Egon Friedell – aki a legszellemesebb európai művelődéstörténetet írta – meg merte kockáztatni azt az állítást: az újkor emberének foganási éve 1348, a „nagy pestis” éve. Ezzel a szellemi salto mortaléval valójában a betegséget az európai történelem szempontjából termékeny dologként értelmezte.

Az orosz–ukrán külügyminiszteri tárgyalások helyszínéül sokak meglepetésére Törökországra esett a választás. Miért éppen rá, amely drónokat szállít Ukrajnának, és lezárja a Fekete-tenger bejáratát?

Márciusi ünnepi számunkban a szabadságharc jelenkori értelmezéséről, a kiskőrösi Petőfi-kultuszról, Táncsics börtönépületének történetéről, Ferenc József Kossuth Lajos ellen indított peréről, Liszt h-moll szonátájának ihletőjéről és az ukrajnai menekültekről olvashatnak.

Kis-Ázsia korábban ünnepelt államáról egyre lehangolóbb hírek érkeznek: pénzromlás, ellenzékiek üldözése, külpolitikai változékonyság. A Törökország-szakértő írása a távlati összefüggéseket taglalja.

Az értelmiségi létmód nem diplomához kötött. Gondolkodó embereket vár soraiba a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége,  akik szélesebb perspektívában keresik az összefüggéseket, s akiknek fontos a közösségi lét – állítja Makláry Ákos elnök.

Nem mindenki hagyta el Kárpátalját – s az ottmaradtakra kevesebb figyelem jut a szűkölködő menekültek özöne mellett. Pedig ők is rászorulnak a segítségre, a háború átka: élelmezési és egyéb nehézségek nem kisebb sújtják mindahányukat.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Támogatáskezelő nyílt pályázati felhívást hirdetett 2021 legjelentősebb társadalmi innovációs teljesítményeinek elismerésére.

Az ukrán–orosz háború Beregszászon ért. A világ legbékésebb szándékával érkeztem oda társaimmal, akik kárpátaljai magyar írók: könyveket vittünk, és felolvasásokat, irodalmi találkozókat szándékoztunk tartani ottani magyar kulturális intézményekben.

MINELL: ez volt a Keleti pályaudvari 72-es postahivatal vasajtókkal elkülönített levélcenzúra-részlegének neve a diktatúra idején. Minőségellenőrzés; mintha bizony a postai küldemények minőségével foglalkoztak, netán helyesírási hibákra vadásztak volna.

Ukrajna orosz lerohanását sokan „több évtizedes amerikai provokáció”-val magyarázzák. A NATO közép- és kelet-európai felelősségéről beszélgettünk Jeszenszky Géza történésszel, volt külügyminiszterrel és washingtoni nagykövettel.

A százhúsz éve született Illyés Gyula alkotásaiban együttesen jelentkezett a francia, az európai és a magyar népi hatás szellemi, erkölcsi vitája és harmóniája. Istennel hadakozott, és a humanista elvekért azokat a legalsó néprétegekig kiterjesztve küzdött.

A 2014-ben francia és német kezdeményezésre létrejött megállapodások voltak hivatottak véget vetni a donbasszi háborúnak. Írásunk ezek sorsát követi nyomon.

– Hát szervusz, régi barátom! Rég nem láttalak. Gyere, együnk egy jó pacallevest meg néhány miccset. Persze, hogy van hol. Mindig is volt. Á, hát ez a maszkviselés dolog olyan, hogy van róla törvény vagy rendelet vagy mi, de hát nem lehet úgy élni, hogy arcodon van az a rongy.

Franciaországban április 10-én és 24-én tartják az elnökválasztás két fordulóját. A küzdelembe hirtelen új konzervatív kihívó robbant be. A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója mutatja be felívelését.

Legújabb számunkban Kína konfuciánus gyökereiről, az erfurti óváros újjászületéséről, Fajó János Vizuális játékok című kiállításáról, Lőrincz P. Gabriella költészetéről, Arkadiusz Andrejkow lengyel graffitiművészről, valamint az atomenergia hasznáról és kockázatairól olvashatnak.

Önmagában nincs hazugság. Csak a hozzá fűződő viszonyunk és a benne eljátszott szerepünk teszi megfoghatóvá.

Biden amerikai elnök pénteken azt nyilatkozta: az orosz elnök eldöntötte, megtámadja Ukrajnát. A washingtoni orosz nagykövet szerint „ahogy támadás nincs, úgy ilyen terv sincs”. A CIA orosz osztályának korábbi vezetője, George Beebe tűnődött el a National Interest hasábjain múlt szombaton az eltérő helyzetértékelésen. Azóta ,,békefenntartók" vonultak be Ukrajnába.

Rémhíreket hallunk nyugati egyetemekről: tekintélyes tanárokat fosztanak meg állásuktól politikai okokból, a cenzúra már-már bevett egyetemi gyakorlattá válik. A  jelenségről Calum T. M. Nicholson antropológust, a budapesti Danube Institute vendégkutatóját kérdeztük.

Oroszországgal és Kínával az Egyesült Államok viszonya megromlott. Új hidegháború dúl. Az orosz–ukrán háború fokozódik. Kínai–orosz barátság bontakozik ki. Az indítékokról beszélgetett Peter Robinson, Ronald Reagan egykori beszédírója az Egyesült Államok egyik legismertebb szovjetológusával, Stephen Kotkin princetoni professzorral.

Oroszországgal és Kínával az Egyesült Államok viszonya megromlott. Új hidegháború dúl. Az orosz–ukrán háború fokozódik. Kínai–orosz barátság bontakozik ki. Az indítékokról beszélgetett Peter Robinson, Ronald Reagan egykori beszédírója az Egyesült Államok egyik legismertebb szovjetológusával, Stephen Kotkin princetoni professzorral.

William Hague, a brit konzervatívok korábbi elnöke, Nagy-Britannia volt külügyminisztere és számos könyv szerzője, ma leginkább közíró a The Times-ban február 14-én arról spekulált, vajon miként gondolkodik Putyin a jelenlegi ukrán helyzetről.

Edward Lucas negyven éve tudósítja Kelet-Európáról nyugati olvasóit. A minap összefoglalta az ukrán helyzetről kialakult véleményét. Ha a kisebbségi nyelvhasználat ukrán korlátozásait illetően vitába szállunk is vele, érvelésének fő iránya, értékhierarchiája mindenképpen tanulságos.

Az Amerikát feszítő nagy társadalmi kérdések a rabszolgaságban gyökereznek, hirdeti a kritikai fajelmélet. Ezt vitatva Dan McLaughlin a National Review-ban a jelenség egyetemes összefüggéseit foglalja össze. Írását két részletben ismertetjük.