Ternyei bácsi nem volt perverz, csak egy kicsit más. Másságáért többnyire a szakmáját okolta, biztosan a foglalkozás tehet róla, ő az érzéseivel szemben tehetetlen. Egész nap bikinibe bújtatott melleket és fenekeket kellett néznie, akkor is, ha ezek a testrészek már cserzettek és aszottak voltak, nem olyan friss ropogósak, amibe bele lehet harapni. Ő már minden testi deformitást látott a strandon, amit az Úr teremtett. Rengeteg iksz-lábat, tyúkmellet, csípőficamot, kalapácsujjat és bütyköt, gerincferdülést és tevenyakat. Nála már csak a nőgyógyász lehetett kellemetlenebb helyzetben, a bácsi számára legalább az a tenyérnyi rongydarab hordozott valamennyi titkot, ami mögé elképzelhetett ezt-azt. Ruhatáros volt, a levetett utcai ruhát a strand vendégei ütött-kopott vállfára helyezték és átadták a kedves öregúrnak, aki cserébe befőttes gumira erősített, sorszámmal ellátott bilétát adott. Ott élt a felakasztott ruhák között, az izzadt testek, a klór és a vizes gumipapucs párájában, és elégedett volt ezzel. Amikor arra kérték, hogy felügyeljen a szaunákra a strandépület nudista szárnyában, kikérte magának a lealacsonyító melót. A nudista szárny volt mindannyiuk rémálma, a lógó tökű német férfiak, akik előbb a törülközőjüket pörgetik, majd vödörszámra locsolják a citromfűolajos vizet a forró lávakőre, mintha nem lenne elég a kilencvenöt fokos hőség. Szinte kicsattannak a felszabaduló boldogsághormontól, amikor beleereszkednek a jéghideg merülőmedencébe. Esztétikus testet még egyetlen dolgozó sem látott arrafelé, kizárólag a kimondottan csúnyának mondható emberek hódoltak a pucérság szenvedélyének.
Ternyei bácsi megvetett minden szándékosságot, ő a véletlenül feltáruló titkot szerette, egyedül ez hozta őt lázba. A szélben meglibbenő apró szoknya alól kikandikáló csupasz bőrfelület látványa, a melltartó nélkül felhúzott póló, a vetkőzős toll. A fény és árnyék játéka az öltözőben, a testre vetülő foltok és csíkok, a mellbimbón megcsillanó napsugár. Az aprócska lyuk, amit a kilences öltöző falán fedezett fel, és tágított ki egy lakatkulccsal, egy másik dimenzióra nyílt, oda, ahol a félhomályban a hervadó női testek is megszépülnek, a fiatalok pedig kibomlanak ruháikból, mint a friss virágszirom pirkadatkor.
Sohasem felejtette el az elsőt, akit vetkőzés közben meglesett. Tizenöt körüli lányka lehetett, edzésre érkezett, az úszótáboros fiataloknak bérelték ugyanis a nagymedence három középső sávját minden este hattól zárásig. Ez a lány más volt, mint a többi, fejlettebb, hosszú lábú, valószínűtlenül vékony derékkal, pompás, kerek fenékkel. A bácsi, aki akkor még nem számított bácsinak, mert épp csak ötvenöt múlt, nem bírta ki, hogy ne lesse meg. A lyuk a ruhatárból nyílt a prédákra, így észrevétlenül tudott kukkolni a fogasra akasztott ruhák erdejében. Egyedül dolgozott, és ezután már nem is hagyta, hogy segítséget vegyenek fel mellé. Az első lányt még remegő térddel nézte, lélegzetet sem mert venni, azután egyre rutinosabb lett. A jobb nőket a kilencesbe terelte, mondván, csak ez a fülke szabad, sőt a nap végén be is zárta a többi öltöző ajtaját. Elővigyázatossága egyre inkább alábbhagyott. Hosszú ideig ácsorgott klór marta klottgatyájában a kémlelőnyílás előtt, megváratva a fürdő többi vendégét. Volt, hogy hangosan sóhajtozott, mégsem vették őt észre. Egyetlenegyszer szólt rá a vendéglős dús keblű felesége, aki az öreg kedvence volt, amolyan fétis. Tudom, hogy itt van, Ternyei bácsi, nem baj, inkább ettől menjen el, ne a mentő vigye!
A bácsi megelégedett a látvánnyal, eszébe sem jutott felszedni vágya alanyait, még csak bókokat sem osztogatott, egészen addig, amíg meg nem jelent a városka szélén egy cirkuszi sátor, és benne egy veszélyes nőszemély, művésznevén Lady Tiger, akiről az a hír járta, hogy Zoli bohóc szerelme és vadállatokat idomít. A bácsi a szombat esti előadáson látta őt először, ahogy az oroszlán után, parányi tigriscsíkos ruhácskában ugrott át a tűzkarikán. Lady Tiger ötvenes lehetett, életkora azonban csak az arcán hagyott nyomot, teste mintha nem öregedett volna vele, izmos volt és ruganyos, minden domborulatában és szögletében tökéletes. Ternyei bácsi közvetlen közelről is szemügyre vehette a mennyei idomokat, amikor a vasárnapi előadás után rózsacsokrot és fürdőbelépőt vitt a művésznőnek.
Hétfőn a cirkuszi előadás szünetelt, ez volt az artisták pihenőnapja, így az öregúr kívánsága is teljesülhetett. Viseltes klottgatyáját addigra lecserélte egy új, türkiz színű úszónadrágra, a strandon lehetett kapni ilyesmit. Még a ruhatári pultot is megkerülte, hogy kitárhassa a kilences számú öltöző ajtaját a művésznő előtt. Az elé táruló látvány minden várakozását felülmúlta, Lady Tiger kecsesebb és szebb volt az összes, eddig meglesett hölgynél. Ternyei bácsi elragadottságában hangosan zihált és illetlenségeket sugdosott a lyukon keresztül, nem bírt vele leállni, még Lady Tiger határozott kérésére sem.
Az öregúr kedden nem ment be dolgozni, sőt szerdán sem. Hiányzását előre nem jelezte, és a telefont sem vette fel senkinek, hiába hívogatta őt a főnöke. Ehhez hasonló még nem fordult elő vele, a kötelező éves szabadságra is úgy kellett őt elzavarni. Szomszédai állítólag látták őt hétfőn elindulni, de hazatérni nem.
Csütörtök reggel, amikor a cirkuszi sátrat már elbontották, és a mutatványosok elhagyták a várost, a strand jegyszedő nénije egy széttépett, türkiz úszónadrágot talált a fürdő bejáratánál, a villás forgóajtóra akasztva.
