Az idén Kijevben elfogadott jogszabály védelmébe veszi azokat a kisebbségeket – krími tatárokat, karaimokat és krimcsakokat –, amelyek a jelenleg annektált területeken élnek, és amelyek ilyen védelemben korábban nem részesültek. A kisebbségkutató elemez.

A Magyar Nemzet méltósága több, mint emberi tagjai közös méltósága, és ezért nem is tartozik bírói hatáskörbe. A Frankfurter Allgemeine Zeitung korábbi szerkesztőjének hozzászólása Pásztor Péter Amikor semmi se szent című írásához.

Évtizede vissza-visszatérő kérdés, vajon a hat- és nyolcosztályos gimnáziumi képzésnek van-e létjogosultsága. Koncz Levente, az Óbudai Árpád Gimnázium igazgatóhelyettese és Berényi Eszter, az ELTE Szociológia Intézetének adjunktusa fejti ki az ilyen iskolák mellett és ellenében fölhozható érveket.

Legújabb számunkban többek között az amerikai Függetlenségi Nyilatkozat teremtette nemzeti kohézióról, az ukrajnai őslakos népek jogfosztásáról, tihanyi és tatai épített örökségünkről olvashatnak, s elbúcsúzunk ezen örökség két legendás őrzőjétől, Ráday Mihálytól és Marosi Ernőtől.

Az afgán és az iraki háború, illetve az arab tavasz mind az iszlám köztársaság, mind a cionista állam számára jelentős változásokat hozott a Közel-Keleten, melyek nemcsak környezetüket, hanem egymáshoz való viszonyukat is befolyásolta. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanárának írása a két ország kapcsolatát vizsgálja.

Hsu Hsiu-e (84) és Chang Wan-ji (83) egész életükben családi mosodát üzemeltettek a tajvani Taichung városában. Az évtizedek alatt több száz ruhadarab halmozódott fel, amelyeket tulajdonosuk a mosodában hagyott. Itt kezdődik ez a megható történet.

Nem sokkal 79. születésnapja után elhunyt Ráday Mihály – adta hírül 2021. július 17-én a család.
A Kossuth-díjas operatőr, rendező, műemlékvédelmi író, a Budapesti Városvédő Egyesület elnöke nemrégiben vehette át a Budapest díszpolgára címet.

Sokféle funkciót tölthet be az Európa Kulturális Fővárosa programsorozat. Veszprém és a Balaton térsége számára a legfontosabb, hogy összetartó és  egységes régióvá szerveződjön. Beszélgetés Navracsics Tiborral, a Veszprém–Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program kormánybiztosával.

Legújabb számunkban a Balatont lengyel szemmel láthatjuk, olvashatunk többek között a székesfehérvári királysírokban nyugvó uralkodóink legmodernebb genetikai módszerekkel történő azonosítási kísérletéről, s Irán és Izrael kapcsolatának meglepő fordulatairól.

Egy évvel elhalasztották, a járvány feléledése miatt külföldi nézőkről eleve szó sem lehetett, a vendéglátó japánok nem lelkesednek érte. Ám világszerte százmilliók várják, s a médiabiznisznek is pörögnie kell, így a közeljövőben megrendezhetik az első online-olimpiát.

Elhunyt Marosi Ernő, ezzel a magyar művészettörténet-írás talán legjelentősebb életműve zárult le végérvényesen.

Közös etnikai és vallási gyökerek vagy nyelv híján az amerikaiakat leginkább a Függetlenségi Nyilatkozat elvei kötik össze, amelyekre a legkülönbözőbb ideológiai áramlatok hivatkoznak az abolicionistáktól a konzervatívokon át napjaink progresszív irányzataiig.

A tokiói olimpia a jövő hónapban kezdődik, annak ellenére, hogy az utóbbi hetekben megugrott a Covid-betegek száma. Az eredetileg 2020-ra tervezett nyári olimpiai játékokra a japán fővárosban remélhetőleg 2021. július 23. és augusztus 8. között kerülhet sor.

Júliusi első számunkat a Balatonnak szenteljük, amely Veszprémmel közösen 2023-ban Európa Kulturális Fővárosaként mutatkozhat be, méltán, hiszen Veszprém ősi királynői város, Tihany néhány évtizede legnagyobb művészeink belső emigrációs műhelye is volt, Füred pedig ma is nyári irodalmi fővárosunk.

Hét állomásból álló, a Károlyi kerttől induló, a Molnár utcát és az egykori Nárcisz presszó épületét is érintő séta keretében Pilinszky János életének jelentős helyszínein hangzanak el a költő művei, miközben az érdeklődők megismerhetik pályájának és életének főbb szakaszait is.

Népi gondolkodóként a nemzet saját útjának követését szorgalmazza – nemrég ünnepelte nyolcvanadik születésnapját a Magyar Demokrata Fórum első elnöke, a Hitel folyóirat alapító főszerkesztője, a RETÖRKI létrehozója és vezetője, Bíró Zoltán irodalomtörténész, politikus.

Aggasztó és példaszerű műemléki-építészeti megoldásokról, az évtizedeken át rendületlenül megrendezett hódmezővásárhelyi Őszi Tárlatról, a kitelepítések emberpróbáló idejéről olvashatnak a lap legújabb számában, amelyben búcsút veszünk Jankovics Marcelltől és Gál Sándortól is.

Annyira megszoktam, hogy szabadulásom után időbe telt, míg újra rendesen tudtam beszélni, és nem álltam az ajtó mellé, arccal a falnak, belépés előtt. Pedig nekem csak két év és két hónapig tartott.

Két évtizednyi brüsszeli munkatapasztalatával Hölvényi György hazánk egyik legrutinosabb európai politikusa. Az Európai Néppárt és a magyar kormánypártok konfliktusairól, az integráció távlatairól és az uniós külpolitika lehetőségeiről mondja el a véleményét.

Minden függetlenséget biztosító önálló egzisztenciát fel kívánt számolni a berendezkedő Rákosi-rendszer. Az osztályidegennek minősített fővárosi polgárság vidékre deportálása után otthonaikban az új osztály tagjai rendezkedtek be. Az erkölcsi és anyagi kár felmérhetetlen.

Matt Ridley angol biológus, közíró, felsőházi tag a patinás Spectatorben foglalta össze a fejleményeket. Írását ismertetjük.

A mai orosz politika hogyan viszonyul történeti kérdésekhez? Miért fontos ez a magyar közgondolkodás számára? - szólt magyar ruszistáknak föltett körkérdésünk. Jeszenszky Géza zárszava.

A mai orosz politika hogyan viszonyul történeti kérdésekhez? Miért fontos ez a magyar közgondolkodás számára? - szólt magyar ruszistáknak föltett körkérdésünk. Seres Attila válasza.