Az első fordulóban Anže Logar a szavazatok 33,96 százalékát kapta, Nataša Pirc Musar pedig 26,87-et. Őket követte a szociáldemokrata Milan Brglez, a szlovén parlament korábbi elnöke, európai parlamenti képviselő, 15,41 százalékkal. A második fordulóban Nataša Pirc Musar 54, Anže Logar pedig 46 százalékot szerzett. Így először a három évtizede független Szlovéniának először lesz női köztársasági elnöke.

Szlovénia köztársasági elnökét közvetlenül választják, általános és titkos választásokon, öt évre. A köztársasági elnök egyszer választható újra, így a 2012 óta a tisztséget betöltő Borut Pahor nem indulhatott ismét. Az elnökválasztás kétfordulós, a választásokon minden, aktív választójoggal rendelkező szlovén állampolgár elindulhat (így elméletileg tizennyolc éves államfője is lehet az országnak). A második fordulóba a két legtöbb szavazatot kapott jelölt jut, akik közül az lesz Szlovénia új köztársasági elnöke, aki a második fordulóban a legtöbb szavazatot kapja. Ha azonban valaki az első fordulóban meg tudná szerezni a szavazatok több mint 50 százalékát, a küzdelem már az első fordulóban eldől.

Mivel idén nem így történt, a november 13-ai második fordulóban dőlt csak el az elnöki poszt kérdése.

Az idei elnökválasztást néhányan a tavaszi választások revansára alkalmat adó lehetőségnek is tekintették.

Ez bizonyos mértékig be is igazolódott, bár a részvételi arány sokkal kisebb lett, alig haladta meg az 50 százalékot. Ha az áprilisi parlamenti választások részvételi arányával vetjük össze, azt láthatjuk, hogy elsősorban a városokban élők mentek el kevesebben.

A verseny nyitottságát mutatta, hogy mindkét második fordulóba jutott jelölt elégedetten nyilatkozott a választás első fordulójának eredményéről. Anže Logart, a Janez Janša vezette Szlovén Demokrata Párt, az SDS támogatta, és a szintén függetlenként induló, de a baloldal támogatását élvező Nataša Pirc Musar ügyvéd egyaránt esélyes volt a többség megszerzésére a második fordulóban. Vesztesnek talán csak a kormányfő, Robert Golob Szabadság Mozgalmának támogatásával induló Milan Brglez számított, aki az első két jelölt mögött jócskán lemaradva, nem jutott a második fordulóba. Az ő 15,4 százalékos támogatottságának jó része azonban most hozzáadódhatott Nataša Pirc Musar támogatottságához.

Michael Pompeo amerikai és Anže Logar szlovén külügyminiszter 2020-ban, Ljubljanában 

 

A negyedik helyezett, meglepetésre, a tizenhétezres Kočevje város független polgármestere, Vladimir Prebilič lett, aki igazi self-made-manként, pártok támogatása nélkül, saját finanszírozású, igencsak aktív, a helyi fejlesztésekre, a környezetvédelemre és a befektetésekre koncentráló kampányával a szavazók több mint 10 százalékát tudta maga mellé állítani. Prebilič támogatói rendkívül elégedettek voltak. „Az eredményt nagyon jónak érzem. Csak négy százalékkal maradtunk le az ország vezető pártjaitól, ami azt jelenti, hogy eredményesen dolgoztunk. Meglátjuk, mit hoz a jövő” – mondta a polgármester-választás előtt is álló Prebilič, kifejezve ezzel azt is, hogy még vannak ambíciói az országos politikában.

Sabina Senčar a Covid-járvány intézkedései ellen létrejött, antiestablishment, populista Resnica (Igazság) párt jelöltje az ötödik lett, 6 százalék alatti eredménnyel. A két utolsó helyen végzett jelölt Janez Cigler Kralj, a kereszténydemokrata Új Szlovénia Párt (NSi) és Miha Kordiš, a baloldal (Levica) jelöltje lett.

Janez Janša korábbi miniszterelnök, az SDS elnöke személyesen gratulált Anže Logarnak és Marko Balažic, a konzervatív, kereszténydemokrata Szlovén Néppárt (SLS) elnöke is biztosította őt támogatásáról a második fordulóban, aminek  Logar az „Együtt dolgozunk a jövőért” szlogennel vágott neki, nagy reményekkel, hiszen az első fordulóban a legrosszabb eredményt elért NSi támogatására is számíthatott. Az NSi elnöke, Matej Tonin a vártnál rosszabb eredményt a jobboldali jelöltet támogató szavazóik taktikai szavazásának tulajdonította.

