Cím nélkül

Első ránézésre talán különösnek tűnhet, hogy az eltérő műfajú és technikájú munkák ugyanazon művész alkotásai, mégis az egységesen magas színvonal, illetve a sokszínűség izgalmas betekintést enged a különleges életutat bejáró képzőművész munkásságába. A két különböző évtizedben – sőt, mondhatjuk, hogy évezredben –, az 1970-es, illetve a 2010-es években készült munkák mintha nem is ilyen távoli időszakokban, hanem egymást követően készültek volna. Valamennyi nonfiguratív festmény és tusrajz az absztrakt expresszionizmus, az akciófestészet, a tasizmus és a távol-keleti kalligráfia nyomait egyszerre hordozza, ugyanakkor a művész érett, egyéni stílusáról tanúskodik.

Álom, 1978

Seres különös és mozgalmas életét és szakaszos pályáját meghatározzák a kezdeti évek; a miskolci művésztelepi lét – amelyet az MC Széria alkotásai is jeleznek –, valamint a Kondor Bélával és Lenkey Zoltánnal kialakított mester–tanítványi viszony és barátság fémjelez. Seres László számára Miskolc mindig azt a meghitt és biztonságos helyet jelenti, ahova a világ bármely pontjáról időről időre haza tud térni. Születési helye, a felvidéki Felsőbalog közelében fekvő vadaskert erdészháza szinte predesztinálta a sokszor kissé nomád, örökké úton levő, világpolgár életmódra. 

Elemi állapot, 2023

A budapesti Képzőművészeti Főiskola festő-restaurátor szakán megkezdett tanulmányait hosszabb amerikai emigrációval és egyetemi stúdiumokkal szakította meg, ahol a hippilét és a szabadság valódi élményét tapasztalhatta meg. New Yorkban az absztrakt expresszionizmus legjelentősebb képviselőivel találkozhatott, munkáikat első kézből ismerhette meg. Jackson Pollock, Mark Rothko, Barnett Newman, Robert Motherwell, valamint ottani egyetemi professzora, Morris Louis munkái és szárnyalóan szabad eszmeiségük nagy hatással voltak rá. Az amerikai hippikultúra közvetítésével az 1990-es évek közepén jutott el Indiába, ahonnan évről évre hazatért Miskolcra.

Freskó, diplomamunka, 1976

Ezalatt az időszak alatt képzőművészettel egyáltalán nem foglalkozott. 2007-ben mégis ugyanott folytatta, ahol a hetvenes évek végén abbahagyta, legfeljebb elmélyültségükben, érettségükben alakultak munkái. Izgalmas kérdés, ami talán sokunkban felmerül, vajon miért hagyott fel a festészettel a szakmát és az alapanyagokat kiválóan ismerő művész-restaurátor. Miért telt el huszonnyolc év képzőművészeti alkotás nélkül, éppen azokban az aktív évtizedekben, amikor méltán ismertté válhatott volna itthon is. A válasz talán az alkotás minőségének változatosságában rejlik, ami jellemző erre a kalandos életútra. Seres a majd három évtized alatt is elmélyülten dolgozott, csak másként, képzőművészeti munkák készítése helyett könyvet írt.

Hol a zöld festékem

Indiában kezdetben egy ashramban jutott közelebb a keleti filozófiához, amelynek ihletésére hét éven keresztül foglalkozott létkérdésekkel és az úgynevezett intuitív logika segítségével megírta Az Univerzum keletkezése és kialakulása című könyvét, mely először 2004-ben jelent meg. Emellett restaurátorként dolgozott itthon (a Szépművészeti Múzeum főrestaurátoraként), illetve Indiában, ahol a legjelentősebb kortárs művészek munkáit javította. Nemcsak anyagismeretben mélyült el tudása, hanem valamennyi művészeti korszak jellemzőit is magába szívta. Mindez hozzájárult életműve sajátos, egyedi stílusának kialakításához.

Lila dimenzió, 1971

Festészeti ars poétikáját leginkább a „non ego” eszmeisége jellemzi, ahol csak médiumként közreműködik az alkotó, így az objektív művészet mindig a belső szubjektumon keresztül tud megnyilvánulni. A háttérbe szorított egyéniség és az egyszerűség filozófiáját már 1979-es kiállításán megfogalmazta, szinte megelőlegezve ezzel indiai léttapasztalatait. Jelen vagyok gondolatom születésénél, feladatom, hogy élni hagyjam. A papír fehér, még érintetlen, de ha egy vonalat húzok rá, ott vagyok. A keleti filozófiával rokon gondolkodásmódja Indiában még inkább elmélyült, ami az anyaggal és a világgal való harmóniában nyilvánul meg leginkább.

mc 18-17., 2017

Festészetében az objektív, tárgyiasult képi világ, a szín és ritmus dominál, miközben kerüli a szubjektív formák használatát. Művészetének egyik alapeleme a koncentrált gesztus, amelynek kialakításakor szabadon engedi a non ego működését. Seres László a festészet azon sajátos útját választotta, amely nem az elsődleges felszínt, a látványt hangsúlyozza, hanem annak mélyebben húzódó jelentésrétegeit objektivizálja. Tusrajzaiban, akril- és olajfestményeiben, valamint gesztusképeiben mindig határozott rend uralkodik a látszólagos, felszíni káosz mögött.

Tanulmány, 1976

Az erőteljes pollocki hatás Seres teljes életművében megfigyelhető, hiszen rá mindig a mestereként tekint. A csurgatásos technika, a szín- és formahasználat mellett filozófiájához áll leginkább közel, mely szerint a festés maga a cselekvés gesztusa. Ezen eszmeiséget kiválóan tudta adoptálni, egyéníteni művészetében. A MissionArt mostani kiállításán egymás mellé rendezett művek izgalmas párbeszédbe lépnek egymással – az 1970-es években készült, főként a lírai absztrakt jegyeit felmutató munkák és a 2010-es években alkotott színesebb, oldottabb formavilágú képei, valamint az élénk tónusú, vibrálóan friss, utóbbi években készült vásznai.

x-13

Ezekben még inkább redukálja a korábbiakban felmutatott szín- és formavilágát, hogy végül eljusson legújabb képeinek a címben is megfogalmazott Elemi állapotához (2023). Ez a végtelenül leegyszerűsített, objektivizált látásmód az, ami legtöbbet elárul Seres László örökké friss és elmélyülten filozofikus gazdagságú művészetéről.

 

A Korai és újabb művek című kiállítás 2023. március 17-ig tekinthető meg a MissionArt Galériában (1055 Budapest, Falk Miksa utca 30.).