Negyven éven keresztül magyar irodalmat, történelmet, művészettörténetet tanított a budai József Attila Gimnáziumban. Elegáns szellem. Hivatásának mestere. Tanári hitvallásával és egykori diákja megrendítő szavaival köszöntjük Vasbányai Ferenc tanár urat kilencvenedik születésnapján.

Az ellenséges, trágár beszéd, de még a gonosz gondolatok is rombolják azt, aki gondolja és kimondja őket, és azt is, aki hallja a negatív megnyilatkozásokat. 

Ezek a fiatalok...? Meg ezek az öregek...! Három rövid, elgondolkodtató írás a mai ifjakról, öregekről, sőt, arról is, hogy van azért kapcsolódás a generációk között. 

Már nem vagy meztelen, még ruhátlanul sem. Száraz vagy mindenütt, amilyen a bor, amit ittál. Érdes a szájpadlás utánad, mégis csiszolatlanul csordul a szó, ahogy titkos gondolat gerjed mozdulattá a testmelegben.

Ami 1916-ban egy magyar cselédlány, és egy 1987-es, vagy akár egy mai nyugaton bébiszitternek állt lány sorsában közös - nos, azt találják ebben a tárcanovellában. Voltak-e, vannak-e kiutak szorongató, kiszolgáltatott léthelyzetekből? 

A nap első sugara megcsiklandozta az orromat. Aprót prüszköltem és ébren voltam. Magam hevertem a kastély tetején, a fákon egy-egy madár pittyegett. A kastély magasabb volt a fáknál, de nálam senki sem.

Fekete pontokból áll össze a pillanat, amikor petyegtetem a betűket ehhez a szanaszét futó gondolatfolyamhoz. Egyetlen piros fény világít, ki tudja, honnan, ki tudja, minek. Gyertyát gyújtok, ötvenet, vagy inkább ötezret, hogy ma biztosan idetaláljon a Teremtő.

Nyolcvanadik születésnapját ünnepli egyik legsokoldalúbb tudósunk és művészünk: matematikus, rovásírás-kutató, költő, műfordító, húsz idegen nyelven beszél, világutazó, örökifjú alkotó, akit a fiatalok az Irodalmi Jelen-standjánál az Ünnepi Könyvhéten tágra nyílt szemekkel hallgatnak.

Súlyos következményekkel járhat az egész nemzetre nézve a Föld belső, szilárd magjának elváltozása, amelyet magyar tudósok vettek észre. Kérdéseinkre Huntzfut András, az újonnan alakult szakmai válságstáb szóvivője válaszolt.

Emlékezet!
Te összetört hajónk egy deszkaszála,
Mit a hullám s a szél viszálya
A tengerpartra vet… – –

Már hetek óta forgatom magamban ennek a tárcának a tervét, és bár szerzői igényem valami vicces és vidám írásra lenne, az idő, ó, a kérlelhetetlen idő kissé szomorkásra érlelte a dolgot? az ügyet? a beszámolót? a problémát? Ezt mind.