Nataša Pirc Musar az első forduló után gratulált Logarnak, majd hozzátette, hogy ez csak az első szakasza volt a választási maratonnak, és úgy vélte, a kampány folytatásában arra kell koncentrálni, hogy mennyire eltérően tekintenek a bal- és jobboldali választók az emberi jogokra és a kormányzás módjára.

A vesztesnek számító Milan Brglez táborában sem érződött nagy csalódás, annak ellenére, hogy a jelöltjük a Svoboda Mozgalom és a szociáldemokraták (SD) támogatását élvezte, így eredménye a két párt számára sem volt jó hír. A Szabadság Mozgalom elnöke, Robert Golob kormányfő azonban fontosnak tartotta, hogy az elnökválasztás első fordulójában a balközép lényegesen több szavazatot kapott, mint a jobboldali SDS, így bizakodók lehetnek a második forduló előtt. Tanja Fajon, a szociáldemokrata párt elnöke az eredmények kihirdetésekor közölte is, hogy a második fordulóban biztosan nem támogatják majd az SDS jelöltjét. „Az eredmények egyértelműek, az emberek újra ugyanazt a döntést hozták, mint április 24-én. Valószínűleg először lesz női elnökünk” – mondta Golob, „ami a kormánykoalíciót is erősíti majd”.

A miniszterelnök szavai végül beigazolódtak, bár a feldolgozottság még nem százszázalékos, a külföldi szavazatokra még várni kell, de az eredmény már nem változhat. Bejött a papírforma, az első forduló szavazatai a várt arányokban rendeződtek át, Pirc végül megelőzte Logart.

A szlovéniai politikai hagyományok alapján talán inkább a jobbközép jelölt győzelme lett volna meglepetés.

Szlovénia új, balközép politikai irányultságú, ötvennégy éves elnök asszonya jogász, de pályáját újságíróként kezdte, gyakornok volt a BBC-nél, dolgozott a CNN-nek, de a legtöbb időt szlovén médiumoknál töltötte, hat évig a közszolgálati televíziónál, öt évig pedig a POP TV-nél, a legnagyobb kereskedelmi adónál volt. 2004-ben Janez Drnovšek volt köztársasági elnök jelöltjeként az információs jogok biztosa lett. Ezt a posztot egy évtizedig töltötte be. 2014-től ügyvédként dolgozott, bár karrierjét a kisebb botrányok sem kerülték el, információs biztosi megbízatásának leteltével őt nevezték ki a közszolgálati média vezérigazgatójává, de a döntést végül  megsemmisítették, Pirc pedig évekig pereskedett kártérítésért, 2015-ben pedig alig fél évig a szlovén Vöröskereszt elnökeként is működött, de lemondott, mivel nem volt lehetősége a szervezettel kapcsolatos terveinek végrehajtására, ezután azonban pénzügyi visszaéléssel, fiktív számla kiállításával vádolták meg.

 Nataša Pirc Musar 2022-ben

 

Főként emberi jogi ügyekben képviselt álláspontja tette ismertté, alapítója volt az OnaVe (ŐTudja) nevű nőjogi (a női szakemberek karrierjét támogató) szervezetnek, de ismertségét növelte, hogy Donald Trump szlovéniai származású feleségét, az amerikai first ladyt is ő képviselte jogi ügyeiben. A választási kampányban a környezetvédelem és a klímaváltozás kérdései mellett a legfontosabb ügynek a nyugdíjrendszer és az egészségügy átalakítását tekintette. A vasárnapi eredmények összesítése után Nataša Pirc, akit várhatóan december 23-án iktatnak be elnöki tisztségébe, konszenzusos elnökségre tett ígéretet, első lépéseként a parlamenti pártok elnökeivel kíván egyeztetni, hogy elnöki programjának minden egyes politikai erő által támogatható céljait tisztázza. Ez azonban a megosztott szlovén politikai viszonyok között nagy kihívásnak tűnik, elsősorban a jelentős támogatottsággal rendelkező, de a legutóbbi két választáson mégis alulmaradt jobboldali SDS-el és elnökével, Janez Janša korábbi kormányfővel lehet nehéz együttműködéses viszonyt kialakítani.

Azonban ez sem lehetetlen, hiszen a mérsékelt hangvételű kampányban végül nem ejtettek nagy sebeket egymáson az egymással szemben álló jelöltek, és az eredmény sem számított meglepőnek.

A szerző történész, az ELTE oktatója

Nyitókép: Elnökválasztási plakát 2022-ben