikus elvekhez, hiszen annak vezetője élő személy soha nem lehet, így helyettük a társaság satrapájának egy felfújható krokodilt választottak. A kiállítótérben a belógó krokodil ’személyében’ így abszurd módon folyamatosan jelen van a satrapájuk.
Abszurd királyság enteriőr 
Fotó: Nyirkos Zsófia
 

Alapműnek tekintették a ’patafizikusok Jarry másik munkáját, A patafizikus Faustroll cselekedetei és nézetei című könyvét, azt a stílusparódiát, amelyben a teljes európai kultúra alaptéziseinek, festészetének, irodalmának és tudományának szimbolista-szürrealista szintézise fogalmazódik meg, s amelynek alapvetése szerint a „’patafizika a képzeletbeli megoldások tudománya”. A tárlat kiemelten foglalkozik Jarry avantgárdra gyakorolt hatásával, így izgalmas példáit láthatjuk annak, hogyan termékenyítette meg munkássága hazai és nemzetközi művészek alkotásait. Külön figyelmet érdemel a ’patafizikus naptár, illetve az arról szóló, a kiállításban is olvasható megjegyzések, amelyek képtelennek tűnő emléknapokat sorakoztatnak fel, mint a hazai vonatkozású Szent Gulyás ünnepe vagy a Hunyadi-nap. Örömmel konstatálhattuk a falon szereplő kiírást olvasva és Tillinger Péternek, a ’Patafizikus Kollégium tagjának megnyitószövegét hallva, milyen nagy megtiszteltetés számunkra, hogy itt és most részesei lehetünk ennek a ’patafizikus kiállításnak, hiszen saját naptáruk szerint a műcsarnoki megnyitó éve, 2023 is fontos, hiszen ez Jarry születésének százötvenedik évfordulója, a megnyitó napja, június 15-e pedig éppen Szent Bouzine ünnepe volt, mely a ’patafizikai naptárban ugyan harmadosztályú ünnepnek minősül, idén mégis első osztályú ünneppé lépett elő, hiszen ez az első magyarországi ’patafizikai tematikájú kiállítás megnyitó eseménye.

Abszurd királyság enteriőr 
Fotó: Nyirkos Zsófia
 

Külön egysége a kiállításnak az észak-olaszországi Soverében található Collage de Patapysique anyaga, ők 2008-ban bemutatott kiállításuk jelentős részét hozták el Budapestre. Így Garami Gréta kurátori szerepe mellett az olasz Tania Sofia Lorandi társkurátora a műcsarnokbeli kiállításnak. A most látható asszociációs sorozat a fiatalon, harmincnégy évesen, agyhártyagyulladásban elhunyt Jarry utolsó kívánságára reflektál, miszerint egy fogpiszkálót szeretne. Az olasz, dél-amerikai és európai művészek erre reagálva alkották meg abszurd műveiket. A fogpiszkáló így vált a ’patafizika egyik szimbólumává, s amely számtalan különféle módon, kollázsokban, festményeken, rajzokon, fotókon jelenik meg, igazodva az abszurditás szabályaihoz.

Abszurd királyság enteriőr 
Fotó: Nyirkos Zsófia
 

’Patafizikával valamiként foglalkozó hazai művészeink az elnyomó szocialista rendszer időszaka alatt látszólag az Übü király drámájára reflektálva fejezték ki ellenállásukat abszurd, groteszk vagy ironikus módokon. Kondor Béla 1967-es absztrakt Übü-monotípiája vagy Kováts Albert szintén 1967-es Übü-festményei indirekt módon felelnek saját koruk eseményeire. Jovánovics György 1970-ben meghekkelte a Kossuth rádió Krónika című adását, felhíva a figyelmet Nádler Istvánnal közös tárlatukra. Nekünk, mai nézőknek és a hekkelt adást hallgatóknak aligha meglepő a ma már jelentős képzőművészek kiállításának rádióadásban való bemutatása, ám a hetvenes évek elején az akkor éppen feltörekvő, rendszerkritikus fiatal művészek ilyen szintű elismerése a teljes abszurditással lett volna egyenlő.

Abszurd királyság enteriőr 
Fotó: Nyirkos Zsófia

 

FeLugossy László és Szirtes János itt látható ’patafizikus videóiban az undergroundból, a dadaizmusból meríti abszurdnak ható cselekedeteit. FeLugossy már az A. E. Bizottsággal előadott dalaiban is használta a ’patafizika szót, a két performerművész 1991-ben pedig ’patafizikus akciót tartott Győrben. Szirtes legfrissebb, 2022–2023-ban, a tolcsvai művésztelepen készített ’patafizikus videóit is megtekinthetjük. Az izgalmasan abszurd kiállítás sok különös, kacagtató és mély művészi élményt tartogat valamennyi látogatója számára.

 

Az Abszurd királyság – Az iskolakerülő művészet parodisztikus világa című kiállítás 2023. szeptember 17-ig tekinthető meg a Műcsarnokban (1147 Budapest, Hősök tere).