A posztszovjet térség kváziállamai Oroszország támogatásának köszönhetik létüket. Legitimációjuk egyik fontos eszköze a „népszavazás”.

A magyar művészeti értékek határon túli megismertetése érdekében a Magyar Művészeti Akadémia a külügyminisztériummal együttműködve részt kíván venni a külföldi magyar kulturális intézetek programjainak összeállításában, idehaza pedig MMA regionális sejtek létrehozására törekszik.

Jávorszky Béla könyve olvasmányos tablóképek sokasága egy korszakról, amikor Európa egyik fele hatalmas változáson ment át, és ezek a változások a politika, a kultúra és a diplomácia színfalai mögött a mai napig sem csitultak el.

Az iraki, afganisztáni amerikai támadást (2003-2008-ban, illetve 2010-2011-ben) vezénylő parancsnokot, a CIA korábbi igazgatóját, David Petraeus tábornokot faggatta az Ukrajna elleni háborúról, a tömegpusztító fegyverek esetleges használatáról Niall Ferguson történész a Spectator hasábjain megjelent interjújában.

A magyarországi országgyűlési választások kampánya az Ukrajnában folyó háború miatt nem várt fordulatot vett, s a választás tétje – minden túlzás nélkül – történelmi jelentőségűvé vált, miként az eredmény is történelmi jelentőségű.

Legújabb számunkban Baritz Sarolta Laura az erényeken alapuló gazdaság mellett érvel, Róna Katalin a majkpusztai kamalduli remeteség épületegyüttesét mutatja be, Jakatics-Szabó Veronika tárlatát ajánljuk figyelmükbe, s Ferenczes István székely költő verseit olvashatják.

A világ többpólusúvá alakítását nem akadályozni, hanem irányítani kellene. Ukrajna a semlegességgel jól járhatott volna, miként Ausztria és Finnország, Európa pedig békében kereskedhetne Oroszországgal. A konfrontációból Oroszország ellenségesen, oldalán Kínával kerülhet ki.

A Donbász mint iparvidék mindig is benne volt a köztudatban, de 2014, különösen pedig 2022 óta mint a legnagyobb szomszédunk, a negyvenmilliós Ukrajna ellen a száznegyvenmilliós atomhatalom, Oroszország által indított háború egyik oka.

Az ukrán válsághoz Kelet-Közép-Európa felől kell közelíteni. De előbb az orosz felfogást kell górcső alá venni, fejti ki a magyar származású amerikai geopolitikai gondolkodó.

Legújabb számunkban Paweł Cebula minorita szerzetes Esterházy Jánost méltatja, Budapest titkait feltáró könyvéről beszél a lengyel hungarológus, a Bosch-kiállításhoz fűz széljegyzeteket Zelnik József, s egy kürtösdinasztia legifjabb művészének berlini sikereiről is olvashatnak.

A régi-új szerb elnök folytatja eddigi politikáját, építi hatalmát, lavírozik a nagyhatalmak között. Megteheti, van mozgástere?

Axiómaként kezeljük, hogy a Szovjetunió 1991-ben vér nélkül bomlott fel. Valójában a térségben a mai napig fennálló befagyott konfliktuszónák keletkeztek, melyekben időről időre fellángolnak tényleges harcok.

A Fidesz negyedik kétharmados győzelmét lehet így is, úgy is (félre)magyarázni, a döntő ok alighanem mégiscsak az, hogy a kormányzás fő vonalait széles körű támogatás övezte, az ellenzék által akár joggal vitatott kérdések ellenben keveseket foglalkoztatnak.

A Fidesz 2022. április 3-án a negyedik egymást követő, fölényes győzelmét aratta az országgyűlési választásokon, és immár ötödik alkalommal alakíthat kormányt 1998 óta.

A bolsevik történelmi örökség súlyos átka terhel mindnyájunkat, a haladásvallás és fejlődésvallás szüntelen forgó mókuskereke járja őrült köreit világunkban. A kultúra begyökerezett szellemével szemben a haladástan kelléktára most nyugati importból kínálgatja megújított kacatjait.

A székelység kiterjedt középkori önkormányzatiságát a modern Habsburg, majd magyar állam felszámolta. Az 1952 és 1968 közötti erdélyi Magyar Autonóm Tartomány után újra és újra megjelenik az autonómiaigény.  Egyik magányos harcosával, Garda Dezsővel beszélgetett a politológus.

Legújabb számunkban a magyar választójog fejlődéséről, az ukrajnai háború geopolitikai hátteréről, a lengyel szabadságmozgalmakról, a településtervezés tévútjairól, az MMA ösztöndíjasainak kiállításáról olvashatnak, s verseivel köszöntjük a Kossuth-díjas Király Lászlót.

Az Ukrajna elleni orosz agresszió tétjeit taglalja az illegális bevándorlással és a kínai basáskodással dacoló, korábbi nemzeti-liberális ausztrál kormány feje.

Az ukrán szabadságharc hadműveleti-hadászati vonatkozásairól beszélgettünk Resperger István ezredessel, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem professzorával.

Most, hogy néhány napra Örményország, Azerbajdzsán, Észtország, Grúzia, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Ukrajna közösségi oldalain szabaddá vált a gyűlölet, érdemes elgondolkoznunk azon, milyen hatással vannak kultúránkra a gátlástalan technológiai óriások.

Amíg a záhonyi iskola felé gyalogolunk a főúton, azon gondolkodom, vajon mit mondhatnak a szülők, amikor azt kérdezi tőlük a gyerek: Mikor megyünk haza? Amikor csak a szomszédba látogatnak, mindig van utána hová menni.

Közlekedési dugókról készült riportot vártak a kezdő hírlapírótól, aki meg is találta a jó témát: a rendőrök által szétvert diákünnep jó kis dugót okozott a Március 15. tér környékén. Negyvennyolctól mindig óvakodtak azok, akik nem a nemzettel tartanak.

Negyvenhárom év szocialista tervgazdálkodásának súlyos gazdasági örökségét Antall József szellemi és erkölcsi örökségnek is tekintette. Tudta, hogy a lakosság jelentős részének rossz a közérzete. Sosem mondott propagandabeszédeket, nem hallgatta el a fájdalmas valóságot.