Az első cseh elnökségi időszakot az elemzők többsége szkepszissel várta, eleve bizalmatlanul szemlélve a 2004-ben csatlakozott országok felkészültségét egy elnökségi ciklusra. A végén pedig meglehetősen negatívan értékelte. Sokan egyenesen az addigi legrosszabb elnökségi periódusnak tartották. Ennek persze legfőbb oka az elnökségi időszak közepén kirobbant cseh kormányválság, Mirek Topolánek kormányfő bukása és az előrehozott választásokkal kapcsolatos vita volt, ami ráadásul meglehetősen kritikus időszakban, az egész Uniót megrázó pénzügyi, gazdasági válság idején következett be, és megbénította a döntéshozatalt.

Utólag értékelve, mindez azonban nem volt teljesen igazságos megítélés. A 2009-es cseh elnökség idején több mint ötven uniós döntést fogadtak el, ami a nagyobb tagországok elnöksége idején is ritka dolog. Megbirkóztak a 2009 elején kirobbant orosz–ukrán gázkrízissel, amely egészen az idei évig a legsúlyosabb ilyen vita volt. A 2008-as elszámolási nézeteltérések miatt a Gazprom leállította az ukrajnai szállítást, mire Ukrajna megcsapolta az Európa felé érkező földgázt, ezután pedig az egész európai gázszállítás leállt, éppen a tél közepén, január elején. Európában válsághelyzet alakult ki. A cseh diplomácia komoly erőfeszítéseket tett, gyors tárgyalások során néhány héten belül, január 11-re sikerült is rendezni a vitát.

A csehek az EU képviseletében sikeresen léptek fel a gázai válság, háború ügyében, és a Mirek Topolánek által összehívott, a pénzügyi, gazdasági válságról tárgyaló informális EU-csúcstalálkozó is hatékonynak bizonyult. A lisszaboni szerződés ratifikációjának ügyében is komoly előrelépés történt, a cseh elnökséget lezáró csúcsértekezleten ugyanis jóváhagyták azokat a garanciákat, amelyek sikeressé tehették a megismételt írországi népszavazást. Az elnökségi félév prioritásának tartott balkáni csatlakozás kérdésében, a Csehország által támogatott szerb csatlakozás és a szlovén–horvát határvita rendezésében azonban nem sikerült előrelépést tenni.

Így az első cseh elnökség – bár a belpolitikai válság miatt a semmittevés képzete, az „átsörözött elnökség” állandó jelzője ragadt rá – mégis a visegrádi országok egyik sikeres elnökségi ciklusa volt.

Az első elnökség időszakát válságok terhelték, mégis nyugodtan kijelenthető, hogy az akkori, sikeresen vett kihívások nehezen összevethetők a maiakkal. Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy az elnökség feladatai is nagymértékben megváltoztak azóta. 2009 első fele még a lisszaboni szerződés előtti időszakra esett, nem volt állandó elnöke az Európai Tanácsnak, és nem volt közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő. Az elnöklő állam kormányának szerepe jelentősen el is tért a maitól, sokkal inkább tényleges vezetője, a politikai napirend meghatározója, a kompromisszumok tető alá hozója volt. Ma már az elnökségek inkább technikai jellegűek, az elnöki ciklust betöltő országnak elsősorban az uniós jogszabályok megvitatására kell koncentrálnia, és új, sajátos politikai témákat, politikákat kell felvetnie az EU jövőjéről szóló európai viták során.

Ennek megfelelően a 2022 júliusában kezdődő soros elnökségi ciklusra készülve 2021 végére megfogalmazta az új cseh kormány az elnökségi ciklus prioritásait. Ez az energetika és a digitalizáció volt. A koronavírus-járvány gazdasági hatásainak kezelésére és az európai zöld megállapodás (Green Deal), az energiapolitika, a zöldenergia kérdéseire vonatkoztak, illetve a digitalizáció további felgyorsítását célozták.

A helyzet azonban 2022 elején gyökeresen megváltozott, 2022 első félévében már az ukrajnai orosz invázió és az európai energiaválság idején készül az elnökségre a Petr Fiala vezette cseh kormányzat. Ahogy az iDNES.cz portálnak nyilatkozó Vít Havelka, az EUROPEUM szakértője fogalmazott: most lesz igazán lehetőségük a cseheknek megmutatni, milyen jó tárgyalók, hogyan tudják az EU egységét fenntartani akkor, amikor a berlini fal leomlása utáni időszak legkomolyabb geopolitikai válsága bontakozott ki. Az viszont könnyebbség, hogy ez a félév várhatóan nagyobb belpolitikai viharok, választások nélkül múlik majd el, hiszen Petr Fiala biztos kormánytöbbséget tudhat maga mögött. Havelka kiemelte azt a könnyebbséget is, hogy az előző francia elnökséghez is szorosan kapcsolódhat a cseh. A korábbi elnökségi ciklusban, a francia elnökválasztási kampány ellenére már sikeresen kidolgoztak fontos, csak elfogadásra váró jogszabályokat a digitalizációval kapcsolatban, valamint a Covidra adott reakcióként az egészségügyi együttműködésre, az ECDC-re (Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ) vonatkozóan. Sok ilyen ügy lesz, az  „Irány az 55 százalék!” kibocsátáscsökkentési csomagtól a digitális menetrenden át a szociális és egészségügyi, az épületek energiahatékonyságára vonatkozó jogszabályokig, a személygépkocsik új kibocsátási normájáig. Sokan vélték úgy, a cseh elnökség már akkor sikeres lesz, ha ezeket képes átvinni a jogalkotási folyamaton, illetve megkezdeni a végrehajtásukat.

