Az Alexandra-birodalom megroppanásának idején kétségbeesett levelet írt Szabó Tibor Benjámin író, könyvszakmai újságíró L. Simon Lászlóhoz, az Országgyűlés Kulturális Bizottsága akkori elnökéhez. A nyílt levélből kibomló apokaliptikus problématérkép elsősorban arra mutatott rá, hogy a kiadók és a terjesztők érdekellentéteinek megoldására sem fóruma, sem lehetősége nincs a könyvszakmának.

A színjátékká fajult politika a hatáskeltéshez igazítja a közérdeket. A Gyurcsány-jelenség a valósággal való közösségi szembenézés hiányának súlyos kórtünete is. Az igazság feltárása a hazudozó leleplezésén túl az elrejtett valóság tudatosítását is megköveteli.

Meggyőződéssé érett tapasztalatom, hogy az 1956-os magyar forradalmat az akkor tizen- és huszonévesek emlékezéseiből ismerhetjük meg leghitelesebben. A hatvanadik évforduló alkalmából meghirdetett Emlékév pályázatai talán az utolsó pillanatban hívták elő a kollektív tudat mélyéből a forradalom valósághű képsorait.

Ez a világ egyik legtöbb konfliktussal terhelt térsége. Történései Európát a földrajzi közelség okán közvetlenül érintik, és a nemzetközi rendszer napirendjét is befolyásolják. Áttekintés a térség szakértőjétől.

Pár hét telt csak el a Facebookkal kapcsolatos kényes információk kiszivárogtatása, valamint az oldal világszintű problémákat kiváltó, több órás leállása óta, máris egy új esemény terelte a techóriásra a figyelmet. Mark Zuckerberg október végén bejelentette, hogy megváltoztatja a cég nevét: Facebook helyett ezután Meta lesz.

Legújabb számunkban Mádl Dalmára emlékezünk, a nyolcvanéves Kodolányi Gyulát köszöntjük, Kulin Ferenc az elrejtett politikai valóság tudatosításáról, Farkas Ádám a vadászat és a természetvédelem viszonyáról, Eperjes Károly új filmjéről, a Magyar Passióról beszél.

A néprajz a jövő tudománya. A paraszti életmód hagyományait nem szabad butaságnak ítélni. Éppen ellenkezőleg, eleink tapasztalata segíthet megmenteni világunkat – a 90 esztendős Széchenyi-díjas néprajzkutatóval, Andrásfalvy Bertalannal beszélgettünk a néphagyomány örök aktualitásáról.

Nemzeti érdek, hogy szülői háttértől függetlenül minden jó képességű gyerek bekerülhessen a tehetséggondozás műhelyeibe. A ferences közoktatási vezető szerint jobb lenne, ha kisebb korban, de nagyon érzékenyen és jól bemért eszközökkel próbálnánk meg a tehetséget felismerni.

A volt tőzsdeelnök a születésösztönzésre szánt forrásokat kidobott pénznek tartja, a demográfus ellenben emlékeztet, hogy az elmúlt években kevesebb nő szült több gyermeket. A miniszter szerint a baloldal csak szegénypolitikát ismer, egyes zöldek klímapánikból gyermektelenséget propagálnak.

A forradalom nagy rejtélyeinek egyike a Kádár János november elsejei és tizenegyediki beszéde közötti ellentét. A megfejtést a szovjet pártvezetésben dúló viták környékén szokás keresni, pedig jó eséllyel Amerikában találjuk meg: Washington diszkréten szabad kezet adott Hruscsovnak.

Rövid ideig Playboy-rajongó voltam. Nagyon rövid ideig. Három-négy hétig, ha sokat nem mondok. A dolog úgy esett, hogy rám telefontált csodálatos barátnőim egyike, és még mielőtt elé boríthattam volna a meglepetéshívás feletti örömömet, nekem szegezte: – Te leszel a Playboy főszerkesztője! Így döntöttünk a csajokkal.

