A papának becézett, az ifjú Mozart atyai barátja, Beethoven bécsi tanítómestere, Joseph Haydn (1732–1809) neve szorosan összeforrt az Esterházy család történetével. 1761-ben áll az Esterházyak szolgálatába, amikor Pál herceg másodkarnagynak szerződteti, majd 1762-től 1790-ig a Pompakedvelő Esterházy Miklós udvarában teljesít szolgálatot, előbb másod-, majd elsőkarmesterként. A herceg halála után ugyan még 1803-ig hivatalosan a család szolgálatában áll, de mivel Esterházy Miklós fia nem zenekedvelő – az udvari zenekart és az operatársulatot is feloszlatja –, az öregedő Haydn számára nagyobb mozgástér nyílik, mint korábban.  

Ma a két zseni, Mozart és Beethoven árnyékában Haydn életműve kissé elhomályosult. Pedig a maga korában korszakos művésznek számított. Ő volt a klasszikus szonátaforma tökéletesítője, a szimfónia hagyományos műformájának kimunkálója, a vonósnégyes feltalálója és az oratórium megújítója. A személyét körüllengő csodálatnak köszönhető, hogy a koponya alkatát az ember értelmi és erkölcsi adottságaival összefüggésbe hozó, túlhaladott tudományos elmélet, a frenológia lelkes hívei sírjából kilopták a koponyáját, amely aztán kalandos utat bejárva, csak 1954-ben találkozott újra a testével.
Haydn alakja, munkássága Esterházy Pétert is megihlette, aki, mint tudjuk, szívesen dolgozta fel műveiben szűkebb és tágabb családja történetét. Bár Haydn nem volt családtag, mégis a família egyik büszkeségének számít. A Harminchárom változat Haydn-koponyájára című dráma épp ennek a különös koponyaereklyének a történetét dolgozza fel. A Krisztus utolsó hét szava a keresztfán, a Haydn azonos című oratóriumára írt szövegek pedig Nádler Istvánt inspirálták képsorozata megalkotására. Az irodalom, a zene és a képzőművészet különös találkozásának 2017-ben a Kiscelli Múzeum romtemplomának terében a közönség is tanúja lehetett.
2022-ben pedig az Esterházy Magyarországi Alapítvány felkérésére a The Rest in Peace képzőművészcsoport (Boros János, Keresztes Zsófia, Keresztesi Botond, Lőrinc Lilla, Szinyova Gergő) próbált párbeszédbe elegyedni a XVIII. század nagy zeneszerzőjével, Haydnnal. Pontosabban annak ellopott, majd megtalált és ma különleges ereklyeként őrzött koponyájával. A Tihanyi Apátság Múzeumának nyári kiállítása most, októberben az Q Contemporary Kortárs Múzeumi Központ Andrássy úti épületében tekinthető meg.
A The Rest in Peace (Nyugodjék békében) csoport 2018-ban alakult, akik egy Nietzsche-idézet – Ami nem öl meg, az megerősít (Ecce Homo) – kifordítását: Ami megöl, az meg is erősít – vallják művészi hitvallásként. Közép-európai világunkat Madách Az ember tragédiája eszkimó színéhez hasonlítva egyedüli menekülési útnak, Verne hőseihez hasonlatosan, ők is a Föld középpontját látják. Bár nem azzal a szándékkal, hogy így jussanak át a Föld túlsó oldalára, inkább az apokaliptikus pusztulás jegyében. A régi világ lerombolásával egy jobb kor újjászületését remélve: hamuból gyémánt. Így nem véletlen, hogy Zsikla Mónika kurátornak rájuk esett a választása.

A középgenerációhoz tartozó művészekből álló csoport tagjai különböző médiumokat felhasználva, különböző művészeti stratégiákat követve reflektáltak e különös történetre és tárgyra.

Keresztes Zsófia: The Wig

 

Keresztes Zsófia The Wig (Paróka) című üvegmozaikokkal kirakott polisztirolszobrában Haydn parókájának történetét vette alapul. Arra a meglepő pillanatra utal vissza, mikor az 1820-as exhumáláskor felfedezték a koponya eltűntét, és csak a paróka maradt ott, mintegy kiüresedett jelképként. A fehér rizsporos paróka eredetileg arisztokraták státusszimbóluma volt, majd lassanként a polgárság is átvette használatát.  Ekkor már egyrészt a szépséghibák elfedésére, illetve megtévesztésül szolgált, mintha viselőjük sötét titkokat rejtegetne. Keresztes Zsófia hatalmas, csillogó felületű parókaobjektje akár valami óriási szellemalak, kíméra, testesíti meg e tárgyra az idők során rárakódott baljós vélekedéseket.

Keresztesi Botond: Reise um meinem Schödel

 

Keresztesi Botond két festménye már címében – Reise um meinem Schödel – is utal Karinthy Frigyes agydaganata történetét dokumentáló regényére, az Utazás a koponyám körül-re, összekapcsolva a koponya történetét az idő, az időtlenség problematikájával. Ugyanis a két mű központi motívuma az idő, illetve annak rétegei. A szétfolyt tárgyak szürrealisztikus kavalkádja Dalí emblematikus művét, Az emlékezet állandóságát is eszünkbe juttatja. Ahogy az eltűnt koponya misztikus történetére, illetve a korban divatos vanitasképekre utalnak még a képek középpontjában megrajzolt anamorf koponyák is.

Lőrinc Lilla és Boros János 2008 óta Boros Lőrinc közös néven dolgozik, ám ezúttal külön szempontból reflektáltak az adott témára. Mégis közösnek tekinthető a munkájuk, ahogy mindketten a szétválasztott test történetének egy-egy aspektusára összpontosítanak.

Lőrinc Lilla: A test kalandjai

 

Lőrinc Lilla A test kalandjai két rituális objektje a temetkezéshez, a halálhoz, illetve az élethez kapcsolható kellékekből (faágak, gézlepel, föld, koponyatöredékre emlékeztető koralldarab, a fejformát idéző tojás) összeállított tárgyegyüttes – Lovas Ilona szakrális installációihoz hasonlóan –, akár a halál vagy a feltámasztás eszközeinek reprezentációjaként is értelmezhetők. 

Boros János A fej kalandjai című művét, Szinyova Gergőhöz hasonlóan a kiállításon ráadásként helyet kapott ismeretlen szerzőségű Haydnkopf mellszobor inspirálta, amely egy ideig – az igazi híján – a status quót volt hivatva fenntartani. 

Szinyova Gergő: Untitled

 

De míg Borosnál a szobor csak a művész szabad asszociációinak kiindulópontja, Szinyovánál a fej, pontosabban a koponya áll a festmények középpontjában. Untitled (cím nélkül) „fejsorozatának” legújabb darabjai Haydn rejtélyesen eltűnt koponyájára reflektálnak. A fekvő helyzetben ábrázolt fejtöredékek akár egy gliptotéka antik szobormásolatainak test nélküli, arctalan gipszfejeit is emlékezetünkbe idézhetik. De utalnak a mellszobor eredeti anyagára is, amely ugyanis egy sötétre festett, bronzosított felületű, eredetileg fehér gipszöntvény.

A kiállítás jó példa arra, miként tud a tradíció és a kortárs művészet párbeszédbe elegyedni egymással, és gondolatébresztő módon megjelenni a mai közönség előtt.

Az Ereklye, Haydnkopf című kiállítás 2022. október 29-ig tekinthető meg a Q Contemporary Galériában (1062 Budapest, Andrássy út 110). 

Fotók a Q Contemporary Galéria jóvoltából