Fél éve még úgy tűnt, hogy a zöld átállás és a digitalizáció lesz az elnökségi ciklus legnehezebb feladata. Ma már világos, hogy a legfontosabb téma az ukrajnai helyzet. A Cseh Köztársaság eddig is fontos szerepet játszott – Lengyelország és a balti államok mellett – annak meghatározásában, hogy az EU hogyan viszonyul a háborúhoz, milyen szankciók szülessenek. Ez a szerep most valószínűleg fel is erősödik. Petr Fiala miniszterelnök július 14-én, a Reutersnek adott nyilatkozatában hitet is tett az újabb szankciók mellett, kiemelve viszont, hogy annak a földgáz nem lehet része, hiszen a Cseh Köztársaság is szinte teljes egészében az orosz földgáztól függ. Ennek szankcionálása pedig a gazdaság húzóágazatának számító vegyipar számára is tragikus következményekkel járna.

A fosszilis tüzelőanyagok piacának válságkezelése, illetve az idei téli fűtési szezonra elegendő forrás biztosítása az elnökség legnehezebb feladata lesz.

A cseh elnökség a Bizottság által bemutatott REPowerEU tervet kívánja követni, amely úgy segítené a függetlenedést az orosz energiahordozóktól, hogy megkísérelné elérni az egységes gázvásárlást,

ahogyan az például a koronavírus-oltások beszerzése esetében is történt. Ebben a kérdésben azonban Fiala maga sem volt túl optimista. Az energetikai miniszterek július 26-i rendkívüli ülésén már tárgyalni fognak erről a lehetőségről. A következő hónapokban nagyrészt a Cseh Köztársaságon múlik, mi lesz a Bizottság javaslatának sorsa. Ehhez szorosan kapcsolódó téma Ukrajna válság utáni jövője. Az EU háború utáni újjáépítésében betöltött szerepe, illetve az ország potenciális európai uniós tagsága. Ez utóbbival kapcsolatban a cseh politikának komoly dilemmákkal kell megküzdenie: egyrészt ne ígérjen olyasmit Ukrajnának, amit az Unió eleve nem teljesíthet, másrészt konkrét lépésekkel biztosítsa az ukránokat, hogy Európa törődik velük. Ne az legyen a csatlakozási vita kimenetele, mint ami a Nyugat-Balkán esetében történt, ahol már rég megindult a csatlakozási folyamat – csatlakozásuk már a 2009-es cseh elnökség prioritása is volt –, de valódi politikai akarat még nincs az országok integrációjára. Az ukrán menekültek beilleszkedése, az őket befogadó országok támogatása is fontos feladat lesz.

A prágai Rudolfinumban július 8-án tartott ünnepi koncerten mutatták be Tomáš Kačo Erősebb, mint tegnap című, kifejezetten az elnökségi ciklusra írt művét. Talán a darab címe érzékelteti legjobban a cseh elnökség előtt álló feladat nehézségét. Miloš Zeman köztársasági elnök a koncert előtti beszédében így fogalmazott: „Johann Wolfgang Goethe regénye, a Wahlverwandtschaften (választott rokonság) jutott eszembe, és rájöttem, ez nagyszerű elnevezés lehetne az Európai Unióra is [a mű címe magyar fordításban nem szó szerinti: Vonzások és választások – a szerk.]. Az államokat a szabadság választása egyesíti. Néhányuknak volt olyan szerencséje, hogy már körülbelül nyolcvan éve elérték azt, nekünk pedig körülbelül harminc évvel ezelőtt sikerült. De nem felejthetjük, a szabadság nem magától értetődő, folyamatos fenyegetések érik.”

Az elnökségi ciklus nagy kérdése tehát, sikerül-e majd a cseh kormánynak megfelelően végigvinnie a vitát a 2021 végén eltervezett célokon túl a 2022 februárjában született új témákról is, az orosz fosszilis tüzelőanyagokról történő leválásról, Ukrajna jövőjéről. Át tudja-e vezetni a cseh elnökség az EU-t 2022 második félévének tajtékos vizein, ahojt kiáltva a kikötőben. Ennek nehézségét azonban az elnökségi ciklus nyitóünnepségén, Litomyšlben kitört hatalmas vihar, az unió vezetőit vendégül látó kastély felett összegyűlt sötét felhőgomolyag is jól szimbolizálta.

A szerző történész, műfordító, bohémista, az ELTE oktatója

Nyitókép: Montázs a litomyšli palotával