Legújabb számunkban Illyés Gyulára és Bálint Sándorra emlékezünk, Salát Gergely Kínának konfuciánus tradícióihoz való visszatalálásáról, Várszegi Asztrik szülővárosa, Sopron polgári hagyományairól ír, interjút olvashatnak Aknay János festőművésszel, s bemutatjuk a Magyar Zene Házát.

Az emberek többsége normális, de ennek érvényesítéséhez politikai program és képviselet kell – állítja Németh Zsolttal egyetértve Antall József miniszterelnök egykori biztonságpolitikai főtanácsadója, a rendszerváltozás óta eltelt három évtized európai folyamatait értékelve.

Az iszlám terror nemcsak főszerepet vitt és visz a Nyugat civilizációs küzdelmeiben, hanem a Nyugat szellemi folyamatait is befolyásolta. David Martin Jones-szal, a londoni King’s College had- és eszmetörténész professzorával beszélgetünk ennek mérlegéről tavaly megjelent könyve kapcsán.

A kilencvenes éveiben járó filozófus, szociológus Jürgen Habermas pesszimizmussal tekintette át a közelmúltban, miképpen változtatja meg a közösségi média a modern társadalmi nyilvánosság és a demokrácia összefüggését tárgyaló, 1962-ben megjelent A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása című könyvének koncepcióját.

Az ukrajnai kardcsörtetés középpontba állítja az Egyesült Államok vezette szövetséget, és háttérbe szorítja az EU-t – írja Paul Taylor, a POLITICO rovatvezetője. Cikkismertetés.

Legújabb számunkban Európáról szóló írásával köszöntjük Kodolányi Gyulát, Calum T. Nicholsonnal a gondolkodás alázatáról, a vitatkozás jóhiszeműségéről beszélgetünk, Szász Lászlónak a Ceauşescu-kort megidéző mininovelláit, az Országút 2021-es irodalmi díjával elismertek – Döme Barbara, Korzenszky Richárd, Lackfi János – írásait olvashatják.

Az elesettek szolgálatát bátran vállaló lazarista szerzetes, Köhler Ferenc a zsidóüldözés hónapjaiban ezreket mentett meg a biztos haláltól. A nyilasok az életére törtek, a kommunizmus elől rendje külföldre menekítette. Alakját a családi emlékezet nyomán testvérének unokája eleveníti fel.

Figyelemreméltó elemzés jelent meg Vlagyimir Putyin orosz elnök lelkiállapotáról Matthias Koch tollából az RND weboldalán. A pszichológusok és történészek aggodalmait áttekintő cikket ismerteti az egykori külügyminiszter

Az 1956-ban kivándorolt kanadai magyar szerző mutat rá Tadeusz Zasępa atya lengyel migránslétről elmondott szavainak aktualitására – nem csak lengyelekre vonatkozóan.

A 2019-ben, majd 2020-ban nyomtatásban megjelent Magyar politikai enciklopédiát a Magyar Kultúra Napján online is elérhetővé tette honlapján a létrejöttét támogató Polgári Magyarországért Alapítvány.

Hónapok óta latolgatjuk, hogy Oroszország indít-e nyílt katonai támadást Ukrajna ellen. Arról lényegesen kevesebb szó esik, hol is tart valójában Ukrajna NATO-csatlakozásának folyamata, s hogy mit gondolnak minderről maguk az ukránok – és az oroszországiak.

Grégor Puppinck, az Európai Jogi és Igazságügyi Központ igazgatója szembemegy napjaink divatos liberalizmusával. Több éves kutatás után megállapította: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságánál sok bíró civil szervezetekhez, különösen a Nyílt Társadalom Alapítványhoz kötődik.

„Valóságos kockázata van a fegyveres konfliktusnak Európában” – nyilatkozta Jens Stoltenberg NATO-főtitkár, miután január 11-én a tagállamok egyhangúlag elutasították az orosz követeléseket. Volt külügyminiszterünk taglalja a helyzetet.

A Szovjetunió felbomlása nem annyira az évforduló miatt csigázza fel sokunk érdeklődését, hanem mert Vlagyimir Putyin abból vezeti le mai revizionista politikáját. Az eseményeket taglaló új történeti munkát mutatott be a Spectator.

Idei első számunkban a zsidómentő Köhler Ferencről, Mindszenty József lengyel emlékezetéről, az európai politikai térkép tisztulásáról, a Nyugat és az iszlamizmus viszonyáról, a közkönyvtár értékközvetítő szerepéről, a szolnoki vár feltárásáról, Lajta Gábor festészetéről olvashatnak.

Felébredtek az amerikai hivatalnokok: egy új szövetségi jelentés szerint növekszik a virtuális valuták, például a kriptovaluták használata a kábítószer- és emberkereskedelemben.

Fintan O’Toole ír közíró a Prospect című brit közéleti folyóiratban megjelent cikkében az eltörlés kultúrájának (cancel culture) ritka és kiegyensúlyozott kritikáját fogalmazta meg progresszív nézőpontból.

A bécsi Collegium Hungaricum három magyar diákját 1944 vészterhes napjaiban a szovjet tankok dübörgése nagy próba elé állította. A válaszúton volt, aki „a szocialista világ filozófiai kultúrájának” megteremtésére szegődött, s akadt, aki a keserű emigrációt választotta.

Alkalmasabbak a viszonyok nem is lehetnének Ukrajna orosz megtámadásához. Niall Ferguson írása szerint azonban Putyin elnököt nem a szovjet, hanem sokkal inkább a cári minta ihleti. Cikkösszefoglalónk.

Hogyan nézett ki belülről a Szovjetunió külső szemlélő számára meglepően békés széthullása? Milyen érdekek feszítették szét a kívülről félelmetesen erősnek tetsző birodalmat? Hogyan látja a posztszovjet államok együttműködésének esélyeit a térség kutatója?

Megírta a rendszerváltás iparfejlesztési koncepcióját, miniszterként szolgált Antall József kormányában, az Országgyűlés alelnöke, kereszténydemokrata teoretikus. Latorcai János színes életútja tapasztalatait összegzi: kereszténydemokráciáról, a magyarság összetartozásáról, Európa jövőjéről.

November 19-én távozott közülünk örökre Schöpflin György, a kitűnő politikai elemző, tanár, politikus, a jó barát. A diplomata megemlékezése.

Az Unió polgárai immár igazi alternatívák közül választhatnak – állítja az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke. Az új baloldali-liberális-zöld ideologikus irányvonallal szemben megszerveződőben van a családok, nemzetek stabilitásának megőrzéséért fellépő pragmatikus tábor.