Az Európai Unióból való kilépésünket sem a választópolgárok többsége, sem a hazai és brüsszeli politika nem támogatná. Az uniós intézményekkel kialakult konfliktusaink azonban lényeges szemléleti különbségekre irányítják a figyelmünket. A megoldást a közép-európai régió országainak szorosabb együttműködése jelentheti.

Történelemünkben sokszor, így 1956 kapcsán is gyakran csupán érveket keresünk a maguk igazolására és ellenfeleink lejáratására. Salamon Konrád történész néhány tűpontos mondatban emlékszik meg győztes, majd levert forradalmunk össznemzeti és nemzetközi jelentrőségéről.

Legújabb számunkban az 1956-os forradalom köznapi hőseiről, patinás építészeti emlékeink helyreállításáról, szlovák fiatalok örökségturisztikai erőfeszítéseiről, a zene- és képzőművészet modern kori kiüresítéséről, Szőcs Géza és Serfőző Simon költői életútjáról olvashatnak.

A kiváló skót-amerikai történész legújabb munkája a mostani világjárvány politikai, ideológiai összefüggéseit igyekszik rendszerezni. A világszerte sokak figyelmét felkeltő könyvet a Corvinus Egyetem docense ismerteti és bírálja.

Magyarország azon stratégiája, hogy Ukrajnában lévő történelmi területeit újraintegrálja, súlyos nehézséggel állítja szembe Volodimir Zelenszkijt – írja az amerikai National Interest október 24-i számában Melinda Haring. Cikkének ismertetéséhez csatoljuk Jeszenszky Gézának a lapnak írt, eddig nem közölt levelét.

A kommunista pártkatona nem vész el, csak átalakul: néha álságosan munkásbarát, olykor demokrata álarcban szocialista, amikor önző érdeke úgy kívánja, gátlástalan liberális. Gerince nincs: mindig bolsevik.

Elment az Asszony, aki nem játszott szerepet, aki egyformán önmaga volt a belga királyné társaságában vagy tihanyi szomszédasszonyokkal beszélgetve. Néhai köztársasági elnökünk hű társa, támasza. Az elesetteket határon innen és túl anyai jósággal segítő ember.

Legújabb számunkban többek között a könyvkiadás anomáliáiról, a könyvtár közösségi szerepéről, Orosz István nagyregényéről, a közép-európai népek egymásra utaltságáról, a XX. század veszélyeztetett építészeti örökségéről és egy debreceni avantgárd kiállításról olvashatnak.

A cseh konzervatív pártok szövetsége váratlanul győzelmet aratott a Babiš-féle populista ANO (Elégedetlen Polgárok Cselekvése) fölött az októberi választásokon. Az okokra a Polgári Demokrata Párt egyik vezetője, korábban külügyminiszter és Václav Havel tanácsadója mutat rá.

Budapesten magasra csapott az ellenzékváltó hangulat. A kormányváltásra vágyó aktív választópolgárok kétharmada egy pártháttér nélküli vidéki polgármestert részesített előnyben a domináns ellenzéki párt legbelső köréhez tartozó, a mainstream európai politikában mély beágyazottsággal bíró jelölttel szemben.

Október 21-én lesz száz éve, hogy IV. Károly magyar király másodszor is megkísérelte visszafoglalni trónját. A 2004-ben boldoggá avatott uralkodó próbálkozását Charles A. Coulombe amerikai királyságpárti történésszel idézzük fel, aki tavaly jelentette meg Ausztriai boldog Károly: a szent császár és öröksége című angol nyelvű könyvét.

A Kínai Kommunista Párt a világ legsikeresebb (?) pártja: száz éve alakult, hetvenkét éve van hatalmon, s egy szétesett, belháborúk és hódítók dúlta, végletesen elmaradott országból olyan nagyhatalmat faragott, amely ma már az Egyesült Államok pozícióit fenyegeti.