Harminc évvel azután, hogy kivívta függetlenségét, 1994-ben létrehozta saját pénzét, a kunát, majd 2013-ban csatlakozott az Unióhoz, az ország immár az eurót használja. Kétheti türelmi idő után már csak a közös pénzzel lehet fizetni. A kuna bankjegyeket június 30-ig a postahivatalok is, az év végéig bármely horvát bank beváltja, s a Horvát Nemzeti Bank még utána is. Az árfolyam kötött: 7,53450 kuna eurónként. „Stratégiai célunkat értük el – nyilatkozta Andrej Plenković miniszterelnök. – Az euró bevezetésével rugalmasabbá válik a gazdaságunk, hosszú távon növekszik az életszínvonal. Horvátország és polgárarai nagyobb biztonságra tesznek szert a válságos időben.” A horvát pénzromlás 13,5 százalékon, az eurózónáé – az októberi 10,5 százalékos csúcs után – 10,1 százalékon állt novemberben. Horvátország háromévi felkészülés után huszadikként teljesítette a stabilitásért és a pénzpolitikai befolyásért cserébe a szigorú tagsági követelményeket.
Ugyancsak ezen a napon csatlakozott a schengeni övezethez, a világ legnagyobb, több mint négyszázmilliós, belső határok nélküli térségéhez. Ehhez igazította törvényeit és gyakorlatát, azaz biztosítja, hogy a migránsokkal és menekültekkel való korábban bírált bánásmódját a schengeni és az uniós követelményeknek megfelelően módosítja. Fájó pont, hogy a szintén nagyon igyekvő Bulgária és Románia schengeni csatlakozását megakadályozták. Mindenesetre a szlovén és a magyar határon megszűnik az ellenőrzés, az övezet pedig immár Horvátország és Szerbia, Bosznia-Hercegovina, illetve Montenegró határáig terjed.
