Szabadulószoba, félelem nélkül című vezércikkében Kodolányi Gyula a nyolcvanéves Szigethy Gábort köszönti, felelevenítve a Lágymányoson közösen átélt forradalom emlékét, közös színházi és Balaton-felvidéki borélményeiket.

Incze Kata a Bereményi kalapja rendezőjével, Papp Gábor Zsigmonddal beszélget a film előzményeiről és fikciós elemeiről, Cseh Tamás és Bereményi Géza munkakapcsolatáról, a híres emberek távolságtartásáról (Bereményi újrajátszva).

Réfi Zsuzsanna Virágh András Gábort mutatja be, aki orgonaművész apja és nagyapja mellett gyermekkorától a Hangszerek királynőjére hangolva töltötte napjait. Első szerzeményét tizenhárom esztendősen komponálta, ma már számos díjnyertes kompozícióval büszkélkedhet, s több mint tíz éve tanít a Debreceni Egyetemen.

A Trisztán és Izolda a Zöld Dombon című írásban értékeli Markos Mária az idei Bayreuthi Ünnepi Játékok műsorának eredetileg nem tervezett előadását, amely részben a szereplőgárdának köszönhetően, az elmúlt évek egyik legérdekesebb produkciójává vált. Roland Schwab a Grüne Hügelen teljes mértékben a szövegre és a zenére támaszkodva tőle szokatlannak tűnő minimalizmusra építette az előadást.

A Gyulai Líviuszról emlékezetében megőrzött képeket hívja elő Orosz István: a Pannónia Filmvállalat animációs stúdiójában folyó munkáról, nevezetes alkotók műtermeiről, a grafikusok címerállatáról, a rinocéroszról, a lisszaboni rajzfilmfesztiválról, trabantos költözködésekről szólva (Líviusz-láncszemek). A Damjanich János Múzeum – Szolnoki Galéria Hommage à Gyulai Líviusz címmel szeptember 30-án és október 1-jén rendez tudományos konferenciát.

Gyöngyösi Eszter Képek a rezervátumok mélyéről címmel idézi fel az eltűnőben lévő kultúrákat megörökítő Korniss Péter fotóművész alakját, aki az 1970-es években a tőle megszokott empátiával, képek százain dokumentálta az indián rezervátumok mindennapjainak rideg valóságát. A Közép-Európai Művészettörténeti Kutatóintézet, a Korniss-archívum gondozója 2022. szeptember 29-én konferencián tekint vissza a művész életútjára.

Néhány karton, olló, ragasztó, festék, négy műnyomat, QR-kódok és egy pendrive – máris kész a Kiállítás zsebből… Fábián László Zoltán fia csíkszeredai tárlatának előkészítését leírva mutatja be, hogyan csináljunk könnyen, gyorsan tárlatot!

Szerényi Gábor szépreményű grafikusjelöltként a Várra néző, panorámás építészirodát hetedik kerületi, sötét, földszinti vasrácsosra volt kénytelen cserélni, s első munkanapjának reggelén főnökasszonya még le is teremtette. Ebből ennyi éppen elég – Pá, és kész!

Polonka, a Védőnéni, az írástudatlan takarítónő alakját idézi föl Zöldy Pál Üveghang című novellája, aki belehelyezkedett a bajbajutottak bőrébe, békítette a haragosokat, bátorította a bajbajutottakat, segített eldönteni a nehéz kérdéseket.

Az ember alkot, az Isten teremt. Isten megteremti azt, amiből az ember alkothat – a moldvai magyar költőnőnek az alkotás lényegéről szóló szavaival indítva mutatja be Gáspár Ferenc Iancu Laura és Bodnár Dániel Földi dolgokról című beszélgetős könyvét (Indiát nem kell félteni).

Iancu Laura Üzenőfalra, Vigyél el sétálni, Határmenti szavak, Isten a fájdalmat, 1981. július 31-én történt, Venerare ventum és Árnyékaim beszélnek; Végh Attila Ki kell merni, A találkozás és Sztélé, valamint Szeder Réka Henrietta Látogatás, Invázió, Csoda és Mint a só című verseit olvashatják.

Bucsy Balázs online stratégiai játékról szóló Főnyeremény című novellája példázat arról, hogy együttműködéssel közösen is lehetne nyerni, de konfrontatív taktikával csak egyvalaki lehet a bajnok.

A kreatív írást oktató Tibor Fischer célja, hogy hallgatóit gondolkodni tanítsa. Így urald a világot című könyve ürügyén Farkas Ákossal beszélget a magukat a diverzitás bajnokainak beállító nyugati egyetemek baloldali elfogultságáról, irodalmi kánonról, az írás szemfényvesztéséről (Az még egy másik világ volt).

Borzák Tibor riportja a Petőfi Sándor verséből ismert, ma is álló Kutyakaparó csárdát meglátogatva az alföldi tanyavilág lassú sorvadását, érdektelenségét mutatja be (Kutyakaparó, vau-vau).

Gróf Tisza István rossz néven vette, hogy Szüllő Géza felvidéki birtokos, későbbi keresztényszocialista pártvezér az általa alapított Magyar Figyelővel szemben Ady Endrét és az induló Nyugatot patronálta – tudjuk meg Filep Tamás Gusztáv anekdotájából. (Olvasta-e a Nyugatot a pápa?)

Újonnan induló Aktuális rovatunkban Ferenc pápa kazahsztáni látogatásáról, a chilei alkotmányozásról, a Nemzeti Filharmonikusok új korszakáról, Winnetou és a PC találkozásáról és egy sikeres magyar repülőgépgyártó vállalkozásról olvashatnak.

Pierre Manent konzervatív filozófus Az érdekeket és az értékeket nem lehet szétválasztani címmel a francia politika változásairól nyilatkozik Soós Eszter Petronellának, rámutatva, hogy miközben a hadsereg kivételével az összes intézmény baloldali, a franciákat leginkább a jobboldali gondolkodás középpontjában álló kérdések: a nemzeti szuverenitás, a nemzeti lét folytonossága, bizonyos életmód továbbadása foglalkoztatja.

Infláció – Európa „lázas” gazdasága címmel Báger Gusztáv az elfogadható mértékhatáron túllépő áremelkedés fő okait és veszélyességét mutatja be. A költségvetési és a monetáris politikák és intézkedések sürgető feladata az inflációs várakozások mérséklése.

Richly Gábor A helsinki Magyar Kulturális és Tudományos Központ története 1980–2020 című kötetét értékeli Rácz János (Kultúrdiplomáciánk tekervényes útjai Helsinkiben). A szerző a központ korábbi igazgatójaként bennfentes információkat is közöl, imponáló adatgazdagsággal kalauzolja a művelődés- és külpolitika iránt érdeklődő olvasót a finn–magyar kulturális kapcsolatok világában.