Nyugodj békében, uborkaszezon! című vezércikkében Rónai Balázs Zoltán a nyári fesztiválszezon és különféle táborok sűrűjében „a semmit”; a hírek, színház, koncert nélküli nyugodt heteket hiányolja.
Kapolcson, a katolikus templomban lesz Völgykomolyzene az Ewalddal, a rézfúvós kvintett operaátiratokkal és Gershwin-kompozíciókkal várja a Művészetek Völgye fesztiváljának látogatóit. Réfi Zsuzsanna Bakó Levente trombitaművésszel, az együttes alapítójával beszélget az ünnepnap nélküli, folytonos gyakorlás eredményeképpen összeszokottan megszólaló harmóniákról, melyek sok-sok első helyezéssel termették meg gyümölcsüket.
Richard Strauss fiatalkori Hegedűversenyét, s avatott tolmácsolója, Sebestyén Ernő művészetét méltatja Fábián László (Az elsőrendű másodosztályú zeneszerző).
Ezer évig őrölték az életet az örvényesi vízimalomban, amely az utókor különleges szerencséjére a török hódoltságot, sőt az 1952-es államosítást is túlélte, s immár százharminchárom éve a hagyományos malomköveket felváltó Ganz-Mechwart-féle hengerszékkel őröl folyamatosan. Elmer Istvánt Pál Imre malomgazda kalauzolja, megmutatva az iparosmesterségek mára muzeálissá vált tárgyaiból készült gyűjteményt is.
Martinovics Tibor Cserép Lászlóval, a balatonfüredi irodalmi szalon vezetőjével, a harmincéves jubileumát ünneplő Salvatore Quasimodo Költőverseny alapítójával beszélget Szőcs Gézáról, a róla elnevezett irodalmi szalonról, Füredről, Kolozsvárról, kultúráról, pálinkákról. (Nem állunk meg!)
Marosi Gyula Az ifjúság tört szárnyú madara, Kovács István A gyermekkor tündöklete és Várkonyi Nándor Az újabb magyar irodalom 1880–1940 című kötetét ajánljuk olvasóink figyelmébe.
Vitéz Ferenc A megtörténés határán és Bogárka című verseit olvashatják.
Vizek között átélt kalandjairól mesél Király Farkas, arról, milyen lehet lassan élni, az öreg móc útmutatása szerint barlangot kutatni, s hogy az elszántság és az almapálinka minden évszakban legyőzi az időjárást.
Döme Barbara lajtorját támaszt egy göndör felhőhöz, elbeszélésében kertek alatt barangol a szerelem, s lecsöpögött egy év az ereszcsatornán (Anyám nyara).
Lőrincz P. Gabriella novellájában (Remélem, örökké) egy látszólag tökéletes házasság egy szürreálissá vált napját vázolja fel az anya szemszögéből.
Gyermekkora mikrovilágához, a Damjanich utca néhány házához kötődő emlékeit idézi fel Lányi Béla, a Fülöp-szigeteken dolgozó verbita testvér (Hét ház – az otthon melege). A nagymama, a zöldséges Epstein bácsi és a regnumi atyák szelleme legyőzte a XX. század sötét árnyait.
Pásztor Zoltán Berta Tibor katolikus tábori püspökkel készített interjút a Lourdes-i Nemzetközi Katonai Zarándoklatról (Ima a katonákért).
Zelnik József (Pro patria et libertate) a reformnemzedék egyik jeles alakja, Entz Ferenc alapította Kertészeti Egyetem Gödöllőre telepítésének tervét kifogásolja, arra utalva, hogy még a szélhámos szabadkőműves Garibaldi is káromkodna, ha Firenzében valaki meg akarná szüntetni az ottani szőlészeti-borászati felsőfokú képzést, s annak hatalmas kertjét.
Fülöp Tímea (Függeni, de mitől?) a Képzőművészeti Egyetem ma harmincas éveik elején járó egykori diákjaiból alakult, a népszigeti volt MAHART-telepen működő Skurc Grouppal ismertet meg, amely az immár harmadízben megrendezett Colony fesztiválon, egy kiállításokkal összekötött utcabálon mutatja be a rozsdaövezetben létrejött műtermekben alkotó művészek munkáit.
Pásztor Péter Prosek Zoltánnal, a szentendrei Ferenczy Múzeum igazgatójával készített interjút, aki szerint nyitott kapukat döngetnek a Szentendre kis múzeumainak bezárása ellen nyílt levélben tiltakozók. A város vezetése hitet tett a múzeumhálózat fenntartása mellett, így a páratlan értékű életművek ismét láthatók lesznek. Csak hiányzik kétszázmillió!
Mára a galériákba szorultak a művészi értéket képviselő plakátok, holott szélesebb réteg érdeklődésére tarthatnának számot, mint a festmények. Szekáry Zsuzsanna Szabad a pálya címmel Sz. Eszteró Anett grafikusművésszel beszélget a plakátművészet társadalmi szerepéről, művészi értékeiről, az OPLA Projekt céljairól és kiállításairól.
Szigethy Gábor (Aranysárkány – múlt idő) Ranódy László Kosztolányi Dezső regénye nyomán készült, színészi remeklések sorát felvonultató filmjét elemzi, melyet Kosztolányi Dezsőné 1966-ban, a forgatáson így jellemzett: a libegő, tovaszálló ifjúság lecsap egy szürke, öregedő tanárra.
Kéthetes útja során egymillió kilométert tett meg az űrben a csillagászat legújabb csúcsműszere, a James Webb űrtávcső, hogy a világűr infravörös sugárzásának pásztázásával távoli galaxisok titkait derítse fel. Az egyedülálló tudományos küldetésről Kovács József csillagász tudósítja olvasóinkat (Munkába áll a világ legnagyobb űrtávcsöve).
Filep Tamás Gusztáv Élve haza – a kivégzőosztag elé címmel a hozzá beosztott munkaszolgálatosokkal méltányosan bánó, a háború által mindenükből kiforgatott ukránokkal együttérző Kóródy Béla doni viszontagságait és az ellenállás tagjaként elszenvedett vértanúhalálát idézi fel.
Simon István, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága Hivatalának munkatársa III/1. – A Belügyminisztérium állambiztonsági vizsgálati osztálya 1962–1989 című kötetének táblázatai mögül emberi sorstragédiák tárulnak fel, Csatári Bence szerint a szerző az erkölcsi normákat figyelembe véve fogalmazza meg mondanivalóját (Ahogy a kádári politikai rendőrség nyomozott).
Dienes Tibor, egy diákmunkaerő-közvetítő cég tulajdonosa az iskolaszövetkezeti büfétől az oxfordi Young Enterprise-ig folyamatosan kapcsolatban volt a diákmunkával, miközben rájött, hogy az értelmes fizikai munka sokkal jobb, mint például a katonásdi (Negyven év diákmeló).