Róna Katalin vezércikkében a megújuló hazai kastélyok hatékonyabb kulturális hasznosítását szorgalmazza (Kastélyélet vagy élő kastély?)

Megvalósult Károlyi László gróf gyermekkori álma, hogy a füzérradványi kastély és a park újra olyan legyen, ahogyan ötven éve élt az emlékezetében (Ahol a szarvas ugrani készül). Róna Katalin elismeréssel szól a kastély méltó helyreállításáról, amelynek során a néhány megmaradt eredeti bútordarab mellé analógiák alapján újak készültek.

Műfaji sokszínűség és magas színvonal jellemzi a Zempléni Művészeti Napokat. Markos Mária Hollerung Gábor művészeti vezetővel beszélget Sárospatak református tradíciójáról, a törzsközönség ragaszkodásáról, a fesztivál népművelő szerepéről (Zempléni álom és valóság).

Szereti a nyári szabadtéri fesztiválok hangulatát, sokszínű közönségét Kertesi Ingrid, aki tatai barokk mesterkurzusáról, a Balaton partján énekelt Mozart-áriákról, az izraeli Tiberias amfiteátrum egyedülálló akusztikájáról, tanítványai bontakozó karrieréről nyilatkozik Réfi Zsuzsannának (Kagylószínpadtól Barokk Fesztiválig).

A magyarországi délszlávok zenei hagyományai című kötet kritikai kiadása alkalmából népzenekutató és zeneszerző sógora ifjúkori történetét idézi fel Vujicsics Marietta a családi emlékezet nyomán (A hercegszántói leánykórus ifjú alapítója).

A legendás 1967-es Táncdalfesztivál híressé vált dalai előadóinak visszaemlékezéseit eleveníti fel Csatári Bence (Az üvöltözős és a szívdobogtató).

Emberközeli kortárs művészet címmel Szekáry Zsuzsanna készített interjút Schneller János művészettörténésszel, a Lovason, Felsőörsön, Csopakon és Alsóörsön zajló Garten Balaton kortárs képző- és vizuális művészeti fesztivál egyik főszervezőjével. Művészeti filmeket vetítő szabadtéri mozi, kerékpáros tárlatvezetés, képzőművészeti memóriajáték és gyereksarok várja az érdeklődőket.

Szurcsik József Munkácsy-díjas képzőművész Turczi István költő és Vásárhelyi Antal grafikusművész közös vállalkozását, a Kettős látás című kötetet mutatja be, amelyben Turczi irodalmi illusztrációsorozatot készített Vásárhelyi finoman színes, egyedi grafikáihoz, míg Vásárhelyi Turczi István költeményeihez rajzolt monokróm illusztrációkat (Turczi István és Vásárhelyi Antal kettős látása)

Boldogh Dezső a hetvenöt éves Döbrentei Kornéllal beszélget kalandos ifjúságáról (Örülök az isteni akaratnak…). Osztályidegen gyerekként hányatott proletáréletet élt, egy büntetésből külvárosi gimnáziumba helyezett igazgató segítette továbbtanuláshoz, tengerészkapitány nagybátyja juttatta ki a világtengerekre, a székely hadosztályban harcolt nagyapa mondta el az igazságot Szamuely viselt dolgairól. Költészete Nagy László szavaival „áhítat, lázadás, párbajozás”. S megtapasztalta, hogy valójában semmit sem tudunk a mindenségről.

Döbrentei Kornél Fénymaszkban és Világoltat az Isten, valamint Varga Melinda Apák csendje és A Lukács fürdő platánjai alól című verseit olvashatják.

Gróh Gáspár szerint bár Lukács Sándorról csak a hozzá közel állók tudják, hogy verseket ír, költészete alanyi jogán fontos érték, színművészi teljesítményétől független világ (Égi és földi kikötőt találva). Lukács Sándor is úgy látja, hogy az ember megismerhetetlen, elmondhatatlan, mert olyan titok, amelyet csak Isten ismerhet.

Valahol mindig lőnek. Néhány éve Észak-Afrika vált romhalmazzá, előtte a Balkán. Úgy látszik, most rajtunk van a sor – állítja Mezey Katalin Beszélgetésének egyik szereplője. A hazugság is a háború eszköze, a béke viszont az igazságon nyugszik, békét nem lehet hazudni – folytatja egy másik.

Vitatott múlt, megbicsaklott jelen, avagy a macedón kérdés címmel Márky Zoltán a macedón nemzetfejlődés folyamatát, (Észak-)Macedóniának a szomszédos görög, szerb és bolgár állammal kialakult emlékezetpolitikai konfliktusait mutatja be, amelyek mindmáig gátolják az ország európai integrációját.

Nánay Mihály ismerteti a százötven éve született magyar Habsburg, József Ágost főherceg életútját. József nádor unokája a magyar katonák szeretett tábornoka volt, 1918 zavaros őszén rövid ideig az ország kormányzója, a kommün alatt saját birtokán A favágó Habsburg főherceg, a két világháború között a felsőház tagja, 1936-tól 1944-ig a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az emigrációban Horthy halála után a Vitézi Rend főkapitánya.

Fazakas Béla gyermekkora, az ötvenes évek csengőfrászos világát idézi (Profán Miatyánk, 1956). Hazudik a rádió, a hatéves kisfiú és bátyja az ablakból szovjet tank ágyúcsövével néznek farkasszemet, s a pincében felszakad a fohász: .de szabadíts meg az orosztól!”

Konzervatívokat és liberálisokat sokkal több minden köti össze, mint ami elválasztja; e két irányzat együtt testesíti meg a zsidó-keresztény hagyományt – vallja Hannes H. Gissurarson izlandi politológus, akivel Pásztor Péter beszélget magántulajdonról és jótékonykodásról, a törvényes rendről, Aquinói Szent Tamás liberalizmusáról, a kereszténydemokrácia liberális örökségéről.

Vertse Márta Az élet kultúrájának friss ereje címmel a Magyar Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett Harsányi Pál Ottó ferences erkölcsteológus professzorral beszélget tudományos és oktatói munkásságáról, az élet kezdetének és végének erkölcsi kérdéseiről, az átfogó ökológiáról, az értékek harmóniájáról és a római magyar közösségről.

Horváth Gábor, az MNB munkatársa Kripto- vagy kriptapénzek? címmel gazdasági, technológiai, geopolitikai szempontokból értékeli a hagyományos pénzrendszer és a digitális pénzek viszonyát, perspektíváit. Az államokat megkerülő, piramisjáték jellegű befektetési eszközök végeredményben kikényszerítik a pénzügyi technológiák megújítását.