A dicsőséges napok szemtanúinak, s az azt követő terror elszenvedőinek lassú távoztával 1956 mostanában készül véglegesen átköltözni a történelembe – állítja Gereben Ferenc Ünnep közeledik… című vezércikkében.

Aktuális rovatunkban a kulturális központtá alakított fehérvárcsurgói Károlyi-kastélyról, a református templomokat díszítő kalotaszegi varrottasok liturgikus és közösségi szerepéről kirobbant vitáról, a tajvani chipgyártás világpolitikai jelentőségéről, Annie Ernaux Nobel-díjjal kitüntetett francia írónőról olvashatnak, valamint Novák Zsüliet tárcáját az abortuszra készülő nők kiszolgáltatottságáról (Élet túl késő és túl korán között).

Alázattal, figyelemmel, de függetlenül címmel Szerdahelyi Csongor Vecsei Miklós miniszterelnöki biztossal, a Felzárkózó települések program irányítójával beszélget az ország legszegényebb falvaiban élők céltalan nyomorúságáról, a felzárkóztatásnak A fogantatástól a foglalkoztatásig tartó évtizedes távú kísérletéről.

Ha már a remény is elfogy című riportjában Borzák Tibor a dél-alföldi tanyagondnokok munkáját mutatja be, akik a külterületen élő emberek közül sokak számára az egyetlen kapcsot jelentik a külvilággal. Egyedül élő idősek, városokból kiszorult, helyüket nem találó alkoholisták gondjait-bajait igyekeznek eligazítani, miközben a megszorítások miatt nem tudják, miből fogják szolgálati autójukat megtankolni.

Henri de Montety francia történész-esztéta szerint Kós Károly, az egyszerre európai és nemzetből kisarjadt szecesszió legfőbb hazai képviselője a középkort esztétikai és szellemi ihletforrásnak tekintette, a természetes és a népi formákból merített inspirációt, tiszteletben tartva az ősi és helyi tudást, s a helyi, nemes anyagok használatát szorgalmazta (A metafora megnyitja a lelket).

Természet, táj és lakott világ viszonyát elemzi Karácsony András filozófus, rámutatva a külső és a belső, emberi természet összekapcsolásának évezredes igényére, a természettörvény elsődlegességére az ember alkotta törvénnyel szemben, s a táj szubjektív meghatározottságára.

Sokáig megállíthatatlannak látszott a kőszegi zsinagóga tornyos-kupolás épületének pusztulása, ám jó hat évtized után, a végső romlás széléről új életre kelt, s a Kreatív város – fenntartható vidék program eredményeként eredeti fényében mutatja magát. Róna Katalin szerint (Ahol a múlt a jelennel találkozik) Deák Zoltán és alkotótársai restaurátori szemléletű helyreállításra törekedtek, hogy a lehető legtöbbet megtartsanak és megmutassanak az eredeti épületből, megmaradt berendezéséből.

Pannon értékek, zsidó értékek címmel Fábián László a Zsinagógák hete keretében a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete által szervezett Zsinagógák múltja, jelene és jövője Magyarországon című kerekasztal-beszélgetésről számol be. A konferencia vezérgondolata: a zsinagógák, a zsidó hitélet színhelyei egyúttal az egyetemes magyar kultúra örökségei, fórumai is.

Tradíció és megújulás letéteményese címmel az immár 68. alkalommal megrendezett Vásárhelyi Őszi Tárlatról tudósít Képiró Ágnes. Az 1954 óta minden esztendőben megszülető, hazánk legrégebbi folyamatosan megrendezett kiállítása, egyben az egyik legnagyobb képzőművészeti seregszemléje az idén is valamennyi képzőművészeti ág művészeit képviseli.

Budapesten, a Ludwig Kortárs Múzeumban tartott előadást Eike Schmidt, a firenzei Uffizi Képtár igazgatója. Jankó Judit ebből az alkalomból készített interjút a német művészettörténésszel világhírű műalkotások másolatának nem helyettesíthető token (NFT) konstrukcióban történő eladásáról, a művek digitális biztonságáról, a reneszánsz művészet informatikai eszközökkel való megismertetéséről (A múzeumok és az NFT).

Kelen Anna művészettörténész, az édesanyja által alapított Virág Judit Galéria és Aukciósház munkatársa nyilatkozik Sipos Tündének a műtárgyakkal való természetes együttélésről, tanulmányairól, az árverés kihívásáról, a magyar művészek számára meghatározó városokról szóló kiállításaikról (Amiről egy művészettörténész álmodozik).

Komlósi Ildikó repertoárján mindig fontos helyet foglaltak el Giuseppe Verdi művei. Az operaénekes Réfi Zsuzsannával a Requiem operajellegéről, a Verdi által megteremtett drámai sorsú asszonyalakokról, híres dirigensekről és megbecsült énekes partnereiről beszélget (Amikor a mezzoszopráné az előadás).

Kántor Zsolt Mányoki Endre-opus 1. és Univerzum-grádicsok, Debreczeny György akár egy madártoll vagy egy utazókosár és Vörös István Utazás az öregségbe című verseit olvashatják.

Ajánló rovatunkban Németh Péter Mikola Mysterium Carnale című verseskönyvéről, Szathmári Botond Az iszlám vallás alapjai, irányzatai és misztikus útja című tanulmány- és Udvardy Zoltán Sóval hintették be – Pozsonyligetfalu – Egy népirtás története című dokumentumkötetéről olvashatnak.

Érdekfeszítő Zelnik Józsefnek, a szimbólumok kultúr- és létfilozófiai szellemi kalandja kiváló idegenvezetőjének A teremtés tatarozása című könyve, amelyben azt tekinti át, hogyan jelenik meg a bűn és a szeretet dilemmája az európai kultúrában, és az hogyan csapódik le a jelképek szintjén (A bűn belopta magát a Paradicsomba).

Salamon Konrád „Harag és elfogultság nélkül” című, a népi–urbánus vita összefüggéseit elemző Irodalmi és történelmi tanulmányait mutatja be Paár Ádám, aki szerint Salamon számára Jászi Oszkár személye tűnik összekötő karakternek a népi és urbánus eszmei hagyományok között (Kovács Imrétől Jászi Oszkárig).

Elmer István a 91 évesen elhunyt Szabó Ferenc jezsuita atya, teológus, író, költő, a Vatikáni Rádió egykori szerkesztője sokoldalú életművét és közvetlen egyéniségét méltatja (A Fénybe távozott).

Rosdy Pál szerint a volt gyarmatok a brexittel elveszítették a brit kapcsolat fő vonzerejét, az európai piacok könnyebb elérését, ezért II. Erzsébet brit uralkodó halálával bizonytalanná válhat a Nemzetközösség eddigi formájában való fennmaradása (Hová tart Britannia?).