Az életmű új rétegei, Enteriőr: Ádám és Éva keresztje I., 1991, Múltfaló sejtek, 2002, Kocka (nagy), 2008

Ehhez hasonlóan nagyívű kiállítása Deim Pálnak utoljára 2012-ben volt, az akkor nyolcvanadik születésnapját ünneplő művész évfordulója alkalmából. Nem első ízben, hiszen 2002-ben (MűvészetMalom, Szentendre) 2006-ban (Ernst Múzeum, Budapest) és 2007-ben (Aulich Galéria, Budapest) is nyíltak retrospektív kiállításai, amelyek jól összegezték művészetét. De nem úgy, mint a mostani Csendek, ahol nagyobb térben, több köz- és magángyűjteményből kölcsönzött alkotással kibővítve láthatjuk az életművet.

Bevettem, 2012, Kapu, 1996

Ehhez a Virág Judit Galériánál keresve sem találhattak volna jobb helyet. 1997-es alapításuk óta nemcsak a XIX. századi magyar festészet, hanem a háború utáni és a magyar kortárs absztrakt művészet bemutatásában is élen járnak. E tekintetben csak a szomszédságban található Kieselbach Galéria tudja felvenni velük a versenyt. A Virág Judit Galéria huszonöt éve fáradhatatlanul dolgozik azon, hogy a hazai kortárs festőművészek is méltó helyet tölthessenek be a művészet palettáján – mondja Kelen Anna, az intézmény vezető művészettörténésze, akit nagy büszkeséggel tölt el, hogy ők adhatnak helyet Deim Pál képeinek.

Csend VII., 1972

Minderre kiválóan alkalmas a galéria előtere és hatalmas alagsora. A gazdagon válogatott anyag friss szempontok mentén eleveníti fel Deim Pál sokszínű munkásságát, és a kiállított műalkotások mellett az igényesen szerkesztett katalógusba is belelapozhatunk. Az igazi műélvezetet azonban a „kézzel fogható” alkotások jelentik, melyek már az előtérben szép számmal fogadnak: geometrikus formák, négyzetek, szálkázott vonalak, emberre utaló bábualakok (Bábu I., 1973, Kőmíves Kelemenné, 1981, Ádám és Éva keresztje, 1991), a művész életművének központi elemei.

Jel II., 1973, Magőrzők, 1992, Jel II.B, 1991

Deim Pál a festményeken kívül rézkarcokat, szitanyomatokat is készített, temperával, akrillal, olajjal egyaránt dolgozott. Sokoldalúságát bizonyítja, hogy a szobrászat területén is kipróbálta magát, krómacélt, bronzot egyaránt használt, számos köztéri szobrot készített. Egyik ilyen szobortervezetének makettjét is láthatjuk a tárlaton. A Tájékozódási plasztika (1976) több szempontból is egyedülálló Deim életében. Egyrészt ez az egyetlen zománccal készített műve, másrészt azon kevés köztéri szoborterveinek egyike, amely nem megemlékező funkciót lát el. 1976-ban Deim Pál bekapcsolódott a magyar zománcművesség központjának számító kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep frissen létesült művésztelepének munkájába, amelynek fókuszában az építészethez kapcsolódó tervek álltak. Ebben a kontextusban született a szobortervezet, amely valamely egyhangú köztér díszítésére szolgált volna. Az ötlet akkor nem valósult meg. Most azonban Szentendre és a Ferenczy Múzeumi Centrum összefogásának eredményeképp 2023 tavaszán a szobrot az alkotóról elnevezett téren állítják fel. Az állomás és a főposta közötti tágas területen elhelyezett Tájékozódási plasztika így végre betöltheti eredeti funkcióját, erősíti Szentendre művészetekre épülő identitását.   

 Jel III., 1973, Egy szelet a múltból, 1995

A Csendek tárlatának alagsori terében tárul fel igazán az alkotó neoavantgárd művészete: síkból kilépő, térhatású munkái, kompozícióit oldó, ikonikussá vált bábfigurái, építészeti elemeket, mértani alakzatokat magába foglaló festményei (Csend VII. 1972; Jel II. 1973; Magőrzők 1992) által. Deim Pálnak, az 1958 és 1963 között a Képzőművészeti Főiskola grafika szakos hallgatójának az akadémikus tájképfestészetet és a szocialista realizmust képviselő Ék Sándor és Pap Gyula voltak a tanárai. „Ebben az időben a szocialista-realista esztétika elemeinek követését várták el a hallgatóktól” – nyilatkozta Deim Réka, a művész unokája, a kiállítás kurátora. Deim Pál azonban más irányba, a nyugat-európai művészet, a háború előtti magyar avantgárd iránt érdeklődött, Vajda Lajos, Barcsay Jenő munkássága gyakorolt rá hatást. Festészete a klasszikus szentendrei hagyományokat követve indul, azok motívumait használja. Később képeinek szerkezetessége felerősödik, kialakítja jellegzetes kettéosztott kompozícióját. Színei redukálódnak, a hetvenes évektől a jelszerű művészet irányába mozdul el. A nyolcvanas évek fordulata hozza el a szenvedély és a szenvedés tematikáját.

Lehajló bábu (nagy változat), 1991

A Virág Judit Galériában látható Csendek a korai munkáktól a 2010-es évekig követi nyomon Deim Pál kísérletező, absztrakt vizuális nyelvét. A lezárt életmű így fejlődésében és kikristályosodásában mutatkozik meg.

 

Deim Pál Csendek – Az életmű új rétegei című kiállítása 2023. március 17-ig tekinthető meg a Virág Judit Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.).

 

Fotók: A Virág Judit Galéria engedélyével